Akrilnitril
| Akrilnitril | |
|---|---|
| IUPAC név | Etenilnitril |
| Más nevek | akrilsavnitril, vinil-cianid |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [] |
| SMILES | C=CC#N |
| Tulajdonságok | |
| Molekulaképlet | C3H3N |
| Moláris tömeg | 53,06 g·mol−1 |
| Megjelenés | Színtelen folyadék |
| Sűrűség | 0,80 g/cm³ (20 °C)[1] |
| Olvadáspont | |
| Forráspont |
77 °C[1] |
| Oldhatóság (vízben) | 73 g/l, 20 °C [1] |
| Gőznyomás | 117 hPa (20 °C)[1] |
| Veszélyek | |
| EU oszályozás | Mérgező (T), Gyúlékony (F), Veszélyes a környezetre (N), Rákkeltő (kategória 2) [1] |
| R-mondatok | R45, R11, R23/24/25, R37/38, R41, R43, R51/53[1] |
| S-mondatok | S9, S16, S53, S45, S61[1] |
| Lobbanáspont | -5 °C[1] |
| Öngyulladás hőmérséklete |
480 °C[1] |
| LD50 | 78 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Rokon vegyületek | akrilsav, akrolein |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
Az akrilnitril (vagy akrilsavnitril, vinil-cianid) nitrogéntartalmú, telítetlen szerves vegyület. A legegyszerűbb telítetlen nitril: az akrilsav nitrilje. Normális körülmények között színtelen, szúrós szagú folyadék. Vízben rosszul oldódik, de számos szerves vegyülettel korlátlanul elegyedik. Mérgező hatású. A műanyagipar nagy mennyiségben használja poliakrilnitril előállítására.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kémiai tulajdonságai
Instabil, állás közben polimerizálódik. A polimerizáció egyes vegyületek, ún. stabilizátorok segítségével meggátolható.
[szerkesztés] Előállítása
Korábban főként hidrogén-cianid és acetilén addíciós reakciójával állították elő.
Ma leginkább propilén és ammónia elegyéből nyerik. Oxigén hatására oxidációs folyamat megy végbe. A reakció 0,2-0,3 MPa nyomáson és katalizátor jelenlétében játszódik le. A katalizátor valamilyen hordozóra vitt bizmutsó.
[szerkesztés] Felhasználása
Az akrilnitril gyakorlati jelentősége nagy. Főként a műanyagipar alkalmazza poliakrilnitril előállítására. A poliakrilnitril hosszú, fonalszerű molekula, ami az akrilnitril polimerizációjakor keletkezik. Ezt a polimert főként műszálak gyártására használják. Mesterséges szálasanyagok készítéséhez az akrilnitrilt gyakran más vegyületekkel kopolimerizálják. Leggyakrabban poliakrilnitrilből állítják elő a szénszálakat is. A butadién és az akrilnitril kopolimerizációjával műkaucsukot állítanak elő. Ezen kívül az akrilnitrilt akrilsav és akrilamid gyártására is felhasználják. A poliakrilnitril szálasanyagoknak ("PAN szálaknak") nagy jelentősége van a textiliparban is, főleg felsőruházati szövetek, kötött kelmék gyártásában.
[szerkesztés] Források
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
- Furka Árpád: Szerves kémia
- Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai



