Granadai Zoraida

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Granadai Zoraida (olaszul Zoraida di Granata) Gaetano Donizetti kétfelvonásos operája (opera seria). A művet 1821. augusztus és 1822. január között komponálta Bartolomeo Merelli szövegkönyve alapján. A librettó Luigi Romanelli Giuseppe Nicolini számára írt szövegkönyve (Abenamet e Zoraide) alapján készült és Florian Gonzales Gonzalve de Cordove, ou Grenade reconquise című művét dolgozza fel. Az ősbemutatóra 1822. január 28-án került sor a római Teatro Argentinában. 1823-ban Jacopo Ferretti átdolgozta a szövegkönyvet, Donizetti pedig hozzáigazította a zenét. Az átdolgozott változatot 1824. január 7-én mutatták be szintén a Teatro Argentinában. Magyarországon még nem játszották.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Hangfekvés Az ősbemutató szereposztása
Almuzir, Granada királya tenor Domenico Donzelli
Almanzor, Abenamet barátja basszus Gaetano Rambald
Zoraida, Abenamet szerelme szoprán Maria Ester Mombelli
Abenamet, mór generális tenor (majd alt) Americo Sbigoli
Ines, spanyol rabszolga, Zoraida barátnője mezzoszoprán Gaetana Corini
Aw Zegri basszus Alberto Torri

Cselekménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Almuzir meggyilkolta Granada királyát és elfoglalta a trónját. Feleségül akarja venni a király leányát Zoraidát, mert azt reméli, hogy így megerősítheti pozícióját. A leány azonban Abenametbe szerelmes, az egykori király generálisába. Annak érdekében, hogy eltegye láb alól riválisát, Almuzir kinevezi a mór hadsereg élére és megbízza, hogy szerezzen vissza egy címert. Mivel Almuzir már elintézte, hogy a címert a spanyolok szerezzék meg, árulással vádolja meg a sikertelenül járt Abenametet, aki elmenekül. Zoraida úgy dönt, hogy feleségül megy Almuzirhoz, hogy megmentse a börtöntől szerelmét. Amint Abenamet ezt megtudja, hűtlenséggel vádolja meg a leányt. Beszélgetésüket kihallgatják. A leányt beárulják a királynál és árulással gyanúsítják meg. Mivel az árulás a legfőbb bűncselekmény, a király halálra ítéli Zoraidát, hacsak egy bátor hős ki nem áll a becsületéért. Ekkor megjelenik Abenamet, ismeretlen lovagnak álcázva és győz a tornán, sőt rákényszeríti Almuzirt, hogy valja be miként gyilkolta meg apját, a királyt. A megdöbbent nép fellázad és Almuzir fejét követeli, de Abenamet megvédi őt. A trónbitorlót annyira meghatja e nemes cselekedet, hogy beleegyezik házasságukba.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ashbrook, William. Donizetti and His Operas. Cambridge University Press (1982). ISBN 0-521-27663-2