Kasztíliai Sancia
| Kasztíliai Sancia | |
| opera | |
 | |
| Eredeti nyelv | olasz |
| Zene | Gaetano Donizetti |
| Szövegkönyv | Pietro Saladino |
| Felvonások száma | 2 felvonás |
| Főbb bemutatók | 1832. november 4. (Teatro di San Carlo) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kasztíliai Sancia témájú médiaállományokat. | |
A Kasztíliai Sancia (olaszul: Sancia di Castiglia) Gaetano Donizetti kétfelvonásos operája (opera seria). A szövegkönyvet Pietro Salatino írta egy ismeretlen mű alapján. A művet 1832. november 4-én mutatták be először a nápolyi Teatro di San Carlóban. Magyarországon még nem játszották.
Szereplők[szerkesztés]
| Szereplő | Hangfekvés | Az ősbemutató szereposztása |
|---|---|---|
| Sancia | szoprán | Giuseppina Ronzi de Begnis |
| Garzia, a fia | mezzoszoprán | Diomilla Santolini |
| Ircano | basszus | Luigi Lablache |
| Rodrigo | tenor | Giovanni Basadonna |
| Elvira | szoprán | Edvige Ricci |
Cselekménye[szerkesztés]
Ircano mór herceg reméli, hogy feleségül veheti Sanciát, jutalomként hadi sikereiért. A királynő első minisztere, Rodrigo azonban teljes mértékben ellenzi a házasságot. Mivel úgy tudja, hogy fia, Garzia, a csatatéren meghalt, a miniszterének ellenkezése ellenére, Sancia reméli, hogy a házassággal enyhíthet fájdalmán. Garzia visszatér és elmeséli csodával határos menekülését. A trónt akarja magának. Ircano megpróbálja rávenni a gyenge idegzetű Sanciát, hogy mérgezze meg fiát. Ám amikor Garzia éppen a szájához emelné a mérgezett kelyhet, Sancia elrántja tőle és ő maga issza ki tartalmát.
Források[szerkesztés]
- Ashbrook, William. Donizetti and His Operas. Cambridge University Press (1982). ISBN 0-521-27663-2
