3,7 cm Panzerabwehrkanone 36

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
3,7 cm Pa.K. 36 (L/45)
Pak36 helsinki 1.jpg
PaK 36
Gyártási adatok
Típus páncéltörő löveg
Ország  Harmadik Birodalom
Tervező Rheinmetall-Borsig
Gyártó Rheinmetall-Borsig
Alkalmazás
Alkalmazás ideje 1939–1945
Használó ország

 Finnország
 Harmadik Birodalom
Flag of Hungary (1920–1946).svg Magyar Királyság
 Románia

 Szlovákia
Háborús alkalmazás második világháború
Műszaki adatok
Űrméret 3,7 cm
Lőszer 37×249 mm R
Tömeg 0,45 t
Fegyver hossza 1660 mm
Gyakorlati tűzgyorsaság 13 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség 762 m/s
Hatásos lőtávolság 300 m
Max. lőtávolság 5484 m
Oldalirányzás 30°
Magassági irányzás mínusz 5° plusz 25°

A 3,7 cm Panzerabwehrkanone 36 (rövidítve 3,7 cm Pa.K. 36 vagy 3,7 cm PaK 36, magyarul 3,7 cm-es páncéltörő löveg 36) egy német könnyű páncéltörő löveg volt.

A löveg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

PaK 36-os Észak-Franciaországban, 1944-ben

A Rheinmetall egy lóvontatású, 3,7 cm-es páncéltörő löveg (megjelölése a 3,7 cm PaK L/45 volt) tervezését 1924-ben kezdte meg, majd az első lövegek 1928-ban érkeztek a csapatokhoz. Az 1930-as évek elejére a lóvontatású tüzérség elavulttá vált, ezért a löveget módosították a teherautókkal történő vontatáshoz. Az eredeti faküllős kerekek helyett magnézium-ötvözetből készült keréktárcsákat és pneumatikus gumiabroncsokat szereltek a lövegre. A fegyvert ezután 3,7 cm PaK 35/36 névre keresztelték át, majd 1934-ben elkezték vele felváltani a 3,7 cm PaK L/45-ös lövegeket. A fegyvereket először az 1936-os spanyol polgárháborúban vetették be. Több nemzet páncéltörő lövegének alapját alkotta a második világháború első éveiben. A KwK 36 L/45 szerkezetileg megegyezett a vontatott változattal, de ezt különféle járművek fegyverzeteként alkalmazták, elsősorban a Panzer III harckocsik első példányainál. A világháború alatt finn katonák is használták, jelentősebb mértékben Suomussalmi védelme alatt.

A PaK 36, mivel kis kaliberű fegyver volt, az 1940 májusában zajló nyugati hadjáratra elavulttá vált. Kezelői teljesen hasznavehetetlennek találták a szövetségesek nehéz harckocsijai ellen, mint például a brit Matilda II vagy a francia Char B1 és a Somua S35. A lövegek egy csoportjának sikerült kilőniük egy Char B1-est az oldalpáncélján keresztül. A PaK 36 képes átütni 35 mm-nyi 30°-ban megdöntött páncéllemezt. A Char B1 oldalpáncélja 40 mm-es volt, jóllehet teljesen függőleges. A lövegek 100 méteren belül voltak a harckocsitól, mikor sikeresen átütötték annak oldalát. Harctéri körülmények között ilyen eredményt igen nehéz volt elérni. A háború ezen évében a löveg még képes volt felvenni a versenyt a szövetségesek által legnagyobb számban alkalmazott harckocsik ellen, mint az FT–17 a franciaországi csata alatt és a szovjet T–26 a Barbarossa hadművelet alatt. A közepes harckocsik elterjedése viszont gyorsan lecsökkentette a löveg hatékonyságát: a keleti fronton megjelenő szovjet T–34-es harckocsi ellen a löveg már semmit sem ért, személyzete ezután kezdte „ajtókopogtatónak” („Heeresanklopfgerät”, szó szerint „katonai ajtókopogtató készülék”) csúfolni, mivel jelenlétére csak a páncélzatról lepattanó lövedékek koppanásai utaltak. 1942. március 1-jével a gyártása megszűnt.[1]

Az 1940-es évek közepén a PaK 36-osokat elkezdték leváltani az új 5 cm-es PaK 38-asokkal. A volfrám-karbid magvas lövedékek megjelenésével a PaK 36 lövegek átütőképessége valamelyest javult. Annak ellenére, hogy a T–34-es ellen továbbra sem tudták eredményesen használni, több egységnél ez maradt a szabványos páncéltörő löveg egészen 1942 év végéig. A PaK 36 lövegek kezelői képesek voltak leküzdeni a T–34-es harckocsikat, de csak a volfrám-karbid magvas lövedékekkel és csak oldalról vagy hátulról bevitt közeli találatokkal.

Miután a PaK 36 lövegeket kivonták a frontról, többet leszereltek az alvázukról, majd féllánctalpas járművekre helyezték őket, ezzel könnyű páncéltörő támogató járműveket létrehozva (például az Sd.Kfz. 251/10). A lövegeket a németek oldalán harcoló nemzetek is rendszeresítették a keleti fronton, úgy mint a 3. és 4. román hadsereg. A PaK 36 megtalálható volt még Finnország, Magyarország és Szlovákia arzenáljában is. 1943-ban a Stielgranate 41 kumulatív lőszer megjelenésével a PaK 36 már képes volt bármilyen vastag páncélzat átütésére, de csak 300 méteres távolságon belül (180 mm-t 300 m-en)[2] A PaK 36-osokat az új lőszerrel együtt a Fallschirmjäger egységekhez juttatták. A fegyver könnyű súlya lehetővé tette a kézzel történő mozgatást, így ezen mobilitásuk ideális fegyverré tette a deszantos egységek számára.

Alkalmazták a kínai csapatok is a Japán ellen vívott háborúban: a taierzhuangi csata idején eredményesen lőttek ki velük Ha-Gó és Csi-Ha harckocsikat. Az első ilyen összecsapás során a kínai védők izgatottsága és önbizalma annyira megnőtt, a japánoké pedig lecsökkent, hogy a csata több percnyi időre megszűnt.

A lőszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A PaK 36 kétféle lőszere egy szovjet 45 mm-es mellett (jobbra). Balra a 3,7 cm Panzergranate 40 páncéltörő, míg középen a 3,7 cm Sprenggranate 34 repeszhatású rombolólőszer látható
Sprenggranate 34
Panzergranate 39
  • Lövedék súlya: 0,685 kg
  • Csőtorkolati sebesség: 760 m/s
Panzergranate 40

volfrám-karbid magvas lövedék, könnyebb, nagyobb csőtorkolati sebességgel, csak kis mennyiségben gyártották.

  • Lövedék súlya: 0,368 kg
  • Csőtorkolati sebesség: 1020 m/s
Találati valószínűség egy 2,5 m x 2 m-es célpont ellen
Lőtávolság Páncélátütés lőgyakorlat közben harc közben
100 m 64 mm 100% 100%
500 m 31 mm 100% 100%
1000 m 22 mm 100% 85%
1500 m 20 mm 95% 61%
2000 m - mm 85% 43%

A páncélátütési számításokat a Pzgr 40 lövedékkel végezték egy 30°-ban megdöntött páncéllemezen.

Stielgranate 41[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

PaK 36 a Stielgranate 41 lövedékkel

1943-ban a Stielgranate 41 kumulatív lövedék bevezetésével a PaK 36 képessé vált bármilyen vastag páncélzat átütésére, habár a lövedék alacsony sebessége nagyban korlátozta a lőtávolságot. A PaK 36 lövegeket az új kumulatív lövedékkel együtt a Fallschirmjäger alakulatokhoz és más könnyűgyalogos egységekhez osztották. Az ágyú kis tömege miatt könnyen mozgatható akár kézzel is, így nagyfokú mozgékonysága miatt ideális fegyvernek bizonyult ezeknek az alakulatoknak.

Típusváltozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 37 mm-es 1930 mintájú páncéltörő ágyú (1–K) – a Rheinmetall által szovjeteknek gyártott változat, melyen már végrehajtottak néhány módosítást a PaK 36 gyártásából okulva. Mindkettő képes volt alkalmazni a másik tölténytípusát (a szovjeté a 37×257 mm R-t tüzelte).[3] 1931–1932-ben 509 darabot adott át a német gyár a szovjet megrendelőnek.
  • 40 M. páncéltörő ágyú – magyar fejlesztés, a korábban rendszeresített 40 mm-es Škoda 40 mm A17 L/47 űrmérethosszú ágyúcsövét alkalmazták. Ugyanazzal a lőszerrel tüzelhetett mint a légvédelmi célokra rendszeresített 40 mm-es Bofors légvédelmi gépágyú és a 40 M. Turán harckocsi, de a Stielgranate 41-et is bevethette.
  • 7,5 cm Infanteriegeschütz 37 – gyalogsági támogatásra átalakított német változat, egy 75 mm űrméretű tarackot építettek rá a vázra, módosított lövegpajzzsal, 1944 júniusától gyártotta a Krupp, összesen 1304 darabot

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lásd a Lexikon der Wehrmacht Panzerabwehrkanonen című cikkét: Panzerabwehrkanonen (német nyelven). Lexikon der Wehrmacht. (Hozzáférés: 2013. augusztus 19.).
  2. Lásd ezt a múzeumi leírást
  3. 8 mm-rel hosszabb a hüvelye mint a PaK 36-énak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gander, Terry and Chamberlain, Peter. Weapons of the Third Reich: An Encyclopedic Survey of All Small Arms, Artillery and Special Weapons of the German Land Forces 1939-1945. New York: Doubleday, 1979 ISBN 0-385-15090-3
  • Hogg, Ian V. German Artillery of World War Two. 2nd corrected edition. Mechanicsville, PA: Stackpole Books, 1997 ISBN 1-85367-480-X

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 3.7 cm Pak 36 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 3,7 cm Panzerabwehrkanone 36 témájú médiaállományokat.