Boleyn Anna (opera)
A Boleyn Anna (olaszul Anna Bolena) Gaetano Donizetti kétfelvonásos operája (opera seria). A szövegkönyvet Felice Romani írta Marie-Joseph de Chenier Henri VIII című drámája (amelyet a Ippolito Pindemonte fordításában ismert meg) valamint Alessandro Pepoli Anna Bolena című műve alapján. A művet 1830. december 26-án mutatták be először a milánói Teatro Carcanóban. A magyarországi ősbemutatóra 1833. augusztus 29-én került sor a Pesti Városi Német Színházban.
Tartalomjegyzék |
Szereplők [szerkesztés]
| Szereplő | Hangfekvés | Az ősbemutató szereposztása |
|---|---|---|
| Anna Bolena (Boleyn Anna) | szoprán | Giuditta Pasta |
| Enrico (VIII. Henrik) | basszus | Filippo Galli |
| Giovanna (Jane Seymour) | mezzoszoprán | Elisa Orlandi |
| Lord Rochefort (George Boleyn) | basszus | Lorenzo Biondi |
| Lord Percy | tenor | Giovanni Battista Rubini |
| Smeton (Mark Smeaton) | alt | Henriette Laroche |
| Hervey | tenor | Antonio Crippa |
| Udvaroncok, katonák, vadászok. | ||
Cselekménye [szerkesztés]
Első felvonás [szerkesztés]
VIII. Henrik figyelmét Jane, feleségének udvarhölgye keltette fel. Annát figyelmeztetik támogatói, hogy úgy végezhet, mint elődje, Aragóniai Katalin. A király és új szeretője titokban találkoznak. Jane ugyan hűséget érez asszonya iránt, de a trón és a hatalom iránti vágy úrrá lesz rajta és kiköti a királynak, hogy csak akkor hajlandó folytatni a viszonyt, ha királyné lehet belőle. Henrik megígéri és máris azon töpreng, hogyan szabaduljon meg feleségétől. Eszközül azt a Lord Percyt szándékozik felhasználni, aki Anna udvarlója volt Henrik előtt és akit Henrik korábban száműzetett, de most visszatérhetett. A lord első útja a királynőhöz vezet. Smeaton, a királynő hű apródja (aki maga is szerelmes Annába) őrködik az ajtó előtt, de nem tudja megakadályozni, hogy a király rajuk ne törjön embereivel. A király házasságtöréssel vádolja meg feleségét és börtönbe záratja.
Második felvonás [szerkesztés]
Jane meglátogatja Annát és elmond mindent viszonyáról a királlyal, s arra kéri, hogy ismerje el bűnösségét, mert így talán megmentheti életét. A király bíróságot állít fel. Smeaton és Percy is úgy nyilatkoznak, hogy szerelmesek a királynéba. A bíróság megállapítja a bűntényt és mindenkit halálra ítél, de a király felajánlja Percynek a kegyelmet, de ő visszautasítja. Amíg Anna a börtönben a kivégzésre várakozik, addig a király feleségül veszi Janet.
Híres áriák, kórusművek [szerkesztés]
- Non v’ha sguardo cui sia dato - Anna koloratúráriája (első felvonás)
- Tu mi lasci? - Henrik és Seymour kettőse (első felvonás)
- Ah! Cosi nei di ridenti - Percy áriája (első felvonás)
- É sgombro il loco - Smeaton cabalettaja (első felvonás)
- Vivi tu, te ne scongiuro - Percy áriája (második felvonás)
- Al dolce guidami castel natio - Anna áriája (második felvonás)
Források [szerkesztés]
- Ashbrook, William. Donizetti and His Operas. Cambridge University Press (1982). ISBN 0-521-27663-2
