Cink-acetát
| Cink-acetát | |
|---|---|
 |
|
 |
|
| IUPAC név | Cink-acetát |
| Más nevek | Acetic acid, zinc salt Zinc(II) salt Dicarbomethoxyzinc Zinc diacetate |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [5970-45-6],5970-45-6 |
| RTECS szám | ZG8750000 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C4H10O6Zn (dihidrát) |
| Moláris tömeg | 219,50 g/mol (dihidrát) 183,48 g/mol (anhidrát) |
| Megjelenés | fehér kristály |
| Sűrűség | 1,735 g/cm3 (dihidrát) |
| Oldhatóság (vízben) | 43 g/100 mL (20 °C, dihidrát) |
| Szerkezet | |
| Koordinációs geometria |
oktaéderes (dihidrát) |
| Molekulaforma | tetraéderes |
| Veszélyek | |
| NFPA 704 |
0
1
0
|
| R mondatok | R22 R36 R50/53 |
| S mondatok | S26 S60 S61 |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A cink-acetát a cink ecetsavas sója, a képlete Zn(O2CCH3). Gyakran mint dihidrát fordul elő (Zn(O2CCH3)·2H2O). Az anhidrát és a dihidrát is színtelen, a kémiai szintézisben és étrendkiegészítőkben gyakran használt szilárd anyag. Élelmiszeradalékként használva E kódszáma E650.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A cink-acetátot talán már Geber alkimista is ismerte a VIII. században; gyógyszerül Rademacher ajánlotta.
Jellemzői [szerkesztés]
Színtelen, átlátszó, gyöngyházfényű, gyengén ecetsavszagú kristályokból áll; hideg vízben könnyen feloldódik, a borszesz is elég jól oldja. A levegőn kissé elmállik, 100 °C-on az összes kristályvizét elveszíti. Erősebb hevítéskor elbomlik.
Bázisos cink-acetát [szerkesztés]
Vízmentes cink-acetátot vákuumban hevítve ecetsavanhidrid kilépés közben egy klasztervegyület, „bázisos cink-acetát”, Zn4O(CH3CO2)6 keletkezik. Ennek tetraéderes szerkezete az alábbi ábrán látható. Nagyon hasonlít a berillium analóg vegyületére (Be4O(OAc)6), bár a Zn–O kötéstávolság valamivel nagyobb, 197 pm a Be–O 163 pm-jével szemben.[1]
Előállítása, felhasználása [szerkesztés]
Előállítható cink-oxid vagy cink-karbonát ecetsavval való reakciója által.
- Cink-oxid és ecetsav reakciója cink-acetát és víz keletkezése közben.
- Cink-karbonát és ecetsav reakciója cink-acetát, szén-dioxid és víz keletkezése közben.
Az iparban fa kozerválására, más cink sók, polimerek, etilén-acetát előállítására, festékekhez pácként és analitikai reagensként használják.
Élettani tulajdonságai [szerkesztés]
Óvintézkedések [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Koyama, H.; Saito, Y. “The Crystal Structure of Zinc Oxyacetate, Zn4O(CH3COO)6” Bulletin of the Chemical Society of Japan, 1954, volume 27, pages 112-114.
