Kálium-acetát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálium-acetát
Potassium acetate skeletal.png
IUPAC-név kálium-acetát
Kémiai azonosítók
CAS-szám 127-08-02
ATC kód B05XA17
Gyógyszerkönyvi név Kalii acetas
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet CH3COOK
Moláris tömeg 98,15 g/mol
Megjelenés fehér kristályos por
Halmazállapot szilárd
Sűrűség 1,57 g/cm3
Olvadáspont 292 °C
Oldhatóság (vízben) 200g/100g (0 °C-on)
Veszélyek
EU osztályozás Nincsenek veszélyességi szimbólumok[1]
R mondatok nincs[1]
S mondatok nincs[1]
Lobbanáspont 250 °C[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A kálium-acetát (E261) egy kálium tartalmú bázis (kálium-hidroxid vagy kálium-karbonát), és ecetsav reakciójából keletkezik.

2CH3COOH + K2CO3 → 2CH3COOK + CO2 + H2O

Ez egy sav-bázis reakció, vagyis víz és (jelen esetben kálium-acetát) keletkezik, míg a sav és a lúg semlegesíti egymást.

Felhasználási területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • a kálium-acetátot a kloridok (kalcium-klorid, magnézium-klorid) helyett jégtelenítésre, síkosságmentesítésre használják. Kevésbé reagens, és sokkal kevésbé korrodál, ezért leginkább repülőterek kifutóján alkalmazzák. Hátránya hogy a többi vegyülethez képes drágább
  • a K-jelzésű tűzoltókészülékekben előszeretettel használják, mert nagy a hőkapacitása, valamint az olajos felületeken vékony, nem gyúlékony réteget képez
  • élelmiszerekben tartósítószerként, valamint savanyúságot szabályozó anyagként alkalmazzák E261 néven. Ecetsavra érzékeny ebereknek (rendkívül ritka) nem ajánlott, ezen kívül nincs ismert mellékhatása. Napi beviteli mennyiség nincs korlátozva.
  • konzerválásnál, mumifikálásnál a formaldehidhez adagolják[2]

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]