Alba Kör

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Alba Kör elsősorban pacifista békeszervezet, amely 1990–2004 között fejtette ki aktív tevékenységét. Jelenleg inaktív, bár hivatalosan nem szűnt meg.

Alba Kör logója

Tartalomjegyzék

Alapítása [szerkesztés]

Az Alba Kör 1990 május 15-én, a lelkiismereti okból történő katonai szolgálatmegtagadás nemzetközi napján alakult. A polgári szolgálat volt a fegyveres vagy fegyvermentes sorkatonai szolgálat egyetlen legális alternatívája akkoriban, a kérelmezők indokait bizottság vizsgálta, az engedélyezésről pedig a hadkiegészítő parancsnok döntött. Egy III. Kerületi Tanács épületében tartott januári bizottsági kihallgatáson ismerkedett meg egymással néhány kérelmező, akik elhatározták, hogy érdekvédelmi szervezetet hoznak létre az eljárás civil kontrolljára. Több hónapi szervező munka után májusban sikerült az egyesületet létrehozni, amelynek az alapítói mások mellett Becker László, Csapody Tamás, Gács Imre, Janca Ákos, Kiss István (későbbi nevén Báti Márk), ifj. Kocsis Imre, Kotász Zoltán (későbbi nevén Kállay Kotász Zoltán), Lányi Miklós és Szász Péter voltak.

A szervezet eredeti neve: Alba Kör – Katonai Szolgálatmegtagadók Szövetsége. A Kör neve a latin alba, azaz fehér szóra utal. Később az egyesület neve ALBA Kör – Erőszakmentes Mozgalomra változott, amely jobban tükrözte azt a szerteágazó békemozgalmi tevékenységet, amelyet folytatott.

A Kör jogelőd nélkül alakult, de szellemi előzményei közül megemlíthető a Dialógus Békecsoport és a Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat Kör.

Tevékenysége [szerkesztés]

Az Alba Kör akkor alakult, amikor a civil szervezetek éppen "beolvadóban" voltak a politikába, a pártokba, így egyfajta vákuumba érkezett, amely kezdetben jelentős sajtónyilvánossághoz segítette hozzá. Fontos kiemelni, hogy a Körnek mindvégig sikerült megőriznie a civil és alulról szerveződő jellegét, a felszippantási kísérleteknek, amelyek több párt részéről mutatkoztak, ellenállt, és saját eszmeiségének - amelyet persze lehet politikai ideológiákkal rokonítani - képviseletén túl nem nyilvánított véleményt közéleti kérdésekben, és nem segített semmilyen formában sem hatalmi szerveket, szervezeteket.

A Kör alapítói Mahátma Gandhi, Lev Nyikolajevics Tolsztoj, Henry David Thoreau és Schmitt Jenő Henrik szellemisége nyomán az erőszakmentesség legtágabban vett értelmezésével az antimilitarizmus - tehát többek között a katonai szolgálat vagy a fegyverhasználat elutasítása - mellett a természet és környezetvédelem képviseletére, a kulturális és gazdasági erőszak leleplezésére és visszaszorítására szerveződtek.

Az egyesület fővárosi alakulása után rövidesen országos szerveződéssé nőtt, számos helyi csoporttal és a 90-es évek végére 700 főt meghaladó taglétszámmal. Jelentősebb kérdésekben a szervezet közgyűlése határozott, míg a közgyűlések között ügyvivői testület irányította a Kört.

Az alapítók mellett aktív, a szervezet tevékenységében meghatározó szerepet betöltő tagok voltak: Farkas István, Perneczky László, Fidrich Róbert, Horváth Kinga, Sik Toma, Tracey Wheatley, Mátyás Piroska, Hegyi Zoltán Imre, Vida István, Takács Imre, Maloschik Miklós.

Az Alba Kör első nagyobb nyilvánosságot kapott akciója 1990 őszén a honvédelmi törvény módosítása előtti és közbeni lobbizása volt. Javaslataival sikerült elérnie, hogy a polgári szolgálat kérelmezése átláthatóbbá, a szolgálati körülmények pedig könnyebbé váltak (ekkor szűntek meg a bizottságok, amelyek - némiképp a régebbi abortusz-bizottságok mintájára és hangulatát idézve - a kérelmezők indokait vizsgálták).

A következő két évben, 1991-1992-ben az Alba Kör - népszavazást kezdeményezve - aláírást gyűjtött a hadkötelezettség eltörlésének érdekében. A szükséges aláírás-számot nem sikerült elérniük (ebben valószínűleg jelentős szerepet játszott az időközben kirobbant délszláv háborút kísérő fenyegetettség-érzet), az akció sajtónyilvánossága viszont hozzájárult, hogy a hadkötelezettség megszüntetésének lehetősége a közbeszéd részévé vált.

1993-ban a Kör volt az egyik kezdeményezője az aktívan 1993 és 2004 között működő Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája létrehozásának.

Az egyesület 1994-től saját irodát nyitott az V. kerületi Balaton utcában (nem messze a Honvédelmi Minisztérium épületétől), az irodában jogsegélyszolgálatot működtetett polgári szolgálatot kérelmező, illetve katonai szolgálatot elutasító fiatalok számára. Ebben az évben az Alba Kör sikeresen pályázott az Európai Unió által finanszírozott PHARE demokrácia mikro-projektre, amelynek keretében 1994–95-ben többek között fotókiállítást rendeztek a Néprajzi Múzeumban a vajdasági katonaság-megtagadásokról, és emberi jogi jelentés készült a magyarországi katonai szolgálatmegtagadás, valamint a polgári szolgálat helyzetéről.

Az Alba Kör kiadásában megjelenő MintHa című kulturális folyóirat 1994 és 1996 között négy számot ért meg.

A 90-es évek második felében az Alba Kör számított az egyik legismertebb magyar NATO-ellenes szervezetnek. Kampánya során a Kör a civil tiltakozás minden lehetséges eszközét bevetette; tüntetések, sajtótájékoztatók és különféle felügyeleti szervekhez benyújtott panaszok (adatvédelmi biztos, Országos Rádió és Televízió Testület, Országos Választási Bizottság, Alkotmánybíróság) mellett polgári engedetlenségi akciót is végrehajtottak (NATO-Expressz elindulásának fizikai akadályozása).

A Kör tevékenysége és a médiában megjelenő kommunikációja jelentősen hozzájárult, hogy a polgári szolgálat kérvényezése egyre könnyebbé, a szolgálati kötelezettség fenntartása, hatósági betartatása pedig egyre nehezebbé vált hazánkban. Hosszas társadalmi és szakmai viták után 2004 novemberében, parlamenti határozat nyomán szűnt ment a békeidőbeli sorkötelezettség Magyarországon.

Megalakulásától kezdve a tevékenysége beszüntetéséig a szervezet minden évben megemlékezést (csendes virrasztást) tartott augusztus 5-6.-án, a hirosimai atomtámadás évfordulóján a budapesti Kossuth téren. (A bomba ledobása japán idő szerint 1945. augusztus 6.-án, reggel történt, de az emlékezés egyidejűsége miatt a budapesti demonstráció már hamarabb, előző nap elkezdődött.) Nem csak a múltra, de a jelenre is érvényes, hogy jóvátehetetlen bűnt követ el minden állam, amely háborút indít, vagy az agresszió bármilyen eszközéhez nyúl - figyelmeztetett a Kör az évforduló kapcsán évről-évre.

Az Alba Kör tagja volt több nemzetközi szövetségnek, például a londoni székhelyű, háborúellenes War Resisters’ International-nek (WRI), vagy a katonai szolgálatmegtagadókat összefogó brüsszeli European Bureau for Conscientious Objection-nak (EBCO).

A Magyar Narancs folyóirat olvasói az Alba Kört három alkalommal választották meg az év legrokonszenvesebb civil szervezetének.

Irodalom [szerkesztés]

  • Csapody Tamás: Civil forgatókönyvek (Századvég Kiadó, 2002)
  • Csapody Tamás - Vit László: Ámokfutás a NATO-ba - Cikkek, tanulmányok, interjúk (Cartaphilus, 1997)
  • Csapody Tamás: Egyes civil szervezetek érvei a NATO-tagság ellen (Társadalmi Szemle, 1997/3., 55-62. o.)
  • Csapody Tamás: Hungary and the NATO Enkargement (Integrációs Tanulmányok. No. 2., MTA Politikai Tudományok Intézete, 1999)
  • Csapody Tamás: Sorozott polgárok (Alba Kör) (Fundamentum, 1998/4. szám, 149-152 o.)
  • Csapody Tamás: Szövetségbe forrt szervezetek (Alba Kör, Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája, Magyarországi Jogsértettek Egyesülete, Erőszakellenes Fórum) (Civil Szemle, 2006/2. szám, 35-50. o.)
  • Kotász Zoltán: Engedetlenségi engedéllyel. Hadkötelezettség és polgári szolgálat (Világosság, 1993/10., 17-28. o.)
  • Kotász Zoltán: Édesanyám és a románok (Szabad Alternatíva, 1997/július)
  • Kotász Zoltán: Hadkötelezettség kontra alkotmányosság (Társadalmi Szemle, 1994/10.)
  • Merza József: Virágot Albának (Érted Vagyok, 1995/8.)
  • Yako Orsa: Konzultációk az erőszakon (Liget, 1994/2., 29-33. o.)

Források [szerkesztés]

További információk [szerkesztés]

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alba_Kör&oldid=13531358”