Belizár (opera)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Belizár (olaszul: Belisario) Gaetano Donizetti háromfelvonásos operája (opera seria). A szövegkönyvet Salvadore Cammarano írta Luigi Marchionni Eduard von Schenk drámájának adaptációja alapján. A művet 1836. február 4-én mutatták be először a velencei La Fenicében. Magyarországon még nem játszották.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Hangfekvés Az ősbemutató szereposztása
Antonina, Belizár felesége szoprán Carolina Ungher
Irene, a lánya mezzoszoprán Antonietta Vial
Belizár, hadvezér bariton Celestino Salvatori
Justinianus, császár basszus Saverio Giorgi
Alamirus, fogoly tenor Ignazio Pasini
Eudora szoprán Amalia Badessi
Eutropius, a királyi őrség vezére tenor Adone Dell’Oro
Eusebius, börtönőr basszus Giovanni Rizzi
Ottarius basszus Giovanni Rizzi
Szenátorok, veteránok, pásztorok, őrök, foglyok, nép.

Cselekménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belizár győzedelmesen tér vissza Bizáncba, ahol felesége, Antonina, azt gondolva, hogy férje a felelős fiúk haláláért fel akarja jelenteni a császárnál. Belizár szabadságot kér foglyai számára, de Alamirus, mégis mellette maradna. A hadvezért a szenátus elé hívják és meggyanúsítják, hogy fontos bizonyítékokat hamisított meg. Börtönbe vetik. Cellája előtt Alamirus dühkitöréssel fogadja a hírt, hogy gazdáját megvakíttatásra és számüzetésre ítélték. Bosszút esküszik Bizánc ellen. Fiúnak álcázva, Irene érkezik és elkíséri apját a számüzetésbe. Véletlenül kihallgatják, amint Alamirus és Ottarius Bizánc ostromát tervezik. Belizár dühében Alamirusra ront. A dulakodásban Irene észrevesz Alamirus nyakán egy kereszt alakú sebhelyet és ebből rájön, hogy a férfi nem más, mint halottnak hitt testvére. Alamirus végül megostromolja és beveszi Bizáncot, de a csatában Belizár halálos sebet kap. Halálos ágyán, a bűntudata miatt nyugtalan Antonina felfedi, hogy ő árulta be a császárnál.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ashbrook, William. Donizetti and His Operas. Cambridge University Press (1982). ISBN 0-521-27663-2