7,5 cm Panzerabwehrkanone 97/38
| 7,5 cm Pa.K. 97/38 | |
 |
|
| PaK 97/38 kiállítva a Hämeenlinna Tüzérségi Múzeumban, Finnország. | |
| Gyártási adatok | |
| Típus | páncéltörő löveg |
| Ország |  Harmadik Birodalom |
| Alkalmazás | |
| Alkalmazás ideje | 1942–1945 |
| Használó ország |
 Románia |
| Háborús alkalmazás | Második világháború |
| Műszaki adatok | |
| Űrméret | 7,5 cm |
| Tömeg | 1,19 t |
| Fegyver hossza | 4650 mm |
| Csőhossz | 2587 (csőszájfékkel) mm |
| Gyakorlati tűzgyorsaság | 10-14 lövés/perc |
| Csőtorkolati sebesség | 570 m/s |
| Hatásos lőtávolság | 500 m |
| Oldalirányzás | 60° |
| Magassági irányzás | mínusz 10° plusz 18° [1] |
.svg){kind=small}
A 7,5 cm Panzerabwehrkanone 97/38 (rövidítve 7,5 cm Pa.K. 97/38, vagy 7,5 cm PaK 97/38, magyarul 7,5 cm-es páncéltörő löveg 97/38) egy német páncéltörő löveg volt, amit a Wehrmacht használt a második világháború alatt. A fegyver egy francia Canon de 75 modèle 1897 és egy német PaK 38 löveg ötvözete volt.
Tartalomjegyzék |
Fejlesztés [szerkesztés]
A lengyelországi és franciaországi hadjárat alatt a Wehrmacht ezrével zsákmányolt a 75 mm Model 1897 lövegekből, amelyeket a francia Schneider fegyvergyár készített. Ezek a lövegek 7,5 cm FK 97(p) és 7,5 cm FK 231(f) néven kerültek szolgálatba a német hadseregnél, és az eredeti tábori tüzérségi feladatkörökbe osztották őket.
1941-ben, röviddel a Szovjetunió elleni invázió után a Wehrmacht egységei szembetalálkoztak az új szovjet harckocsikkal, mint a közepes T–34 és a nehéz KV. Vastag döntött páncélzatukkal ezek a járművek jó védelemben részesültek a német páncéltörő fegyverekkel szemben. Ez a szituáció több, erősebb fegyver igényét támasztotta, amelyek képesek kilőni ezeket a páncélosokat még nagy távolságokról is. Mivel a németeknek volt használható tervezete, mint a 7,5 cm PaK 40, gyártása el is kezdődött és 1941 novemberében az első példányokat le is szállították. Amíg elegendő mennyiséget gyártottak belőle, addig néhány köztes megoldásra volt szükség.
A meglévő francia lövegek páncéltörő löveg feladatkörre való felhasználása nagyon csábítónak tűnt. Az eredeti kialakítása a lövegeknek nem tette lehetővé a harckocsik elleni harcot, egyrészt a relatíve alacsony csőtorkolati sebességük miatt, másrészt a korlátozott oldalirányzás miatt (mindössze 6°), illetve a megfelelő felfüggesztés hiánya (emiatt a szállítási sebesség 10–12 km/h volt). Eldöntötték, hogy az oldalirányzási és mobilitási problémákat azzal oldják meg, hogy a 7,5 cm-es lövegcsövet egy modern alvázra helyezik, amely a PaK 38 páncéltörő löveg alváza volt. A visszarúgás csökkentése érdekében a lövegcsőre egy nagy csőszájféket szereltek. A löveget elsősorban HEAT (kumultatív) lövedékek használatára tervezték, mivel ennek a lőszertípusnak a páncélátütő képessége nem függött a csőtorkolati sebességtől.
Érdekességképpen, a francia löveg másik fő felhasználója a amerikai hadsereg volt, ahol hasonló tervezésű löveget készítettek ugyancsak hasonló célra, melyet 75mm Anti-tank gun on Carriage M2A3 névre kereszteltek.[2]
Gyártás [szerkesztés]
1942-ben 2854 darabot gyártottak, ezt 1943-ban további 858 darab követte[3]. Ezen felül 1943-ban 160 darab ágyút építettek a 7,5 cm PaK 40 alvázára (PaK 97/40). A gyártási költség 9000 Német birodalmi márka volt darabonként, összehasonlításként a PaK 40 költsége 12000 Német birodalmi márka volt. A gyártást ezután leállították, mivel sokkal erősebb lövegeket készítettek kielégítő mennyiségben.
| Lőszer gyártása a Pak 97/38 löveghez, ezer darab | |||||
| Típus | 1942 | 1943 | 1944 | Teljes | |
| HEAT | 929,4 | 1,388.0 | 264,5 | 2,581.9 | |
Alkalmazás [szerkesztés]
A PaK 97/38 löveg 1942 nyarán érkezett a harcmezőre. A mérsékelt hatékonyság és a hatalmas visszarúgás ellenére szolgálatban maradt a háború végéig. Az alkalmazás gyakoriságát legkönnyebben a felhasznált muníció mennyiségével lehet illusztrálni: 1942-ben 37 800 HEAT lövedék, 1943-ban 371 600 lövedék. Bizonyítékul fényképek állnak rendelkezésre, miszerint 1944-ben még mindig szolgálatban állt. 1945 március 1-jén a Wehramcht 145 darab Pak 97/38 és FK 231(f) lövegekkel rendelkezett, de mindössze 14 darab szolgált a frontvonalon.
Tíz lövegcsövet a lövegpajzzsal próbaképpen a szovjet T-26 könnyűharckocsi alvázára szereltek, eredményképpen a 7,5 сm Pak 97/38(f) auf Pz.740(r) megnevezésű jármű jött létre. Ezeket az önjáró lövegeket az 563. páncéltörő zászlóalj 3. századába osztották be, mielőtt 1944 március 1-jén leváltották őket a Marder III önjáró lövegek.
A löveget a finn hadsereg is bevetette a folytatólagos háború alatt. A finnek a 7,5 cm-es tábori lövegeket 1940-ben vették a franciáktól, de csalódtak teljesítményükben, így 1943-ban a németekkel kötöttek egy megállapodást, hogy felújítsák a lövegeket PaK 97/38 típusokra. 46 darabot alakítottak át 1943 március-júniusa között. Ebből hetet elvesztettek harc közben, a többi a háború után egészen 1986-ig szolgálatban maradt.
1942 októberében öt-hat löveget a 3. és 4. román gyalogos hadosztály részére bocsátottak[4].
Mind a kilenc hadosztály, amely a 8. olasz hadseregcsoportot támogatta, rendelkezett egy, hat löveggel felszerelt páncéltörő üteggel, amelyek 1942-ben a tüzérezredet támogatták. Az olasz megnevezés a Cannone da 75/39 volt[5].
1942 novemberében a 2. magyar hadsereg 43 darab PaK 97/38-ast kapott[6].
Összegzés [szerkesztés]
A PaK 97/38 löveget zsákmányolt lövegcsövekből építették és használhatták hozzá a zsákmányolt francia és lengyel lőszert is. A könnyű súly, jó mobilitás és kielégítő páncéltörő teljesítmény a HEAT lövedékeknek köszönhetően (a T–34-ket a legtöbb esetben képes volt kilőni, a KV harckocsik oldalpáncélját ugyancsak át tudta lőni) a löveget egy megfelelő páncéltörő fegyverré tették.
Voltak viszont hátrányai, különösen az alacsony csőtorkolati sebesség. A löveg nem volt igazán páncéltörő fegyver, mivel csak a HEAT lövedékekkel lehetett bevetni harckocsik ellen, ami azt jelenti, hogy elégtelen teljesítményt produkált, amikor az átlagos páncéltörő lövedékeket használták hozzá és - nehéz volt vele kisebb mozgó célpontokat eltalálni - alacsony volt a hatásos lőtávolsága, nagyjából 500 méter, a HEAT lövedékekkel is. A löveg erőteljes visszarúgása is hátrányos tényező volt, különösen amikor páncéltörő lövedéket használtak hozzá. Ezen kívül meg kell jegyezni, hogy a második világháborúban alkalmazott technológia a HEAT lövedékek gyártására még kifinomulatlan volt, sok lövedék páncélátütő karakterisztikája jelentősen alulmaradt az elvártnál.
Lőszer [szerkesztés]
Nem tisztázott, hogy a németek gyártottak-e páncéltörő lövedékeket a PaK 97/38 löveghez. Kis mennyiségben lengyel páncéltörő lövedékeket is használtak.
A finn hadsereg helyileg gyártott lövedéket használt 75 psa - Vj4 megnevezéssel és valószínűleg régi francia lövedékeket 75 pspkrv 59/66-ps megnevezéssel. A 75 psa - Vj4 92 mm páncélzatot ütött át 300 méteren 90°-os dőlésszögben.[7]
A HEAT töltetek nagyjából 90 mm páncélzatot ütöttek át 90°-os dőlésszögben vagy nagyjából 75 mm páncélzatot 60°-os dőlésszögben.
| Rendelkezésre álló lőszer[8] | |||||
| Típus | Modell | Súly, kg | HE súly, g | Csőtorkolati sebesség, m/s | Lőtávolság, m |
| Páncéltörő lövedékek (AP) | |||||
| AP, lengyel | 7,5 cm K.Gr. Pz.(p) | 6.8 | 570 | 1,500 | |
| Kumultatív lövedékek (HEAT) | |||||
| HEAT | 7,5 cm Gr.38/97Hl/A(f) | 4.4 | |||
| HEAT | 7,5 cm Gr.38/97Hl/B(f) | 4.57 | 450 | 1,500 | |
| HEAT | 7,5 cm Gr.15/38Hl/B(f) | 4.4 | |||
| Robbanórepesz lövedékek (HE-Frag) | |||||
| HE-Frag, francia | 7,5 cm Sprgr.233/1(f) | 6.19 | 577 | 10,000 | |
| HE-Frag, francia | 7,5 cm Sprgr.230/1(f) | 5.44 | 545 | 7,600 | |
| HE-Frag, francia | 7,5 cm Sprgr.231/1(f) | 5.44 | 557 | 7,600 | |
| HE-Frag, francia | 7,5 cm Sprgr.236/1(f) | 6.6 | 10,000 | ||
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ 7,5 cm PaK 97/38: Páncéltörő löveg, Ellenséges ellátmány katalógusa (Hozzáférés: 2010. szeptember 9.)
- ↑ Zaloga, Delf - US Anti-tank Artillery 1941-45, i. m. 8. old.
- ↑ http://sturmvogel.orbat.com/GermWeapProd.html (Hozzáférés: 2009. február 19.)
- ↑ Third Axis, Fourth Ally, i. m. 87. old.
- ↑ Le Operazioni delle Unità Italiane al Fronte Russo (1941—1943), i. m. 629-630. old.
- ↑ http://www.sturmvogel.orbat.com/Hung2Army.html (Hozzáférés: 2009. február 19.)
- ↑ Finn hadsereg 1918-1945 között.
- ↑ Shirokorad A. B. - The God of War of the Third Reich.
Források [szerkesztés]
- Gander, Terry and Chamberlain, Peter. Weapons of the Third Reich: An Encyclopedic Survey of All Small Arms, Artillery and Special Weapons of the German Land Forces 1939-1945. New York: Doubleday, 1979 ISBN 0-385-15090-3
- Hogg, Ian V. German Artillery of World War Two. 2nd corrected edition. Mechanicsville, PA: Stackpole Books, 1997 ISBN 1-85367-480-X
- Shirokorad A. B. - The God of War of the Third Reich - M. AST, 2002 (Широкорад А. Б. - Бог войны Третьего рейха. — М.,ООО Издательство АСТ, 2002., ISBN 5-17-015302-3)
- Ivanov A. - Artillery of Germany in Second World War - SPb Neva, 2003 (Иванов А. - Артиллерия Германии во Второй Мировой войне. — СПб., Издательский дом «Нева», 2003., ISBN 5-7654-2634-4)
- Isaev A. - Antisuvorov. Ten Myths of World War II - M., Eksmo, Yauza, 2004 (А.Исаев. Антисуворов. Десять мифов Второй мировой. - М., Эксмо, Яуза, 2004., ISBN 5-699-07634-4)
- Kolomiets M. - Anti-tank Artillery of Wehrmacht 1939-1945 - "Frontovaya Illustratsiya" magazine, no. 1, 2006 (М.Коломиец. Противотанковая артиллерия Вермахта 1939-1945 гг. - журнал «Фронтовая иллюстрация», №1, 2006)
- Zaloga, Steven J., Brian Delf - US Anti-tank Artillery 1941-45 (2005) Osprey Publishing (New Vanguard 107), ISBN 1-84176-690-9.
Fordítás [szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 7.5 cm Pak 97/38 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||
