„Acetát” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a amíg nincs önálló cikk, átirányítás a savra |
Készült a(z) „Acetate” oldal lefordításával Címkék: Megszüntetett átirányítás HTML-sortörés [[1]] ContentTranslation2 |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{| class="infobox ib-chembox" |
|||
#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Ecetsav]] |
|||
|+ id="5" |Acetate |
|||
| colspan="2" style="text-align:center; padding:2px;" |[[File:Acetate-anion-3D-balls.png|alt=[[Ball-and-stick model]] of the acetate anion|220x220px]] |
|||
|- |
|||
! colspan="2" style="background: #f8eaba; text-align: center;" |Names |
|||
|- |
|||
| colspan="2" style="text-align:left;" |[[Chemical nomenclature|IUPAC name]] |
|||
<div style="max-width:22em; word-wrap:break-word; padding-left:1.7em;">Acetát</div> |
|||
|- |
|||
| colspan="2" style="text-align:left;" |[[Chemical nomenclature#Systematic name|Szisztematikus IUPAC név]] |
|||
<div style="max-width:22em; word-wrap:break-word; padding-left:1.7em;"><div style="display:inline-block; padding:0.1em 0;line-height:1.2em;max-width:22em;">Etanoát</div></div> |
|||
|- |
|||
! colspan="2" style="background: #f8eaba; text-align: center;" |Alapadatok |
|||
|- |
|||
|<div style="display:inline-block; padding:0.1em 0;line-height:1.2em;">[[CAS Registry Number|CAS szám]]</div> |
|||
|<div class="plainlist"> |
|||
* 71-50-1<sup> [[File:Yes_check.svg|link=|alt=check|7x7px]]<span style="display:none">Y</span></sup> |
|||
</div> |
|||
|- |
|||
|<div style="display:inline-block; padding:0.1em 0;line-height:1.2em;">3D modell ([[JSmol]])</div> |
|||
|<div class="plainlist"> |
|||
* <span title="chemapps.stolaf.edu (3D interactive model)">[https://chemapps.stolaf.edu/jmol/jmol.php?model=CC%28%3DO%29%5BO-%5D Interactive image]</span> |
|||
</div> |
|||
|- |
|||
|[[ChemSpider]] |
|||
|<div class="plainlist"> |
|||
* <span title="www.chemspider.com">[http://www.chemspider.com/Chemical-Structure.170.html 170]</span> |
|||
</div> |
|||
|- |
|||
|<div style="display:inline-block; padding:0.1em 0;line-height:1.2em;">[[PubChem]] <abbr title="<nowiki>Compound ID</nowiki>">CID</abbr></div> |
|||
|<div class="plainlist"> |
|||
* <span title="pubchem.ncbi.nlm.nih.gov">[https://pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/compound/175 175]</span> |
|||
</div> |
|||
|- |
|||
|[[Unique Ingredient Identifier|UNII]] |
|||
|<div class="plainlist"> |
|||
* <span title="fdasis.nlm.nih.gov">[https://fdasis.nlm.nih.gov/srs/srsdirect.jsp?regno=569DQM74SC 569DQM74SC]</span><sup> [[File:Yes_check.svg|link=|alt=check|7x7px]]<span style="display:none">Y</span></sup> |
|||
</div> |
|||
|- |
|||
| colspan="2" |<div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="text-align: center; font-size: 95%;"> |
|||
<div style="line-height: 1.6em; font-weight: bold; font-size: 100%; text-align: left; text-align:left; font-weight:normal; background:transparent;"><div>[[International Chemical Identifier|InChI]]</div></div> |
|||
* <div style="border-top:1px solid #ccc; padding:0.2em 0 0.2em 1.5em; text-align:left;"><div style="word-wrap:break-word; text-indent:-1.5em; font-size:97%; line-height:120%;">InChI=1S/C2H4O2/c1-2(3)4/h1H3,(H,3,4)/p-1</div><div style="word-wrap:break-word; text-indent:-1.5em; font-size:97%; line-height:120%;">Key: QTBSBXVTEAMEQO-UHFFFAOYSA-M</div></div> |
|||
* <div style="border-top:1px solid #ccc; padding:0.2em 0 0.2em 1.5em; text-align:left;"><div style="word-wrap:break-word; text-indent:-1.5em; font-size:97%; line-height:120%;">InChI=1/C2H4O2/c1-2(3)4/h1H3,(H,3,4)/p-1</div><div style="word-wrap:break-word; text-indent:-1.5em; font-size:97%; line-height:120%;">Key: QTBSBXVTEAMEQO-REWHXWOFAL</div></div> |
|||
</div> |
|||
|- |
|||
| colspan="2" |<div class="mw-collapsible mw-collapsed" style="text-align: center; font-size: 95%;"> |
|||
<div style="line-height: 1.6em; font-weight: bold; font-size: 100%; text-align: left; text-align:left; font-weight:normal; background:transparent;"><div>[[Simplified molecular-input line-entry system|SMILES]]</div></div> |
|||
* <div style="border-top:1px solid #ccc; padding:0.2em 0 0.2em 1.6em; word-wrap:break-word; text-indent:-1.5em; text-align:left; font-size:97%; line-height:120%;">CC(=O)[O-]</div> |
|||
</div> |
|||
|- |
|||
! colspan="2" style="background: #f8eaba; text-align: center;" |Tulajdonságai |
|||
|- |
|||
|<div style="display:inline-block; padding:0.1em 0;line-height:1.2em;">Összegképlet</div> |
|||
|<span class="chemf nowrap">C<span style="display:inline-block;margin-bottom:-0.3em;vertical-align:-0.4em;line-height:1em;font-size:80%;text-align:left"><br /><br /><sub style="font-size:inherit;line-height:inherit;vertical-align:baseline">2</sub></span>H<span style="display:inline-block;margin-bottom:-0.3em;vertical-align:-0.4em;line-height:1em;font-size:80%;text-align:left"><br /><br /><sub style="font-size:inherit;line-height:inherit;vertical-align:baseline">3</sub></span>O<span style="display:inline-block;margin-bottom:-0.3em;vertical-align:-0.4em;line-height:1em;font-size:80%;text-align:left"><sup style="font-size:inherit;line-height:inherit;vertical-align:baseline">−</sup><br /><br /><sub style="font-size:inherit;line-height:inherit;vertical-align:baseline">2</sub></span></span>  |
|||
|- |
|||
|Konjugált bázis |
|||
|Ecetsav |
|||
|- |
|||
| colspan="2" style="text-align:left; background:#f8eaba;" |<div style="margin:0 auto; text-align:left;"><div style="display:inline-block; padding:0.1em 0;line-height:1.2em;"> [[Standard state|standard állapotban]] (at 25 °C [77 °F], 100 kPa).</div></div> |
|||
|- style="background:#f8eaba; border-top:2px solid transparent;" |
|||
|- style="background:#f8eaba; border-top:2px solid transparent;" |
|||
| colspan="2" style="text-align:center;" |[[wikipedia:Chemical_infobox#References|Infobox references]] |
|||
|- style="background:#f8eaba;" |
|||
| style="width:40%; max-height:1px; border-top:2px solid transparent; border-right:1px solid transparent;" | |
|||
| style="width:60%; max-height:1px; border-top:2px solid transparent; border-left:1px solid transparent;" | |
|||
|} |
|||
[[Category:Articles containing unverified chemical infoboxes]] |
|||
<div class="shortdescription nomobile noexcerpt noprint searchaux" style="display:none">Chemical compound</div> |
|||
[[Category:Articles with short description]] |
|||
[[Category:Short description is different from Wikidata]] |
|||
'''Az acetát''' az ecetsav savmaradékionja mely sót általában alkálifémekkel alkot sót. Az "acetát" a konjugált bázist vagy [[Ion|iont]] is leírja (konkrétan a negatív töltésű iont, amelyet [[Ion|anionnak]] neveznek), amely tipikusan vizes oldatban található, {{Chem|C|2|H|3|O|2|-}} kémiai képlettel írják le. Az acetátion és egy ''pozitív'' ion ( [[Ion|kation]] ) kombinációjából keletkező semleges molekulákat "acetátoknak" is szokták nevezni (pl.: ''ólom'' - ''acetát, alumínium-acetát'' stb.). ). Ezek közül a legegyszerűbb a hidrogén-acetát (az úgynevezett [[ecetsav]] ), a megfelelő sókkal, [[Észterek|észterekkel]] és a {{Chem|CH|3|CO|2|-}} [[Összetett ion|többatomos anionnal.]] |
|||
Az iparban évente előállított mintegy 5 milliárd kilogramm ecetsav nagy részét acetátok előállítására használják fel, amelyek általában [[Polimer|polimerek]] . A természetben az acetát a bioszintézis leggyakoribb építőköve. Például a [[Zsírsavak|zsírsavakat úgy]] állítják elő, hogy a két szénatomot az acetátból egy növekvő zsírsavba kapcsolják. <ref>March, J. “Advanced Organic Chemistry” 4th Ed. J. Wiley and Sons, 1992: New York. {{ISBN|0-471-60180-2}}.</ref> |
|||
== Nómenklatúra és általános képlet == |
|||
[[Só|Ha egy só]] része, az általában {{Chem|CH|3|CO|2|-}} -ként vagy {{Chem|CH|3|COO|-}}-ként jelölnek. A vegyészek gyakran jelölik acetát Ac <sup>-</sup> -ként is. Így a HAc az ecetsav, a NaAc a [[nátrium-acetát]] és az EtAc az [[etil-acetát]] <ref name="Zum">Zumdahl, S. S. “Chemistry” Heath, 1986: Lexington, MA. {{ISBN|0-669-04529-2}}[[ISBN (identifier)|ISBN]] [[Special:BookSources/0-669-04529-2|0-669-04529-2]].</ref> (mivel az Ac a CH <sub>3</sub> CO [[acetilcsoport]] <ref>{{Cite journal|author=Brimble|first=Margaret A.|title=Rules for abbreviation of protecting groups (IUPAC Technical Report)|journal=Pure and Applied Chemistry|date=10 November 2012|volume=85|issue=1|pages=310|doi=10.1351/PAC-REP-12-07-12}}</ref> ). Az "Ac" pszeudoelem szimbólum néha előfordul a kémiai képletekben is, mivel a teljes {{Chem|CH|3|CO|2|-}} ). Nem tévesztendő össze az [[Aktínium|aktinium]] szimbólumával, az [[Aktinoidák|aktinidák]] sorozatának első elemével; kontextus vezeti az egyértelműsítést. Például a nátrium-acetát képlete „NaCH<sub>3</sub>COO ” helyett „NaAc”-ként rövidíthető. |
|||
== Sók == |
|||
[[Fájl:Acetate-anion-canonical-form-2D-skeletal.png|bélyegkép|100x100px| acetát anion]] |
|||
Az acetát [[Ion|anion]], [CH <sub>3</sub> COO] <sup>−</sup>, (vagy [C <sub>2</sub> H <sub>3</sub> O <sub>2</sub> ] <sup>−</sup> ) a karboxilátok családjába tartozik. Ez az [[ecetsav]] konjugált bázisa . 5,5 pH felett az ecetsav acetáttá alakul: <ref name="Zum">Zumdahl, S. S. “Chemistry” Heath, 1986: Lexington, MA. {{ISBN|0-669-04529-2}}.</ref> |
|||
: CH <sub>3</sub> COOH ⇌ CH <sub>3</sub> COO <sup>−</sup> + H <sup>+</sup> |
|||
Sok acetátsó ionos, ami azt jelzi, hogy vízben jól oldódnak. Az otthonokban gyakran előforduló acetát a [[nátrium-acetát]], egy fehér szilárd anyag, amelyet ecet és [[nátrium-hidrogén-karbonát]] ("szódabikarbóna") kombinálásával lehet előállítani: |
|||
: CH <sub>3</sub> COOH + NaHCO <sub>3</sub> → CH <sub>3</sub> COO <sup>−</sup> Na <sup>+</sup> + H <sub>2</sub> O + CO <sub>2</sub> |
|||
[[Átmenetifémek|Az átmeneti fémek]] acetáttal komplexet képezhetnek. Az acetátkomplexek példái közé tartozik a króm(II)-acetát és a bázikus cink-acetát. |
|||
A kereskedelemben fontos acetátsók [[Textilanyagok színezése|a festéshez]] használt alumínium-acetát, az [[ammónium-acetát]], amely az [[acetamid]] prekurzora, és a [[kálium-acetát]], amelyet [[Vizelethajtó gyógyszerek|vízhajtóként]] használnak. Mindhárom só színtelen és vízben jól oldódik. <ref name="Ull">Hosea Cheung, Robin S. Tanke, G. Paul Torrence "Acetic acid" in ''Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry'' Weinheim, Germany: Wiley-VCH, 2005. {{Doi|10.1002/14356007.a01_045}}</ref> |
|||
== Észterek == |
|||
[[Fájl:Acetate-ester-2D-skeletal.png|bélyegkép|100x100px| acetát-észter]] |
|||
Az acetát-észterek a következő általános képletű CH<sub>3</sub>CO<sub>2</sub>R ahol R jelentése organil-csoport. Az acetátsókkal ellentétben az acetát-észterek gyakran folyékonyak, lipofilek és néha illékonyak. Népszerűek, mert ártalmatlan, gyakran édes illatuk van, olcsók és általában alacsony toxicitásúak. |
|||
Az ecetsavtermelés csaknem felét a vinil-acetát, a sok [[festék]] alkotórészeként szolgáló polivinil-alkohol prekurzora előállítására fordítják. Az ecetsav második legnagyobb felhasználása a cellulóz-acetát gyártása során történik. A cellulóz-acetát számos háztartási termékben megtalálható. Számos ipari [[oldószer]] acetát, beleértve a metil-acetátot, etil-acetátot, izopropil-acetátot, etil-hexil-acetátot. A butil-acetát élelmiszeripari termékekben használt illatanyag. <ref name="Ull">Hosea Cheung, Robin S. Tanke, G. Paul Torrence "Acetic acid" in ''Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry'' Weinheim, Germany: Wiley-VCH, 2005. {{Doi|10.1002/14356007.a01_045}}</ref> |
|||
== Acetát a biológiában == |
|||
Az acetát gyakori anion a biológiában. Az élőlények elsősorban [[acetil-koenzim A]] formájában hasznosítják. <ref>Nelson, D. L.; Cox, M. M. "Lehninger, Principles of Biochemistry" 3rd Ed. Worth Publishing: New York, 2000. {{ISBN|1-57259-153-6}}.</ref> |
|||
Nátrium-acetát intraperitoneális injekciója (20 vagy 60 mg/ttkg) fejfájást vált ki érzékeny patkányokban, és felvetették, hogy az [[etanol]] [[Másnaposság|oxidációjából származó acetát a másnaposságot]] okozó fő tényező. A megnövekedett szérum-acetátszint az [[adenozin]] felhalmozódásához vezet számos szövetben, beleértve az agyat is, és az [[Adenozin|adenozinreceptor]] antagonista [[koffein]] patkányoknak történő beadása azután, hogy etanollal csökkenti a nociceptív viselkedést. <ref>{{Cite journal|author=Maxwell|first=Christina|year=2010|title=Acetate Causes Alcohol Hangover Headache in Rats|journal=PLOS ONE|volume=5|issue=12|pages=e15963|doi=10.1371/journal.pone.0015963|pmid=21209842}}</ref> <ref>[https://www.newscientist.com/article/dn19942-is-coffee-the-real-cure-for-a-hangover.html 'Is coffee the real cure for a hangover?'] by Bob Holmes, [[New Scientist]], Jan. 15 2011, p. 17.</ref> |
|||
== Acetil-CoA fermentációja acetáttá == |
|||
A piruvátot a piruvát-dehidrogenáz enzim [[Acetil-koenzim A|acetil-koenzim A-vá (acetil-CoA)]] alakítja át. Ezt az acetil-CoA-t ezután ''E. coliban'' acetáttá alakítják, miközben szubsztrát szintű foszforilációval ATP-t termelnek. Az acetátképződéshez két enzimre van szükség: a foszfát-acetiltranszferázra és az acetát-kinázra. <ref name="Keseler2011">{{Cite journal|author=Keseler, Ingrid M.|title=EcoCyc: a comprehensive database of Escherichia coli biology|journal=[[Nucleic Acids Research]]|volume=39|year=2011|issue=Database issue|doi=10.1093/nar/gkq1143|pmid=21097882|pages=D583–D590}}</ref> |
|||
[[Fájl:EscherichiaColi_NIAID.jpg|bélyegkép|300x300px| A vegyes savas fermentációs útvonal az [[Enterobacteriaceae|Enterobacteriaceae családra jellemző]], amely magában foglalja az ''E. colit is'']] |
|||
acetil-CoA + foszfát → acetil-foszfát + CoA |
|||
acetil-foszfát + ADP → acetát + ATP |
|||
== Az acetát fermentációja == |
|||
Az ecetsav demutációs reakción [[Metán|is áteshet, metánt]] és [[Szén-dioxid|szén-dioxidot]] termelve: <ref>{{Cite journal|author=Ferry|first=J.G.|year=1992|title=Methane from acetate|journal=Journal of Bacteriology|volume=174|issue=17|pages=5489–5495|doi=10.1128/jb.174.17.5489-5495.1992|pmid=1512186|url=}}</ref> <ref>{{Hivatkozás/Könyv |last=Vogels |first=G. D. |editor=Zehnder A.J.B. |title=Biology of anaerobic microorganisms |year=1988 |publisher=Wiley |location=New York |page=707–770 |chapter=Biochemistry of methane production}}</ref> |
|||
: CH <sub>3</sub> COO <sup>−</sup> + H <sup>+</sup> → CH <sub>4</sub> + CO <sub>2</sub>{{Pad|3em}}Δ ''G'' ° = −36 kJ/mol |
|||
Ezt az aránytalanítási reakciót a [[Metanogének|metanogén]] [[Archeák|archaeák]] katalizálják fermentációs anyagcseréjük során. Egy elektron átkerül a [[Karbonilcsoport|karbonil]] funkció ( e <nowiki><sup id="mwzQ">-</sup></nowiki> donor ) a [[Karbonsavak|karbonsav]] -csoport a metil- csoport, ( e <nowiki><sup id="mw0Q">-</sup></nowiki> akceptor ) ecetsavat, szén-dioxid és a metángáz termelődik. |
|||
== Szerkezetek == |
|||
<gallery> |
|||
Fájl:Acetate-anion-3D-vdW.png|<center>Az acetát anion [[Space-filling model|térkitöltő modellje]]</center> |
|||
Fájl:Acetate-anion-resonance-hybrid-2D-skeletal.png|<center>az acetát anion [[Resonance (chemistry)|rezonancia hibridje]]</center> |
|||
Fájl:Acetate-resonance-2D-skeletal.png|<center>Az acetát anion [[Resonance (chemistry)|kanonikus formái]]</center> |
|||
</gallery> |
|||
* Acetilezés |
|||
* Cellulóz-acetát |
|||
* [[Réz(II)-acetát]] |
|||
* [[Erjedés|Fermentáció (biokémia)]] |
|||
* [[Nátrium-acetát]] |
|||
* Vegyes savas fermentáció |
|||
* [[Ecetsav]] |
|||
* [[Acetil-klorid]] |
|||
* [[Cink-acetát]] |
|||
[[Kategória:Acetátok]] |
|||
[[Kategória:Lapok ellenőrizetlen fordításokkal]] |
A lap 2021. december 8., 23:21-kori változata
Names | |
---|---|
IUPAC name
Acetát
| |
Szisztematikus IUPAC név
Etanoát | |
Alapadatok | |
| |
3D modell (JSmol)
|
|
ChemSpider | |
PubChem <abbr title="<nowiki>Compound ID</nowiki>">CID
|
|
UNII | |
| |
| |
Tulajdonságai | |
Összegképlet
|
C 2H 3O− 2 |
Konjugált bázis | Ecetsav |
standard állapotban (at 25 °C [77 °F], 100 kPa). | |
Infobox references | |
Az acetát az ecetsav savmaradékionja mely sót általában alkálifémekkel alkot sót. Az "acetát" a konjugált bázist vagy iont is leírja (konkrétan a negatív töltésű iont, amelyet anionnak neveznek), amely tipikusan vizes oldatban található, C2H3O−2 kémiai képlettel írják le. Az acetátion és egy pozitív ion ( kation ) kombinációjából keletkező semleges molekulákat "acetátoknak" is szokták nevezni (pl.: ólom - acetát, alumínium-acetát stb.). ). Ezek közül a legegyszerűbb a hidrogén-acetát (az úgynevezett ecetsav ), a megfelelő sókkal, észterekkel és a CH3CO−2 többatomos anionnal.
Az iparban évente előállított mintegy 5 milliárd kilogramm ecetsav nagy részét acetátok előállítására használják fel, amelyek általában polimerek . A természetben az acetát a bioszintézis leggyakoribb építőköve. Például a zsírsavakat úgy állítják elő, hogy a két szénatomot az acetátból egy növekvő zsírsavba kapcsolják. [1]
Nómenklatúra és általános képlet
Ha egy só része, az általában CH3CO−2 -ként vagy CH3COO−-ként jelölnek. A vegyészek gyakran jelölik acetát Ac - -ként is. Így a HAc az ecetsav, a NaAc a nátrium-acetát és az EtAc az etil-acetát [2] (mivel az Ac a CH 3 CO acetilcsoport [3] ). Az "Ac" pszeudoelem szimbólum néha előfordul a kémiai képletekben is, mivel a teljes CH3CO−2 ). Nem tévesztendő össze az aktinium szimbólumával, az aktinidák sorozatának első elemével; kontextus vezeti az egyértelműsítést. Például a nátrium-acetát képlete „NaCH3COO ” helyett „NaAc”-ként rövidíthető.
Sók
Az acetát anion, [CH 3 COO] −, (vagy [C 2 H 3 O 2 ] − ) a karboxilátok családjába tartozik. Ez az ecetsav konjugált bázisa . 5,5 pH felett az ecetsav acetáttá alakul: [2]
- CH 3 COOH ⇌ CH 3 COO − + H +
Sok acetátsó ionos, ami azt jelzi, hogy vízben jól oldódnak. Az otthonokban gyakran előforduló acetát a nátrium-acetát, egy fehér szilárd anyag, amelyet ecet és nátrium-hidrogén-karbonát ("szódabikarbóna") kombinálásával lehet előállítani:
- CH 3 COOH + NaHCO 3 → CH 3 COO − Na + + H 2 O + CO 2
Az átmeneti fémek acetáttal komplexet képezhetnek. Az acetátkomplexek példái közé tartozik a króm(II)-acetát és a bázikus cink-acetát.
A kereskedelemben fontos acetátsók a festéshez használt alumínium-acetát, az ammónium-acetát, amely az acetamid prekurzora, és a kálium-acetát, amelyet vízhajtóként használnak. Mindhárom só színtelen és vízben jól oldódik. [4]
Észterek
Az acetát-észterek a következő általános képletű CH3CO2R ahol R jelentése organil-csoport. Az acetátsókkal ellentétben az acetát-észterek gyakran folyékonyak, lipofilek és néha illékonyak. Népszerűek, mert ártalmatlan, gyakran édes illatuk van, olcsók és általában alacsony toxicitásúak.
Az ecetsavtermelés csaknem felét a vinil-acetát, a sok festék alkotórészeként szolgáló polivinil-alkohol prekurzora előállítására fordítják. Az ecetsav második legnagyobb felhasználása a cellulóz-acetát gyártása során történik. A cellulóz-acetát számos háztartási termékben megtalálható. Számos ipari oldószer acetát, beleértve a metil-acetátot, etil-acetátot, izopropil-acetátot, etil-hexil-acetátot. A butil-acetát élelmiszeripari termékekben használt illatanyag. [4]
Acetát a biológiában
Az acetát gyakori anion a biológiában. Az élőlények elsősorban acetil-koenzim A formájában hasznosítják. [5]
Nátrium-acetát intraperitoneális injekciója (20 vagy 60 mg/ttkg) fejfájást vált ki érzékeny patkányokban, és felvetették, hogy az etanol oxidációjából származó acetát a másnaposságot okozó fő tényező. A megnövekedett szérum-acetátszint az adenozin felhalmozódásához vezet számos szövetben, beleértve az agyat is, és az adenozinreceptor antagonista koffein patkányoknak történő beadása azután, hogy etanollal csökkenti a nociceptív viselkedést. [6] [7]
Acetil-CoA fermentációja acetáttá
A piruvátot a piruvát-dehidrogenáz enzim acetil-koenzim A-vá (acetil-CoA) alakítja át. Ezt az acetil-CoA-t ezután E. coliban acetáttá alakítják, miközben szubsztrát szintű foszforilációval ATP-t termelnek. Az acetátképződéshez két enzimre van szükség: a foszfát-acetiltranszferázra és az acetát-kinázra. [8]
acetil-CoA + foszfát → acetil-foszfát + CoA
acetil-foszfát + ADP → acetát + ATP
Az acetát fermentációja
Az ecetsav demutációs reakción is áteshet, metánt és szén-dioxidot termelve: [9] [10]
- CH 3 COO − + H + → CH 4 + CO 2 Δ G ° = −36 kJ/mol
Ezt az aránytalanítási reakciót a metanogén archaeák katalizálják fermentációs anyagcseréjük során. Egy elektron átkerül a karbonil funkció ( e <sup id="mwzQ">-</sup> donor ) a karbonsav -csoport a metil- csoport, ( e <sup id="mw0Q">-</sup> akceptor ) ecetsavat, szén-dioxid és a metángáz termelődik.
Szerkezetek
-
Az acetát anion térkitöltő modellje -
az acetát anion rezonancia hibridje -
Az acetát anion kanonikus formái
- Acetilezés
- Cellulóz-acetát
- Réz(II)-acetát
- Fermentáció (biokémia)
- Nátrium-acetát
- Vegyes savas fermentáció
- Ecetsav
- Acetil-klorid
- Cink-acetát
- ↑ March, J. “Advanced Organic Chemistry” 4th Ed. J. Wiley and Sons, 1992: New York. ISBN 0-471-60180-2.
- ↑ a b Zumdahl, S. S. “Chemistry” Heath, 1986: Lexington, MA. ISBN 0-669-04529-2ISBN 0-669-04529-2. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke, „Zum” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal - ↑ Brimble (2012. november 10.). „Rules for abbreviation of protecting groups (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 85 (1), 310. o. DOI:10.1351/PAC-REP-12-07-12.
- ↑ a b Hosea Cheung, Robin S. Tanke, G. Paul Torrence "Acetic acid" in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry Weinheim, Germany: Wiley-VCH, 2005. doi:10.1002/14356007.a01_045
- ↑ Nelson, D. L.; Cox, M. M. "Lehninger, Principles of Biochemistry" 3rd Ed. Worth Publishing: New York, 2000. ISBN 1-57259-153-6.
- ↑ Maxwell (2010). „Acetate Causes Alcohol Hangover Headache in Rats”. PLOS ONE 5 (12), e15963. o. DOI:10.1371/journal.pone.0015963. PMID 21209842.
- ↑ 'Is coffee the real cure for a hangover?' by Bob Holmes, New Scientist, Jan. 15 2011, p. 17.
- ↑ Keseler, Ingrid M. (2011). „EcoCyc: a comprehensive database of Escherichia coli biology”. Nucleic Acids Research 39 (Database issue), D583–D590. o. DOI:10.1093/nar/gkq1143. PMID 21097882.
- ↑ Ferry (1992). „Methane from acetate”. Journal of Bacteriology 174 (17), 5489–5495. o. DOI:10.1128/jb.174.17.5489-5495.1992. PMID 1512186.
- ↑ Vogels, G. D..szerk.: Zehnder A.J.B.: Biochemistry of methane production, Biology of anaerobic microorganisms. New York: Wiley, 707–770. o. (1988)