Acetil-klorid
| Acetil-klorid | |
|---|---|
| IUPAC név | Ethanoyl chloride |
| Más nevek | Acetil-klorid |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [] |
| RTECS szám | AO6390000 |
| SMILES | CC(=O)Cl |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | CH3COCl |
| Moláris tömeg | 78,5 g/mol |
| Megjelenés | színtelen folyadék |
| Sűrűség | 1,10 g/cm³, 20 °C[1] |
| Olvadáspont |
-112 °C[1] |
| Forráspont |
51 °C[1] |
| Oldhatóság (vízben) | Elbomlik[1] |
| Szerkezet | |
| Dipólusmomentum | 2,45 D |
| Veszélyek | |
| EU oszályozás | Gyúlékony (F) Maró (C)[2] |
| R-mondatok | R11, R14, R34[2] |
| S-mondatok | (S1/2), S9, S16, S26, S45[2] |
| Lobbanáspont | -4 °C[1] |
| LD50 | 910 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Rokon savkloridok | propionil-klorid butiril-klorid |
| Rokon vegyületek | Ecetsav Ecetsav-anhidrid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
Az acetil-klorid egy szerves vegyület, a legjelentősebb karbonsavklorid. Színtelen, levegőn erősen füstölgő folyadék. Víz hatására gyorsan bomlik, de feloldódik acetonban, dietil-éterben és benzolban. Az acetil-kloridot szerves kémiai szintéziseknél alkalmazzák (acetilezésre, azaz acetilcsoport bevitelére).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kémiai tulajdonságai
Az acetil-klorid reakcióképes vegyület. Víz hatására nagyon könnyen bomlik, a bomlása még a levegő nedvessége hatására is végbemegy. A reakció során ecetsav és sósav keletkezik. Az alkoholok acetil-klorid hatására ecetsavészterré alakulnak. Az acetil-klorid reakcióba lép ammóniával, illetve primer és szekunder aminokkal is, ekkor amidok keletkeznek.
[szerkesztés] Előállítása
Az acetil-klorid az egyik eljárás szerint nátrium-acetátból állítható elő klórral és kén-dioxiddal. Acetil-klorid képződik ecetsavból savkloridok hatására.
[szerkesztés] Felhasználása
Az acetil-kloridot acetilezésre, acetilcsoport bevitelére használják a szerves kémiai szintézisekben. Felhasználják gyógyszerek (például acetilszalicilsav) gyártására. Ecetsav-anhidrid is előállítható nátrium-acetátból, illetve acetil-kloridból.
[szerkesztés] Források
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
- Furka Árpád: Szerves kémia

