Turócbeszterce
| Turócbeszterce (Bystrička) | |
 | |
| Turócbeszterce - községháza | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Turócszentmártoni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1258 |
| Polgármester | Zdenka Maršalová |
| Irányítószám | 038 04 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | MT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | |
| Népsűrűség | 74 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 449 m |
| Terület | 19,12 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 02′ 58″, k. h. 18° 52′ 42″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 58″, k. h. 18° 52′ 42″ | |
| Turócbeszterce weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Turócbeszterce témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Turócbeszterce (1899-ig Bisztricska, szlovákul Bystrička) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Turócszentmártontól 3 km-re délnyugatra.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint már a 9. századtól település volt itt, mely kovácsaival, fazekasaival a környék kézművesiparának centrumává fejlődött.
A falu neve 1258-ban „villa Bistricha” alakban tűnik fel először a forrásokban, szomszédos településként „Besterce” néven. A falu keletkezését történészek 1284 előttre datálják. 1309-ben szerepel abban az okiratban, amelyben a mai Draskócvölgye helyén egykor volt Jordán nevű területről rendelkeznek. Középkori templomát Szent Péter tiszteletére szentelték. 1324-ig királyi birtok, ettől kezdve azonban már nemesi tulajdon. Első ismert birtokosa Beke fia János, majd részben a középkor végéig a nagyselmeci uradalom része, különböző nemesi családok birtoka. A 15. század végén Blatnica várának tartozéka. A mohácsi csatát megelőzően Tomka László szerzi meg Folkus Péter itteni birtokát. Később részben a Beniczky család tulajdona, a falu más részén a Lehoczky család szerez birtokot, s a 20. századig lényegében nem változnak birtokosai. A 16. században lakói reformátusok lettek. 1630-ban a Tomka családnak egy, a Lehoczkyaknak két kúriájuk állt a faluban. 1715-ben 23 háztartás volt a településen, 1785-ben 99 házában 659 lakost írtak össze.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BISZTRITSKA. Tót falu Turocz Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, fekszik Kis Szoczócznak szomszédságában, mellynek filiája, hajdan Bisztriczei János birtoka volt, a’ mint KÁROLY Királynak diplómája mutatya; szántó földgyei, ’s legelője is jó, hasonló nevű patak mossa határját, hegyein egy nagy tó van, réttyei kétszer kaszáltatnak, legelője elég, piatzozása Szent Mártonon, és Mosóczon, fája tűzre szabad; első Osztálybéli.”[3]
1828-ban 82 házban 842 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bisztricska, tót falu, Thurócz vármegyében, közel a Thurócz vizéhez, Sz.-Mártontól dél nyugotra 1/2 órányira. Számlál 215 kath., 570 evang., 24 zsidó lak. Rétje legelője igen jó; erdeje nagy, patakján számos liszt- és fürészmalmokkal bir. Lakosai olajjal kereskednek; hegyén egy tavat szemlélhetni. F. u. többen. Ut. p. Thurócz-Zsámbokrét.”[4]
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 635-en lakták, ebből 631 szlovák, 2-2 magyar és német.
2001-ben 1262 lakosából 1229 szlovák volt.
2011-ben 1413 lakosából 1353 szlovák.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1721-ben Carlowszky János (Ján Karlovský) filozófus, tanár, a késmárki gimnázium és az eperjesi evangélikus kollégium rektora.
- Itt született 1731-ben Institoris Mihály ágostai evangélikus lelkész.
- Itt született 1772-ben Blahó Máté egyházi író.
- Itt született 1783-ban Matej Daniel Ševrlay, a selmecbányai evangélikus líceum tanára.
- Itt született 1847-ben Lehoczky Vilmos országgyűlési képviselő.
- Itt szolgált Dubniczai István (1675-1725) katolikus pap.
Nevezetességei[szerkesztés]
-
A Szlovák Nemzeti Felkelés emlékműve -
Hagyományos faház Turócbesztercén
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Turócszentmártoni járás települései | ||
|---|---|---|
|  | |
