„Giganotosaurus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 31. sor: | 31. sor: | ||
A ''Giganotosaurus caroliniit'' egy amatőr fosszíliavadász, Ruben Carolini fedezte fel, aki 1993-ban [[Patagónia|Patagóniában]] (Argentína déli részén) talált rá a maradványokra, a jelenleg Candeleros-formáció néven ismert területen.<ref name=coria&currie2002>{{cite journal|last=Coria|first=R.A.|coauthors=and Currie, P.J.|year=2002|title="Braincase of ''Giganotosaurus carolinii'' (Dinosauria: Theropoda) from the Upper Cretaceous of Argentina|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=22|issue=4|pages=802–811}}</ref> A felfedezést Rodolfo Coria és Leonardo Salgado hozta nyilvánosságra 1995-ben, a ''Nature'' című folyóiratban.<ref>{{cite journal|last=Coria|first=RA|coauthors=Salgado L|year=1995|title=A new giant carnivorous dinosaur from the Cretaceous of Patagonia|journal=Nature|volume=377|pages=225–226}}</ref> |
A ''Giganotosaurus caroliniit'' egy amatőr fosszíliavadász, Ruben Carolini fedezte fel, aki 1993-ban [[Patagónia|Patagóniában]] (Argentína déli részén) talált rá a maradványokra, a jelenleg Candeleros-formáció néven ismert területen.<ref name=coria&currie2002>{{cite journal|last=Coria|first=R.A.|coauthors=and Currie, P.J.|year=2002|title="Braincase of ''Giganotosaurus carolinii'' (Dinosauria: Theropoda) from the Upper Cretaceous of Argentina|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=22|issue=4|pages=802–811}}</ref> A felfedezést Rodolfo Coria és Leonardo Salgado hozta nyilvánosságra 1995-ben, a ''Nature'' című folyóiratban.<ref>{{cite journal|last=Coria|first=RA|coauthors=Salgado L|year=1995|title=A new giant carnivorous dinosaur from the Cretaceous of Patagonia|journal=Nature|volume=377|pages=225–226}}</ref> |
||
A [[holotípus]] példány (MUCPv-Ch1) csontváza körülbelül 70%-ban teljes, és a részét képezi a [[koponya]], a [[csontos medence|csípő]], a két [[combcsont]], valamint a [[gerinc|csigolyák]] többsége. A becslés szerint nagyjából 12,2–12,5 [[méter]] hosszú lehetett.<ref name=coria2006>{{cite journal|last=Coria|first=RA|coauthors=Currie PJ.|year=2006|title=A new carcharodontosaurid (Dinosauria, Theropoda) from the Upper Cretaceous of Argentina|journal=Geodiversitas|volume=28|issue=1|pages=71–118|url=http://www.mnhn.fr/museum/front/medias/publication/7653_g06n1a4.pdf|format=PDF|accessdate=20090701}}</ref><ref name=seebacher2001>{{cite journal|last=Seebacher|first=F.|year=2001|title=A new method to calculate allometric length-mass relationships of dinosaurs|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=21|issue=1|pages=51–60}}</ref> Egy második, jóval töredékesebb példányt (a MUCPv-95 jelzésű leletet) is felfedeztek. Csak az [[állkapocscsont|állkapcsa]] bal oldalának egy része került elő, ami 8%-kal nagyobb, mint a holotípus megfelelő része. Ez a legnagyobb ''Giganotosaurus'' példány, a becslés alapján 13,2 méter hosszú és 6,2 [[tonna]] tömegű lehetett.<ref name=theropoddatabase>{{cite web|last=Mortimer|first=M.|year=2004|url=http://home.comcast.net/~eoraptor/Carnosauria.htm#Giganotosauruscarolinii|title=Carnosauria|work=The Theropod Database|accessdate=20090701|archiveurl=http://archive.is/nxZR|archivedate=2012-12-20}}</ref> A ''Giganotosaurus'' talán a leghosszabb fejű [[theropoda]], amely ismertté vált, a holotípus koponyáját 1,80, a második példányét pedig 1,95 méter hosszúra becsülték.<ref name=calvo&coria1998>{{cite journal|last=Calvo|first=J.O.|coauthors=Coria, R.A.|year=1998|title=New specimen of ''Giganotosaurus carolinii'' (Coria & Salgado, 1995), supports it as the as the largest theropod ever found|journal=Gaia|volume=15|pages=117–122|url=http://www.mnhn.ul.pt/geologia/gaia/7.pdf|format=PDF|accessdate=20090701}}</ref> A ''Giganotosaurus'' hossza majdnem egy méterrel múlja felül a ''Tyrannosaurus rexét'' (melynek maximális becsült hossza |
A [[holotípus]] példány (MUCPv-Ch1) csontváza körülbelül 70%-ban teljes, és a részét képezi a [[koponya]], a [[csontos medence|csípő]], a két [[combcsont]], valamint a [[gerinc|csigolyák]] többsége. A becslés szerint nagyjából 12,2–12,5 [[méter]] hosszú lehetett.<ref name=coria2006>{{cite journal|last=Coria|first=RA|coauthors=Currie PJ.|year=2006|title=A new carcharodontosaurid (Dinosauria, Theropoda) from the Upper Cretaceous of Argentina|journal=Geodiversitas|volume=28|issue=1|pages=71–118|url=http://www.mnhn.fr/museum/front/medias/publication/7653_g06n1a4.pdf|format=PDF|accessdate=20090701}}</ref><ref name=seebacher2001>{{cite journal|last=Seebacher|first=F.|year=2001|title=A new method to calculate allometric length-mass relationships of dinosaurs|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=21|issue=1|pages=51–60}}</ref> Egy második, jóval töredékesebb példányt (a MUCPv-95 jelzésű leletet) is felfedeztek. Csak az [[állkapocscsont|állkapcsa]] bal oldalának egy része került elő, ami 8%-kal nagyobb, mint a holotípus megfelelő része. Ez a legnagyobb ''Giganotosaurus'' példány, a becslés alapján 13,2 méter hosszú és 6,2 [[tonna]] tömegű lehetett.<ref name=theropoddatabase>{{cite web|last=Mortimer|first=M.|year=2004|url=http://home.comcast.net/~eoraptor/Carnosauria.htm#Giganotosauruscarolinii|title=Carnosauria|work=The Theropod Database|accessdate=20090701|archiveurl=http://archive.is/nxZR|archivedate=2012-12-20}}</ref> A ''Giganotosaurus'' talán a leghosszabb fejű [[theropoda]], amely ismertté vált, a holotípus koponyáját 1,80, a második példányét pedig 1,95 méter hosszúra becsülték.<ref name=calvo&coria1998>{{cite journal|last=Calvo|first=J.O.|coauthors=Coria, R.A.|year=1998|title=New specimen of ''Giganotosaurus carolinii'' (Coria & Salgado, 1995), supports it as the as the largest theropod ever found|journal=Gaia|volume=15|pages=117–122|url=http://www.mnhn.ul.pt/geologia/gaia/7.pdf|format=PDF|accessdate=20090701}}</ref> A ''Giganotosaurus'' hossza majdnem egy méterrel múlja felül a ''Tyrannosaurus rexét'' (melynek maximális becsült hossza 12,3 méter).<ref name="Hutchinsonet.al.2011">{{cite journal | author = Hutchinson J.R., Bates K.T., Molnar J., Allen V, Makovicky P.J. | year = 2011 | title = A Computational Analysis of Limb and Body Dimensions in Tyrannosaurus rex with Implications for Locomotion, Ontogeny, and Growth | url = | journal = PLoS ONE | volume = 6 | issue = 10| page = e26037 | doi = 10.1371/journal.pone.0026037 |bibcode = 2011PLoSO...626037H}}</ref> |
||
[[Fájl:Giganotosaurus skull.jpg|bélyegkép|balra|A ''Giganotosaurus'' koponyája az argentin Természettudományi Múzeumban (Museo de Ciencias Naturales).]] |
[[Fájl:Giganotosaurus skull.jpg|bélyegkép|balra|A ''Giganotosaurus'' koponyája az argentin Természettudományi Múzeumban (Museo de Ciencias Naturales).]] |
||
| 47. sor: | 47. sor: | ||
== Popkulturális hatás == |
== Popkulturális hatás == |
||
[[Fájl:Giganotosaurus BW.jpg|bélyegkép|balra|A ''Giganotosaurus carolinii'' rekonstrukciója]] |
[[Fájl:Giganotosaurus BW.jpg|bélyegkép|balra|A ''Giganotosaurus carolinii'' rekonstrukciója]] |
||
A ''Giganotosaurus'' eredeti fosszíliáját az argentin Neuquenben levő Carmen Funes Múzeumban helyezték el, de a másolatai sok helyen megtalálhatók, például a [[Sydney]]-i Ausztrál Múzeumban is. Annak ellenére, hogy nem túl régen fedezték fel, a ''Giganotosaurus'' neve már bekerült a popkultúrába. Megtalálható a [[Dino Crisis 2]] című [[videojáték|számítógépes játékban]], melyben a méretét felnagyították, 7 méter magas és 20 méter hosszú állatként jelent meg, miközben a valódi magassága körülbelül |
A ''Giganotosaurus'' eredeti fosszíliáját az argentin Neuquenben levő Carmen Funes Múzeumban helyezték el, de a másolatai sok helyen megtalálhatók, például a [[Sydney]]-i Ausztrál Múzeumban is. Annak ellenére, hogy nem túl régen fedezték fel, a ''Giganotosaurus'' neve már bekerült a popkultúrába. Megtalálható a [[Dino Crisis 2]] című [[videojáték|számítógépes játékban]], melyben a méretét felnagyították, 7 méter magas és 20 méter hosszú állatként jelent meg, miközben a valódi magassága körülbelül 3,9 méter, a hossza pedig 13,2 méter volt. A játékban képes felemelni és eldobni egy ''Tyrannosaurust''. A [[Dinoszauruszok, a Föld urai]] ''(Walking With Dinosaurs)'' című dokumentumfilm sorozat az ''Óriások földje'' ''(Walking With Dinosaurs: Land of Giants, 2003)'' című különkiadásában szereplő ''Giganotosaurus'' látható, ahogy magányosan, illetve falkában vadászik az ''[[Argentinosaurus]]ra''. Feltűnik a ''Dinosaurs: Giants of Patagonia'' című filmben is, melyben dr. Rodolfo Coria bemutatja a legnagyobb argentin lelőhelyeket. Gojulas Giga néven szerepel a ''[[Dinotópia (televíziós sorozat)|Dinotópia]]'' 2., ''A világ alattunk'' ''(The World Beneath)'' című részében. Az ''Őslények kalandorai'' ''(Primeval)'' 3. évadában a ''Giganotosaurus'', nagy mérete és tömege ellenére gyorsan futó, óriási távolságok megtételére képes állatként látható, amely egy [[Boeing 747|jumbo jet]] utasszállító gépre támad, valamint megöli az angol biológust, [[Nigel Marven]]t. |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2014. szeptember 12., 15:01-kori változata
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: késő kréta | ||||||||||||||||||||
 A Giganotosaurus rekonstrukciója
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Giganotosaurus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Giganotosaurus témájú médiaállományokat és Giganotosaurus témájú kategóriát. |
A Giganotosaurus (jelentése 'óriás déli gyík', az ógörög γίγας / gígasz 'óriás', νότος / nótosz 'déli szél' és -σαύρος / -szaürosz 'gyík' jelentésű szavak összetételéből)[1] egy carcharodontosaurida dinoszaurusznem, amely a késő kréta kor cenomani korszakában, mintegy 98–96 millió évvel ezelőtt élt.[2] Ez az egyik legnagyobb ismert szárazföldi húsevő, valamivel nagyobb, mint a Tyrannosaurus, de kisebb, mint a Spinosaurus. Fosszilis maradványait Argentínában fedezték fel.
Felfedezés és fajok
A Giganotosaurus caroliniit egy amatőr fosszíliavadász, Ruben Carolini fedezte fel, aki 1993-ban Patagóniában (Argentína déli részén) talált rá a maradványokra, a jelenleg Candeleros-formáció néven ismert területen.[2] A felfedezést Rodolfo Coria és Leonardo Salgado hozta nyilvánosságra 1995-ben, a Nature című folyóiratban.[3]
A holotípus példány (MUCPv-Ch1) csontváza körülbelül 70%-ban teljes, és a részét képezi a koponya, a csípő, a két combcsont, valamint a csigolyák többsége. A becslés szerint nagyjából 12,2–12,5 méter hosszú lehetett.[4][5] Egy második, jóval töredékesebb példányt (a MUCPv-95 jelzésű leletet) is felfedeztek. Csak az állkapcsa bal oldalának egy része került elő, ami 8%-kal nagyobb, mint a holotípus megfelelő része. Ez a legnagyobb Giganotosaurus példány, a becslés alapján 13,2 méter hosszú és 6,2 tonna tömegű lehetett.[6] A Giganotosaurus talán a leghosszabb fejű theropoda, amely ismertté vált, a holotípus koponyáját 1,80, a második példányét pedig 1,95 méter hosszúra becsülték.[7] A Giganotosaurus hossza majdnem egy méterrel múlja felül a Tyrannosaurus rexét (melynek maximális becsült hossza 12,3 méter).[8]
Ősbiológia
A G. carolinii valamivel meghaladta a T. rex méretét, de az agya csak körülbelül feleakkora volt, mint a tyrannosauridáké.[9] A Tyrannosaurus fogai hosszabbak és szélesebbek voltak, de a méret terén nagyobb változatosságot értek el. A Giganotosaurus fogai amellett, hogy rövidebbek, keskenyebbek és kevésbé változatosak voltak, jobban alkalmazkodtak a hús darabolásához.[10] Az állat nagy és keskeny koponyával rendelkezett. Agya jól fejlett szagérzékelő területe arra utal, hogy jó szaglása lehetett.
A Giganotosaurus maradványok közelében talált titanosaurus-féle fosszíliák ahhoz a feltételezéshez vezettek, ami szerint ezek a húsevők óriás növényevőket ejtettek el. A rokonságába tartozó, és csoportosan felfedezett carcharodontosauridák fosszíliái azt jelezhetik, hogy ezek az állatok, köztük a Giganotosaurus is, csapatban vadásztak.
Blanco és Mazzetta (2001-es) becslése alapján a Giganotosaurus futás közben képes lehetett elérni a 14 m/s-os sebességet.[11]
Osztályozás
A Giganotosaurus és a rokonságába tartozó Tyrannotitan, Mapusaurus és Carcharodontosaurus a Carcharodontosauridae carnosaurus család tagjai. Coria és Currie 2006-ban, több carcharodontosaurida dinoszaurusz felfedezését és leírását követően, amikor a rokoni kapcsolatok feltárása könnyebbé vált, egy külön alcsaládot hoztak létre a Giganotosaurus és a Mapusaurus számára Giganotosaurinae néven.[4]
Popkulturális hatás
A Giganotosaurus eredeti fosszíliáját az argentin Neuquenben levő Carmen Funes Múzeumban helyezték el, de a másolatai sok helyen megtalálhatók, például a Sydney-i Ausztrál Múzeumban is. Annak ellenére, hogy nem túl régen fedezték fel, a Giganotosaurus neve már bekerült a popkultúrába. Megtalálható a Dino Crisis 2 című számítógépes játékban, melyben a méretét felnagyították, 7 méter magas és 20 méter hosszú állatként jelent meg, miközben a valódi magassága körülbelül 3,9 méter, a hossza pedig 13,2 méter volt. A játékban képes felemelni és eldobni egy Tyrannosaurust. A Dinoszauruszok, a Föld urai (Walking With Dinosaurs) című dokumentumfilm sorozat az Óriások földje (Walking With Dinosaurs: Land of Giants, 2003) című különkiadásában szereplő Giganotosaurus látható, ahogy magányosan, illetve falkában vadászik az Argentinosaurusra. Feltűnik a Dinosaurs: Giants of Patagonia című filmben is, melyben dr. Rodolfo Coria bemutatja a legnagyobb argentin lelőhelyeket. Gojulas Giga néven szerepel a Dinotópia 2., A világ alattunk (The World Beneath) című részében. Az Őslények kalandorai (Primeval) 3. évadában a Giganotosaurus, nagy mérete és tömege ellenére gyorsan futó, óriási távolságok megtételére képes állatként látható, amely egy jumbo jet utasszállító gépre támad, valamint megöli az angol biológust, Nigel Marvent.
Jegyzetek
- ↑ Liddell & Scott. Greek-English Lexicon, Abridged Edition. Oxford University Press, Oxford, UK (1980). ISBN 0-19-910207-4
- ↑ a b Coria, R.A., and Currie, P.J. (2002). „"Braincase of Giganotosaurus carolinii (Dinosauria: Theropoda) from the Upper Cretaceous of Argentina”. Journal of Vertebrate Paleontology 22 (4), 802–811. o.
- ↑ Coria, RA, Salgado L (1995). „A new giant carnivorous dinosaur from the Cretaceous of Patagonia”. Nature 377, 225–226. o.
- ↑ a b Coria, RA, Currie PJ. (2006). „A new carcharodontosaurid (Dinosauria, Theropoda) from the Upper Cretaceous of Argentina” (PDF). Geodiversitas 28 (1), 71–118. o. (Hozzáférés: 2009. július 1.)
- ↑ Seebacher, F. (2001). „A new method to calculate allometric length-mass relationships of dinosaurs”. Journal of Vertebrate Paleontology 21 (1), 51–60. o.
- ↑ Mortimer, M.: Carnosauria. The Theropod Database, 2004. [2012. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 1.)
- ↑ Calvo, J.O., Coria, R.A. (1998). „New specimen of Giganotosaurus carolinii (Coria & Salgado, 1995), supports it as the as the largest theropod ever found” (PDF). Gaia 15, 117–122. o. (Hozzáférés: 2009. július 1.)
- ↑ Hutchinson J.R., Bates K.T., Molnar J., Allen V, Makovicky P.J. (2011). „A Computational Analysis of Limb and Body Dimensions in Tyrannosaurus rex with Implications for Locomotion, Ontogeny, and Growth”. PLoS ONE 6 (10), e26037. o. DOI:10.1371/journal.pone.0026037.
- ↑ Hecht, Jeff (1998). „Contenders for the crown”. Earth 7 (1), 16–17. o.
- ↑ Giganotosaurus By Sean Henahan, Access Excellence. (Hozzáférés: 2009. július 1.)
- ↑ Blanco, R. Ernesto; Mazzetta, Gerardo V. (2001). „A new approach to evaluate the cursorial ability of the giant theropod Giganotosaurus carolinii”. Acta Palaeontologica Polonica 46 (2), 193–202. o. (Hozzáférés: 2009. július 1.)
Források
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Giganotosaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- DinoData – Giganotosaurus carolini. (Hozzáférés: 2009. július 1.)
- Taylor, Mike: What were the longest/heaviest predatory dinosaurs?. The Dinosaur FAQ, 2002. augusztus 27. (Hozzáférés: 2009. július 1.)