Acetamid
| Acetamid | |
|---|---|
 |
 |
| IUPAC név | Acetamid Etánamid |
| Más nevek | ecetsavamid |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [60-35-5] |
| PubChem | 178 |
| ChemSpider | 173 |
| DrugBank | DB02736 |
| KEGG | C06244 |
| SMILES | O=C(N)C |
| InChI | InChI=1/C2H5NO/c1-2(3)4/h1H3,(H2,3,4) |
| Tulajdonságok | |
| Molekulaképlet | C2H5NO |
| Moláris tömeg | 59,07 g·mol−1 |
| Sűrűség | 1,16 g/cm³ |
| Olvadáspont |
79-81 °C, 352-354 K, 174-178 °F |
| Forráspont |
222 °C, 495 K, 432 °F |
| Oldhatóság (vízben) | 2 g/ml[1] |
| Veszélyek | |
| MSDS | External MSDS |
| EU osztályozás | Ártalmas (Xn), karcinogén (3. kat.) |
| EU Index | 616-022-00-4 |
| NFPA 704 |
1
3
1
|
| R mondatok | R40 |
| S mondatok | (S2) S36/37 |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
Az acetamid (IUPAC: etánamid) egy szerves vegyület, képlete CH3CONH2. A legegyszerűbb ecetsavból származtatható amid. Szerves oldószerként és lágyító adalékként alkalmazzák. A belőle levezethető N,N-dimetilacetamid (DMA) sokkal szélesebb körben használt, de nem állítják elő acetamidból.
Tartalomjegyzék |
Termelés és felhasználás [szerkesztés]
Laboratóriumban acetamid előállítható ammónium-acetát dehidratálásával:[2]
- CH3COONH4 → CH3C(O)NH2 + H2O
Iparilag tipikusan az acetonitril hidrolízisével nyerik, az akrilnitrilgyártás melléktermékeként:[3]
- CH3CN + H2O → CH3C(O)NH2
Előfordulás [szerkesztés]
Az acetamidot kimutatták a Tejútrendszer magjának közelében.[4] Ez a felfedezés kulcsfontosságú lehet, mivel az acetamid tartalmaz amidkötést, ami hasonló az élethez nélkülözhetetlen fehérjéket alkotó aminosavak között lévő peptidkötéshez. Ez a felfedezés valószínűsíti az olyan elméleteket, amelyek szerint azok a szerves molekulák, melyek az élet megjelenéséhez vezethetnek (amennyire mi tudjuk a Földön), kialakulhatnak az űrben is.
Ezen kívül az acetamid ritkábban előfordulhat égő kőszéntelepeken ugyanazon nevű ásványként.[5][6]
Veszélyesség [szerkesztés]
Az Egyesült Államokban a Kaliforniai Környezetvédelmi Ügynökség felvette az acetamidot a karcinogén ill. öröklési rendellenességet okozó anyagok listájára.[7]
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Acetamide című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ The Merck Index, 11th Edition, 36
- ↑ G. H. Coleman and A. M. Alvarado (1941.). „Acetamide”. Org. Synth.. ; Coll. Vol. 1: 3
- ↑ Hosea Cheung, Robin S. Tanke, G. Paul Torrence “Acetic Acid” in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry 2002, Wiley-VCH, Weinheim. doi:10.1002/14356007.a01_045
- ↑ J. M. Hollis, F. J. Lovas, Anthony J. Remijan, P. R. Jewell, V. V. Ilyushin, and I. Kleiner (2006.). „Detection of Acetamide (CH3CONH2): The Largest Interstellar Molecule with a Peptide Bond”. The Astrophysical Journal 643 (2), L25–L28. o. DOI:10.1086/505110.
- ↑ Acetamide, Mindat.org
- ↑ Handbook of Mineralogy
- ↑ Chemicals Known to the State to Cause Cancer or Reproductive Toxicity, California Office of Environmental Health Hazard Assessment
