Amidok
 |
Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. |
Az amidok karbonsavakból és az aminokból (illetve ammóniából) vízelvonással levezethető vegyületek, vagyis az ammónia illetve a primer és szekunder aminok acilezett származékai.
Észter, illetve savanhidrid és amin, illetve ammónia reakciójával állítják elő: Megfelelő oldószerekben káliummal és nátriummal hidrogénfejlődés közben reagálnak (a nitrogénhez kötődő hidrogén protonja disszociábilis), tehát a -CO-NH2 vagy a -CO-NH- csoportot tartalmazó amidok igen gyenge savnak tekinthetők.
Az amid csoport összetett funkciós csoport. Hidrogénkötés kialakítására is képesek. Az amidkötés poláris.
Fizikai tulajdonságai:
- Színtelen, szagtalan anyag
- A kisebb molekulák jól oldódnak vízben
- A hidrogén kötés miatt az amidok olvadás és forráspontja magas
Előfordulása:
- Fehérjékben
- A karbamid a fehérje anyagcsere végterméke, a vizelettel távozik.
Felhasználása:
- Gyógyszerekben
- Műtrágya gyártásban
- Műanyagiparban (poliamidok gyártására)
Jegyzetek [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Amide című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
