Óriás jávorantilop
 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Óriás jávorantilop bika |
||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Taurotragus derbianus (Gray, 1847) |
||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Óriás jávorantilop témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás jávorantilop témájú médiaállományokat. |
Az óriás jávorantilop (Taurotragus derbianus, olykor Tragelaphus derbianus) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó afrikai kérődző, a világ legtermetesebb antilopfaja. Tudományos neve XIII. Edward Smith-Stanley, Derby grófja, a nagy angol természettudós és gyűjtő nevét viseli.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Az óriás jávorantilop Közép-Afrika szavannáinak lakója. A területen két alfaj osztozik: a keleti (T. derbianus gigas) Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság és Szudán területén él, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaság északi határán. Uganda területén valószínűleg kihalt, bár ez biztosan nem tudható a faj vándorlási hajlama miatt.
A veszélyeztetett nyugati alfaj (T. derbianus darbianus) előfordulása Szenegál délkeleti, Guinea északi és Mali délnyugati vidékén bizonyított. Ghána, Togo, Elefántcsontpart és Gambia területéről kipusztult, nigériai és bissau-guineai előfordulása bizonytalan.
Megjelenése [szerkesztés]
Az óriás jávorantilop nevével ellentétben nem sokkal nagyobb rokonánál, a jávorantilopnál. Leginkább a színezetben és a szarvhosszban akadnak eltérések: az óriás jávorantilop alapszíne vörösesebb, az oldalán pedig minden esetben 8-12 vékony, függőleges fehér csík fut végig. Fejtől hátközépig rövid, fekete sörény fut az állat gerince mentén. A bikák ennél a fajnál is viselnek homloksörényt és toroklebenyük is nagy, de ebben az esetben nem a test többi részével megegyező a színe, hanem fekete. A fejen is vannak sötét foltok.
A bikák nagyobbak a teheneknél, tömegük 400 – 1000 kilogramm, míg a tehenek mindössze 300-600 kilogrammot nyomnak. A faj átlagos testhossza 210-345 centiméter, marmagassága pedig 150-180 ceniméter között mozog. A többszörösen csavart, egyenes szarvak a hímek esetében akár 120 centiméteres hosszt is elérhetnek, míg a nőstények tülkei kb. fele ekkorák.
Életmódja [szerkesztés]
A félénk, meglepően jól futó és ugró óriás jávorantilop a nap hűvösebb óráiban aktív, ekkor legeli fűfélékből, levelekből és gyümölcsökből álló táplálékát. A legforróbb órákat nyugalomban tölti. A faj alapvetően kb. 25 egyedből – gyakran többől is – álló csordákban él, amelyek az esős évszak váltakozását követve vándorolnak. A csordák zömmel tehenekből és fiatal borjakból állnak, a hozzájuk tartozó kevés bika között ritka a hierarchiában elfoglalt posztért vívott harc. Számos bika magányosan él, és várja, hogy megtermékenyíthető nőstények keresztezzék útját – territóriumot azonban nem tartanak fenn. A fiatal egyedek az elválasztást követően kb. 2 évig ifjonccsapatokat alkotnak, majd ezt követően a nemek egynemű csordákba különülnek el.
Szaporodása [szerkesztés]
A párzás általában az esős időszakban történik. A tehenek 3 napig sárlanak, majd a megtermékenyítést követően 8-9 hónapos vemhesség után világra hozzák egyetlen borjukat. A fiatal állat csak rövid ideig csatlakozik a csordához: eleinte rejtekhelyén eteti anyja, majd a 4-6 hónap után bekövetkező elválasztás után kb. két évre külön fiatalcsordák jönnek létre. Kb. 2 éves korukra a nőstény állatok elérik az ivarérettséget (a bikák csak 4-5 évesen), ekkor alakulnak ki az egynemű csapatok. Az óriás jávorantilop akár 25 évig is élhet.
Védettsége [szerkesztés]
A Nemzetközi Vörös Könyvet kiadó IUCN szerint a nyugati óriás jávorantilop veszélyeztetett, míg a keleti óriás jávorantilop státusza mérsékelten veszélyeztetett. A helyiek omlós húsa és erős bőre, a külföldiek pedig trófeájáért vadásszák. A túlvadászat mellett élőhelyének pusztulása és a marhapestis miatt fenyegeti veszély. Az állomány zöme ma védett parkokban él, elsősorban Szenegálban.
Rokonai [szerkesztés]
Az óriás jávorantilop rendszertani besorolása körül vita folyik, ámbár a legvalószínűbb, hogy a jávorantiloppal (Taurotragus oryx) külön nemet alkot. Egyes tudósok még mindig a Tragelaphus nembe sorolják, ahova a bongó, a nyalák és a kuduk tartoznak.
