Kálium-acetát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálium-acetát
K+ Kálium-acetát
Általános
Magyar név Kálium-acetát
IUPAC név Potassium acetate
Egyéb nevek
Képlet CH3COOK
Moláris tömeg 98,15 g/mol
Megjelenés Fehér kristályos por
CAS-szám [127-08-02]
EINECS (EG) szám -
EG-Index szám -
Tulajdonságok
Sűrűség és halmazállapot 1,57 g/cm3, szilárd
Oldhatóság vízben 200g/100g
Olvadáspont 292 °C
Forráspont
Veszélyességi jellemzők
EU osztályozás Nincsenek veszélyességi szimbólumok[1]
R-mondatok nincs[1]
S-mondatok nincs[1]
Lobbanáspont 250 °C[1]
RTECS szám -
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek.
Ahol lehetséges, az adatok
normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak.
Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A kálium-acetát (E261) egy kálium tartalmú bázis (kálium-hidroxid vagy kálium-karbonát), és ecetsav reakciójából keletkezik.

2CH3COOH + K2CO3 → 2CH3COOK + CO2 + H2O

Ez egy sav-bázis reakció, vagyis víz és (jelen esetben kálium-acetát) keletkezik, míg a sav és a lúg semlegesíti egymást.

Felhasználási területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • a kálium-acetátot a kloridok (kalcium-klorid, magnézium-klorid) helyett jégtelenítésre, síkosságmentesítésre használják. Kevésbé reagens, és sokkal kevésbé korrodál, ezért leginkább repülőterek kifutóján alkalmazzák. Hátránya hogy a többi vegyülethez képes drágább
  • a K-jelzésű tűzoltókészülékekben előszeretettel használják, mert nagy a hőkapacitása, valamint az olajos felületeken vékony, nem gyúlékony réteget képez
  • élelmiszerekben tartósítószerként, valamint savanyúságot szabályozó anyagként alkalmazzák E261 néven. Ecetsavra érzékeny ebereknek (rendkívül ritka) nem ajánlott, ezen kívül nincs ismert mellékhatása. Napi beviteli mennyiség nincs korlátozva.
  • konzerválásnál, mumifikálásnál a formaldehidhez adagolják[2]

Külső forráások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]