Az özönvíz
Az özönvíz (olaszul Il diluvio universale) Gaetano Donizetti háromfelvonásos operája (azione tragica-sacra). A szövegkönyvet Domenico Gilardoni írta Francesco Ringhini II diluvio című tragédiája után, amely George Byron Heaven and Earth és Thomas Moore Loves of the Angels műve alapján készült. A művet 1830. február 28-án mutatták be először a nápolyi Teatro di San Carlóban. A zeneszerző 1833-1834-ben átdolgozta. Ennek a változatnak az ősbemutatójára 1834. január 17-én került sor a genovai Teatro Carlo Felicében. Magyarországon még nem játszották.
Szereplők [szerkesztés]
| Szereplő | Hangfekvés | Az ősbemutató szereposztása |
|---|---|---|
| Noé | basszus | Luigi Lablache |
| Jafet | bariton | Gennaro Ambrosini |
| Sem | tenor | Giovanni Arrigotti |
| Cam | basszus | Lorenzo Salvi |
| Tesbite | szoprán | Fabiani |
| Asfene | szoprán | Cecilia Grassi |
| Abra | mezzoszoprán | Edvige Ricci |
| Cadmo | tenor | Berardo Winter |
| Sela | szoprán | Luigia Boccabadati |
| Ada, | mezzoszoprán | Maria Carraro |
| Artoo | tenor | Gaetano Chizzola |
| Azael | néma szerep | |
| Iefte | basszus |
Cselekménye [szerkesztés]
A bárkát építő Noét és fiait Cadmo zaklatja, annak ellenére, hogy felesége, Sela megpróbálja lebeszélni róla. Ada, Sela cselédje, úrnőjének helyébe kívánkozik ezért elmondja Cadmónak, hogy a felesége titokban szerelmes Ieftébe. Ada megelégedésére Cadmo elűzi feleségét, aki Noénál talál menedékre. A dühös Cadmo elrendeli Sela, Noé és fiai kivégzését. Noé figyelmezteti Cadmót. Egy villámlás jelzi a közelgő özönvizet. Amint Cadmo és Ada házasságukat ünneplik, Sela Noé bárkájáról búcsút int nekik. Cadmónak meglágyul a szive és felajánlja volt feleségének, hogy visszatérhet, ha lemond újonnan, Noétól szerzett vallásáról. A kétségbeesett Sela belegyezik, ám ekkor egy villám belécsap és szörnyethal. Vad vihar tör ki. A násznép fejvesztve menekülni próbál, de a víz mindent elönt, csak Noé bárkája lebeg a felszínen.
Források [szerkesztés]
- Ashbrook, William. Donizetti and His Operas. Cambridge University Press (1982). ISBN 0-521-27663-2
