Kálium-acetát
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Kálium-acetát | |
|---|---|
K+  |
|
| Általános | |
| Magyar név | Kálium-acetát |
| IUPAC név | Potassium acetate |
| Egyéb nevek | |
| Képlet | CH3COOK |
| Moláris tömeg | 98,15 g/mol |
| Megjelenés | Fehér kristályos por |
| CAS-szám | [127-08-02] |
| EINECS (EG) szám | - |
| EG-Index szám | - |
| Tulajdonságok | |
| Sűrűség és halmazállapot | 1,57 g/cm3, szilárd |
| Oldhatóság vízben | 200g/100g |
| Olvadáspont | 292 °C |
| Forráspont | |
| Veszélyességi jellemzők | |
| EU osztályozás | Nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
| R-mondatok | nincs[1] |
| S-mondatok | nincs[1] |
| Lobbanáspont | 250 °C[1] |
| RTECS szám | - |
| A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. |
|
A kálium-acetát (E261) egy kálium tartalmú bázis (kálium-hidroxid vagy kálium-karbonát), és ecetsav reakciójából keletkezik.
Ez egy sav-bázis reakció, vagyis víz és só (jelen esetben kálium-acetát) keletkezik, míg a sav és a lúg semlegesíti egymást.
Felhasználási területek [szerkesztés]
- a kálium-acetátot a kloridok (kalcium-klorid, magnézium-klorid) helyett jégtelenítésre, síkosságmentesítésre használják. Kevésbé reagens, és sokkal kevésbé korrodál, ezért leginkább repülőterek kifutóján alkalmazzák. Hátránya hogy a többi vegyülethez képes drágább
- a K-jelzésű tűzoltókészülékekben előszeretettel használják, mert nagy a hőkapacitása, valamint az olajos felületeken vékony, nem gyúlékony réteget képez
- élelmiszerekben tartósítószerként, valamint savanyúságot szabályozó anyagként alkalmazzák E261 néven. Ecetsavra érzékeny ebereknek (rendkívül ritka) nem ajánlott, ezen kívül nincs ismert mellékhatása. Napi beviteli mennyiség nincs korlátozva.
- konzerválásnál, mumifikálásnál a formaldehidhez adagolják[2]
