Ammónium-acetát
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Ammónium-acetát | |
|---|---|
 |
|
| IUPAC név | Ammonium acetate |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [] |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | CH3COONH4 |
| Moláris tömeg | 77,0825 g/mol |
| Megjelenés | fehér por, vagy színtelen átlátszó kristályok |
| Sűrűség | 1,07 g/cm³, szilárd |
| Olvadáspont |
112 °C |
| Forráspont |
elbomlik |
| Oldhatóság (vízben) | 148 g/100 ml (4 °C) |
| Szerkezet | |
| Kristályszerkezet | rombos |
| Veszélyek | |
| EU oszályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
| R-mondatok | (nincs)[1] |
| S-mondatok | (nincs)[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
Az ammónium-acetát az ecetsav és az ammónia reakciójából keletkező fehér só. Széles körben alkalmazzák, mert tisztaságától függően olcsón is beszerezhető.
Képlete: NH4C2H3O2.
[szerkesztés] Felhasználása
Mivel gyenge sav és gyenge bázis alkotja, széles körben alkalmazzák:
- a NH4C2H3O2-t alkalmanként felületek jég-, és síkosságmentesítésére
- ecetsavval együtt ún. pufferoldatként
- szerves vegyületek szintetizálása során a Knoevenagel-kondenzáció folyamán hasznos adalékanyag
- ritka tulajdonsága, hogy sóként relatív alacsony hőmérsékleten olvad
- desztillált vízben elősegíti a fehérjék kicsapódását
[szerkesztés] Tulajdonságok
A NH4C2H3O2 erősen higroszkópos, magas hőmérsékleten könnyen acetamiddé alakul:
- NH4C2H3O2 → CH3C(O)NH2 + H2O
Más anyagok esetében ehhez hasonló reakció igen ritka alacsony hőmérsékleten
[szerkesztés] Források
- ^ a b c Az ammónium-acetát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 1. (JavaScript szükséges) (németül)
- G. Jones, Organic Reactions, 1967, volume 15, 204ff (the Knoevenagel Reaction)
