Amidok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Amid funkciós csoport

Az amidok karbonsavakból és az aminokból (illetve ammóniából) vízelvonással levezethető vegyületek, vagyis az ammónia illetve a primer és szekunder aminok acilezett származékai.

Amidbildung.svg

Észter, illetve savanhidrid és amin, illetve ammónia reakciójával állítják elő: Megfelelő oldószerekben a primer és szekunder amidok káliummal és nátriummal hidrogénfejlődés közben reagálnak, mivel a nitrogénhez kötődő hidrogén disszociábilis, tehát a −CO−NH2 vagy a −CO−NH− csoportot tartalmazó amidok igen gyenge savnak tekinthetők.

Az amid csoport összetett funkciós csoport. Hidrogénkötés kialakítására is képesek. Az amidkötés poláris.

Fizikai tulajdonságai:

  • Színtelen, szagtalan anyag
  • A kisebb molekulák jól oldódnak vízben
  • A primer és szekunder (−CO−NH− vagy −CO−NH2 csoportot tartalmazó) amidok olvadás- és forráspontja a többi(hasonló méretű) szerves vegyületéhez képest magas a hidrogénkötések miatt.

Előfordulása:

Felhasználása:

  • Gyógyszerekben
  • Műtrágya gyártásban
  • Műanyagiparban (poliamidok gyártására)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Amide című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.