A cigánylány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A cigánylány (olaszul La zingara) Gaetano Donizetti kétfelvonásos operája (opera semiseria). A művet 1822 februárjától májusig komponálta. A librettót Andrea Leone Tottola írta Louis Charles Caignez La petite bohémienne című színműve alapján. Az ősbemutatóra 1822. május 12-én került sor a nápolyi Teatro Nuovóban. Magyarországon még nem játszották.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Hangfekvés Az ősbemutató szereposztása
Argilla mezzoszoprán Giacinta Canonici
Ines szoprán Caterina Monticelli
Ferrando tenor Marco Venier
Don Ranuccio Zappador basszus Carlo Moncada
Don Sebastiano Alvarez basszus Giuseppe Fioravanti
Alziras hercege tenor Alessandro Busti
Papaccione basszus Carlo Casaccia
Amelia szoprán Francesca Ceccherini
Ghita szoprán Clementina Grassi
Manuelita szoprán Marianna Grassi
Antonio Alvarez tenor Raffaele Sarti
Sguiglio tenor Raffaele Casaccia
Domestici di Zappador e di zingari, chorus

Cselekménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cselekmény központjában Argilla, a cigánylány áll, aki összehozza a szerelmes Ferrandót és Inest. Ugyanakkor megakadályozza Ranuccio tervét, hogy kivégezze Alziras hercegét. A cigánylány révén a herceg megtudja, hogy Ferrando tulajdonképpen az elveszettnek hitt testvére. A hercegi palotába jutva Argilla átveri a szolgálót, Pappaciónét és titokban kiszabadítja Sebastianót, akit Ranuccio igazságtalanul vetett börtönbe. Végül kiderül, hogy Argilla tulajdonképpen Don Sebastiano régen elveszettnek hitt leánya.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ashbrook, William. Donizetti and His Operas. Cambridge University Press (1982). ISBN 0-521-27663-2