Alsólipnica
| Alsólipnica (Lipnica Wielka) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lengyelország | ||
| Vajdaság | Kis-lengyelországi | ||
| Járás | Nowotarski | ||
| Rang | község | ||
| Irányítószám | 34-483 | ||
| Körzethívószám | +(48)18 | ||
| Rendszám | KNT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3300 fő +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 29′ 00″, k. h. 19° 37′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 29′ 00″, k. h. 19° 37′ 40″ | |||
| Alsólipnica weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsólipnica témájú médiaállományokat. | |||
Alsólipnica (lengyelül Lipnica Wielka,szlovákul dolná lipnica) falu Lengyelországban, a mai Kis-lengyelországi vajdaságban.
Fekvése
Jablonkától 3 km-re nyugatra, Krakkótól 66 km-re délre fekvő falu, amely 16 km hosszan húzódik a Lipnica-patak völgyében.
Története
A falu a 17. század elején alapították Żywiec környékéről érkezett telepesek.
A trianoni békeszerződésig Magyarországhoz Árva vármegye tartozott. Árva vármegye (lengyelül: Orawa) közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság felvidéki részében. A vármegye területének nagyobbik fele ma Szlovákia, míg kisebbik fele Lengyelország része. 1918 után Lengyelország a Nowy Targtól nyugatra és keletre fekvő egykor Árva és Szepes vármegyéhez tartozó területre, valamint Trecsén vármegye néhány településére bejelentette igényét. A szepesi részre az évszázadokon át fenálló elzálogosítás, Árva vármegye egy részére peddig az ott élő lengyelül beszélő lakosság miatt. Itt a lakók 93%-a vallotta magát lengyelnek az 1910-es népszámláláson.
A határvita 1920-ban átmenetileg tizenhárom község (Alsózubrica, Bukovinapodszkle, Chizsne, Felsőlipnica, Felsőzubrica, Harkabúz, Hladovka, Jablonka, Oravka, Pekelnik, Szárnya és Szuchahora) Lengyelországhoz csatolásával jutott nyugvópontra. 1924-ben került sor a cseh-lengyel külön megállapodásra, melynek alapján Csehszlovákia visszakapta Hladovkát és Szuchahorát, cserébe visszont Alsólipnicát átengedte Lengyelországnak. Ezzel a Magyar Királyságtól 589 km területet csatoltak el 25.000 fős lakossággal, amelyből közel 1000 fő magyar volt.
A második világháborúban a németek, a szlovákok és a szovjetek Lengyelország területelét felosztották. 1939.10.21-28 között Szlovákia bekebelezte az 1920-1924-ben az antant által Lengyelországnak ajándékozott és a történeti Magyarország részét képező területeket.
Végül 1945-ben minden visszaállt az 1924-es állapotra. A Lengyelországhoz került réssz 1975-ig a Krakkói vajdasághoz, ezután 1998-ig az Újszandeci vajdasághoz (województwo nowosqdeckie) tartozott, azóta pedig a Kis-lengyelországi vajdaság része.
Lakossága
=== Az 1910-es nemzetiségi összetétele
Az 1910-es magyar népszámlálás szerint a falut összesen 2634-en lakták, ebből:
- Lengyel: 98,1% (2584 fő)
- Zsidó: 0,8% (21 fő)
- Magyar: 0,3% (8 fő)
- Német: 0,04% (1 fő)
- Egyéb: 0,76% (20 fő)
Vallási összetétel
Első templomát 1500 elött Szent Lukács tiszteletére szentelték, lakói 1550 körül még evangélikusok voltak. Római katolikus temploma 1769-ben épült.Az 1910-ben tartott népszámlálás során a vallásra, felekezetre is rákérdeztek. Alsólipnica esetében ez nagyon homogén volt, a falu legnagyobb része római katolikus vallású volt.
További információk
- Alsólipnica hivatalos oldala (lengyelül)
