Acetil-koenzim A
| Acetil-koenzim A | |
|---|---|
 |
|
 |
|
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [72-89-9] |
| PubChem | 181 |
| MeSH | Acetyl+Coenzyme+A |
| SMILES | O=C(NCCSC(=O)C)CCNC(=O)[C@H](O)C(C)(C) COP(=O)(O)OP(=O)(O)OC[C@H]1O[C@H] ([C@H](O)[C@@H]1OP(=O)(O)O)n1cnc2c(N)ncnc12 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C23H38N7O17P3S |
| Moláris tömeg | 809,572 g/mol |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
Az acetil-koenzim A (acetil-CoA) molekula fontos szerepet játszik az anyagcsere folyamataiban.
Fő feladata a citromsavciklusban az acetilcsoport oxidálandó szénatomjának szállítása az energiatermelés céljából.
Kémiailag a koenzim A tiol és az ecetsav (acetil-rész) tioésztere.
Az acetil-koenzim A az aerob sejtlégzés második lépésében, a piruvát dekarboxiláció során keletkezik, mely a mitokondriális mátrixban megy végbe. Ezután az acetil-koenzim A belép a Krebs-körbe.
Tartalomjegyzék |
Funkciók [szerkesztés]
Piruvát-dehidrogenáz reakció [szerkesztés]
A piruvát acetil-koenzim A-vá történő átalakulását piruvát-dehidrogenáz reakciónak nevezzük. A reakciót a piruvát-dehidrogenáz-komplex katalizálja.
Zsírsav-anyagcsere [szerkesztés]
Az állatokban az acetil-koenzim A központi szerepet játszik a szénhidrátok és zsírsavak anyagcseréje közötti egyensúly fenntartásában. Normál esetben a zsírsavanyagcseréből származó acetil-koenzim A belép a citromsavciklusba, és hozzájárul a sejt energiaellátásához. A májban a keringő zsírsavszint magas, a zsírokból származó acetil-koenzim A termelése meghaladja a sejtek energiaszükségletét. Annak érdekében, hogy a felesleges acetil-koenzim A energiája felhasználódhasson, ketontestek képződnek, melyek képesek a vérrel keringeni.
Néhány esetben túlzottan megnő a ketontestek száma a vérben, ezt az állapotot ketoacidózisnak nevezik. Ez diabetes mellitus, éhezés vagy alacsony szénhidráttartalmú diéta követése esetén lép fel, amikor a zsírok lebontása lesz az elsődleges energiaforrás.
Növényekben a de novo zsírsavszintézis a plasztiszokban megy végbe. A magvakban általában felhalmozódik a zsír, a csírázás és a növény korai fejlődésének elősegítése érdekében, mielőtt még önálló fotoszintézisre képes lenne. A zsírsavak a membránlipidekbe is beépülnek, melyek a legtöbb sejtmembrán fő alkotórészei.
Más reakciók [szerkesztés]
- Ez a HMG-CoA prekurzora, amely állatokban kulcsfontosságú a koleszterin és a ketontestek szintézisében. Ezen kívül acetilcsoportot ad a kolinnak, az acetilkolin szintézisekor, amit a kolin-acetiltranszferáz enzim katalizál.
- Növényekben és állatokban a citoszolban levő acetil-koenzim A-t az ATP-citrát-liáz képezi. Mikor sok glükóz van a vérben, glükolízis során piruváttá alakul a citoszolban és ez a mitokondriumban továbbalakul acetil-koenzim A-vá. A többlet acetil-koenzim A-ból citrát-többlet képződik, amely innen visszakerül a citoszolba, ahol citoszolikus acetil-koenzim A lesz belőle.
- A citoszolban az acetil-koenzim A karboxilálódhat, ekkor malonil-CoA keletkezik. Ez a szubsztrát szükséges flavononok és a rokon poliketidek szintéziséhez, a zsírsavak meghosszabításához, viaszok képződésekor, a kutikula, magolajok képződésekor a Brassicaceae családban és malonáló proteinek szintéziséhez. [1].
- Két acetil-koenzim A molekula kondenzációjával acetoacetil-CoA keletkezhet, amely a HMG-CoA/ mevalonát útvonal első lépése amely az izoprenoidok szintéziséhez vezet. Növényekben így keletkeznek a szeszkviterpének, a brasszinoszteroidok (hormonok), és a membrán-szterolok.
