| Wurfrahmen 40/Stuka zu Fuß |
 |
| Oldalanként 3-3 db Wurfrahmen 40-nel felszerelt Sd.Kfz. 251 Ausf. C lövészpáncélos (Stuka zu Fuß) |
|
| Általános tulajdonságok |
| Személyzet |
2 fő |
| Hosszúság |
5,8 m |
| Szélesség |
2,1 m |
| Magasság |
1,75 m |
| Tömeg |
7,8 t |
| Páncélzat és fegyverzet |
| Páncélzat |
8-15 mm |
| Elsődleges fegyverzet |
2 db 7,92 mm-es MG 34 vagy MG 42 géppuska |
| Másodlagos fegyverzet |
6 db 320 mm-es gyújtó-, vagy 6 db 280 mm-es repesz-romboló rakéta |
| Műszaki adatok |
| Motor |
Maybach HL 42 benzinmotor |
| Felfüggesztés |
torziós rugó |
| Sebesség |
52,5 km/h |
| Fajlagos teljesítmény |
100 LE |
| Hatótávolság |
300 km |
A Wurfrahmen 40 (magyarul: „40-es vetőkeret”) egy második világháborús német rakéta-sorozatvető faanyagú vetőkerete volt. Általában Sd.Kfz. 251-es féllánctalpasokra vagy zsákmányolt francia Renault UE Chenillette-re szerelték. Ezzel egy jóval mozgékonyabb és védettebb tüzérségi eszközt kaptak, mint a vontatott Nebelwerfer-ek. A vele felszerelt járművet a katonák nagyon találóan csak „Gyalog Stukának” (Stuka zu Fuß), telepített változatát (Wurfgerät 41) pedig „Bőgő tehénnek” (Heulende Kuh) nevezték.
1941-ben a J. Gast. cég kifejlesztett egy csövekből összeszerelhető tartóvázat, amely mind a négy Sd.Kfz. 251-alváltozatra (Ausf. A–D) könnyen felszerelhető volt. A keretre összesen 6 darab Wurfrahmen 40 rakétaindítót lehetett felszerelni a Wurfkörper rakéták számára. Az indítókból 280 mm-es repesz-romboló (28 cm Sprengranate), vagy 320 mm-es gyújtó töltetű rakétát lehetett kilőni. Mint az összes korabeli rakétatüzérségnél, a rakéták pontatlanok voltak és ezért nagy mennyiségben lőtték őket a célpontra. A nagy mennyiségben érkező gyújtó töltetű rakéták sokkhatása viszont elsöprő erejű volt. A rakéták célba juttatását a jármű megfelelő irányba állításával lehetet elérni (oldalszög), míg lőtávolságukat a vetőkeretek helyszögének módosításával változtatták. A 280 mm-es rakétával 1,9 km-es, míg a 320 mm-es rakétával 2,2 km-es maximális hatótávolságot lehetett elérni. Az irányzás elősegítésére, a jármű elejére két „irányzópálcát” szereltek. Az indítást távirányítással, elektromos indukciós tekerccsel, a járműtől biztonságos távolságra végezték. Egy teljes sorozatot (egyesével, egymás után) 10 másodperc alatt lehetett kilőni. Az indítókeretet rendszerint az Sd.Kfz. 251/1-es lövészszállító változatokról vetették be.
Egy betöltött
Wurfrahmen-keret málházás közben
A Sd.Kfz 251-es féllánctalpason 6 db keretet helyeztek rá, oldalanként hármat-hármat. A Chenillette UE-nél kettőt oldalanként, vagy négyet a jármű hátuljára szerelve. Ilyen rakétaindítót szereltek még a francia Hotchkiss H35-re, itt szintén oldalanként kettőt-kettőt.
|
Német tüzérség a második világháborúban |
|
| Harckocsiágyúk |
|
|
| Páncéltörő ágyúk |
|
|
| Gyalogsági és hegyi lövegek |
|
|
| Hátrasiklás nélküli lövegek |
|
|
| Nehéz aknavetők |
|
|
| Rakétatüzérség |
|
|
| Tábori-, közepes- és nehézlövegek |
|
|
| Szupernehéz és ostromlövegek |
|
|
| Vasúti tüzérség |
|
|
| Egyéb járműre telepített löveg |
|
|
| Légvédelmi ágyúk |
|
|
|
Német páncélozott harcjárművek a II. világháborúban |
|
| Harckocsik |
|
|
| Önjáró lövegek (Geschützwagen, Rohamlöveg = Sturmgeschütz) |
|
|
| Páncélvadászok (Jagdpanzer) |
|
|
| Féllánctalpas és lánctalpas járművek |
|
|
| Páncélautók és parancsnoki járművek |
|
|
| Önjáró légvédelmi ágyúk |
|
|
| Prototípusok |
|
|
| Tervek |
|
|
| Különleges páncélosok |
|
|
