„Sauropodomorpha” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
213 296 szerkesztés
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: be:Sauropodomorpha
Frissítve az angol nyelvű változat alapján.
1. sor: 1. sor:
{{Taxobox
{{Taxobox
| name = Sauropodomorphok
| name = Sauropodomorpha
| status = FO
| status = FO
| fossil_range = [[triász]] – [[kréta (időszak)|kréta]]
| fossil_range = [[középső triász]] – [[késő kréta]] {{evolúciós időszak|231.4|65}}
| image = Lamplughsaura BW.jpg
| image = Lamplughsaura BW.jpg
| image_caption = A ''Lamplughsaura'' rekonstrukciója
| image_caption = A ''Lamplughsaura'' rekonstrukciója
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)''
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)''
| phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)''
| phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)''
| subphylum = [[Gerincesek]] ''(Vertebrata)''
| classis = [[Hüllők]] ''(Reptilia)''
| classis = [[Hüllők]] ''(Reptilia)''
| superordo = [[Dinoszauruszok]] ''(Dinosauria)''
| superordo = [[Dinoszauruszok]] ''(Dinosauria)''
| ordo = [[Hüllőmedencéjűek]] ''(Saurischia)''
| ordo = [[Hüllőmedencéjűek]] ''(Saurischia)''
| subordo = '''Sauropodomorpha'''
| subordo = †'''Sauropodomorpha'''
| subordo_authority = [[Friedrich von Huene|von Huene]], [[1932]]
| subordo_authority = [[Friedrich von Huene|von Huene]], [[1932]]
| subdivision_ranks = Alrendágak
| subdivision_ranks = Alcsoportok
| subdivision =
| subdivision = Lásd a szövegben.
*[[Prosauropoda]]
*[[Sauropoda]]
| wikispecies = Sauropodomorpha
| wikispecies = Sauropodomorpha
| wikicommons = Category:Sauropodomorpha
| wikicommons = Category:Sauropodomorpha
}}
}}


A '''''Sauropodomorpha''''' (jelentése 'gyíklábú formák') a hosszú nyakú [[növényevő]] [[Hüllőmedencéjűek|hüllőmedencéjű]] [[dinoszauruszok]] egyik [[klád]]ja, amely tartalmazza a [[Sauropoda|sauropodákat]] és felmenő rokonaikat. A sauropodák általában igen nagy méreteket értek el, hosszú nyakkal és farokkal rendelkeztek, [[négylábúság|négy lábon]] jártak, és a Földön valaha élt legnagyobb szárazföldi állatokká váltak. A „prosauropodák” időben megelőzték a sauropodákat. A méretük kisebb volt, és gyakran képesek voltak a [[kétlábúság|két lábon]] való járásra. A sauropodomorphák [[középső triász]] [[Kor (földtörténet)|kori]] megjelenésük és [[késő kréta]] kori letűnésük között, a [[mezozoikum]] nagy részében domináns szárazföldi állatok voltak.
A '''''Sauropodomorpha''''' vagy '''Sauropodomorphok''' [[növényevő]] [[dinoszauruszok]] [[Rend (rendszertan)|alrendje]], amelynek tagjai négy lábra ereszkedtek és a valaha létezett legnagyobb szárazföldi állatokká váltak.


==Leírásuk==
==Anatómia==
[[Fájl:N. taqueti2.jpg|bélyegkép|balra|A ''[[Nigersaurus|Nigersaurus taqueti]]'' koponyája és a sauropodomorphák fejének elhelyezkedése]]
Magasabbról, a fakoronákról voltak képesek legelni, mint a többi korabeli növényevő, ehhez az életmódhoz alkalmazkodott anatómiájuk: könnyű, apró koponyájukat hosszú nyak tartotta, tíz, vagy még több csigolyával. Testüket hosszú farok egyensúlyozta ki.
A sauropodomorphák magasabban levő növényzet legeléséhez alkalmazkodtak, mint a többi kortárs növényevő, ami lehetővé tette, hogy elérjék a fák lombkoronáját. Ezt a táplálkozási stratégiát több tulajdonságuk is támogatta, például a (tíz vagy több, meghosszabbodott [[Gerinc|csigolyából]] álló) hosszú nyak, a végén levő könnyű, kis [[koponya]] és az egyensúlyozásra szolgáló hosszú (1–3 extra csigolyával meghosszabbított) [[farok]].


A fogaik gyengék és inkább levél vagy kanál (illetve láng vagy véső) formájúak voltak. A durva növényi rostokat őrlőfogak helyett a modern [[madarak]] és [[krokodilok]] zúzaköveihez hasonló gyomorkövek ([[gasztrolit]]ok) segítségével emésztették meg. A felső [[állcsont]]juk eleje lefelé hajlik, ami arra utalhat, hogy egy csőrben végződött.
Fogaik gyengék, levél vagy kanál alakúak voltak. Őrlőfogak helyett, hasonlóan a mai madarakhoz és krokodilokhoz, [[gasztrolit]]jaik, zúzóköveik voltak, amelyek segítettek összetörni a lenyelt növényi rostokat. Felső ajkuk lefelé hajlott és talán csőrt képezett.


A legkorábbi ismert sauropodomorph, a ''[[Saturnalia (dinoszaurusz)|Saturnalia]]'' kicsi volt (mintegy másfél méter hosszú) és könnyű. A triász végére azonban a sauropodomorphok már a legnagyobb dinoszauruszok voltak és a [[Jura (időszak)|jura]] és a kréta folyamán testméretük tovább nőtt. Legnagyobb képviselőik, mint a ''[[Supersaurus]]'', ''[[Seismosaurus]]'', és az ''[[Argentinosaurus]]'' 30-40 méteres hosszúságot is elérhettek, súlyuk pedig a 60-100 tonnát.
Az egyik legkorábbi ismert sauropodomorpha a ''[[Saturnalia (dinoszaurusz)|Saturnalia]]'' még kicsi és karcsú volt (1,5 méter hosszú), de a [[triász]] végén a csoport tagjai már a legnagyobb dinoszauruszok közé tartoztak, és a [[Jura (időszak)|jura]]/[[Kréta (időszak)|kréta]] [[Időszak (földtörténet)|időszakokra]] tovább növekedtek. A legnagyobb, a ''[[Supersaurus]]hoz'', a ''[[Diplodocus]]hoz'' és az ''[[Argentinosaurus]]hoz'' hasonló [[Sauropoda|sauropodák]] 30–40 méter hosszúak és {{szám|60000}}–{{szám|100000}} kilogramm tömegűek voltak.


Kezdetben kétlábon jártak, de ahogy testömegük nőtt, négylábúakká váltak. A korai sauropodomorphok mindenevők lehettek (közeli [[hüllőmedencéjűek|hüllőmedencéjű]] rokonaik, a ''[[Theropodák]]'' húsevők voltak). A növényevő életmódra váltásuk a méret növekedésével és a nyak hosszabbodásával járt együtt.
Kezdetben [[Bipedalizmus|két lábon]] jártak, de a méretük növekedésével (az [[elefántfélék]]hez hasonló) négy lábon járó állatokká váltak. Korai képviselőik valószínűleg [[mindenevő]]ként éltek, mivel a másik [[Hüllőmedencéjűek|hüllőmedencéjű]] fejlődési vonallal (a [[Theropoda|theropodákkal]]) közös ősük [[húsevő]] volt. A növényevővé való fejlődésük együtt járt a méretük növekedésével és a nyakuk meghosszabbodásával.


Nagy orrlyukaik voltak, és nagykarmú hüvelykujjuk, amelyet védekezésre használhattak, bár elsődleges védelmük a ragadozók ellen nagy testméretük volt.
Nagy orrlyukaik voltak, lábaikon pedig megmaradt egy nagyméretű, feltehetően védekezésre szolgáló karommal ellátott hüvelykujj, bár a ragadozókkal szembeni elsődleges védelmük a rendkívül nagy testméretük volt.


A különböző sauropodomorpha nemek (''[[Diplodocus]]'', ''[[Lufengosaurus]]'', ''[[Nemegtosaurus]]'', ''[[Plateosaurus]]'' és ''[[Riojasaurus]]'') a szklerotikus gyűrűik modern [[madarak]]éval és [[hüllők]]ével való összehasonlítása alapján nappali, rövid időszakokra aktív<!-- ??? cathemeral --> életmódot folytató állatok lehettek.{{refhely|Schmitzetal 2011}}
{{csonk-bio}}

==Időbeli elterjedés==
A [[középső triász]] [[Kor (földtörténet)|korban]], körülbelül 230&nbsp;millió évvel ezelőtt kifejlődött legelső dinoszauruszok közül a kor közepe táján (a [[Nori (korszak)|nori]] korszakban) a sauropodomorphák domináns növényevőkké váltak. A kora kréta korban tapasztalható megfogyatkozásuk nagy valószínűség szerint csak a fosszilis rekord hiányossága, mivel a legtöbb fosszíliájuk [[Európa]] és [[Észak-Amerika]] területéről vált ismertté. Azonban a [[Gondwana]] szuperkontinensen a sauropodák domináns növényevők maradtak. A virágos növények és a növényevők másik nagy csoportja, a (kifinomult rágómechanizmussal rendelkező) fejlett [[madármedencéjűek]] valószínűleg nem számítottak fontos tényezőnek az északi kontinenseken élő sauropodák eltűnésénél. Mint a madarak közé nem tartozó dinoszauruszok szinte mindegyike, a sauropodomorphák is kipusztultak a 65&nbsp;millió évvel ezelőtti [[kréta-tercier kihalási esemény]] során.

A legkorábbi és [[Bazális (filogenetika)|legbazálisabb]] ismert sauropodomorphák 231,4 millió évvel ezelőtt (az [[Nemzetközi Rétegtani Bizottság|ICS]] szerint a középső triász kor késő [[ladin]] alkorszakában,{{refhely|Gradstein 2004}} az Amerikai Geológiai Szolgálat rendszere szerint a [[késő triász]] kor kora [[karni]] alkorszakában) keletkezett [[Ischigualasto-formáció]]ból származó ''[[Chromogisaurus|Chromogisaurus novasi]]'' és ''[[Panphagia|Panphagia protos]]''.{{refhely|Lealetal 2004}}{{refhely|Martinezetal 2009}} Egyes tanulmányok szerint a hagyományosan [[Theropoda|theropodának]] tekintett (szintén az Ischigualasto-formációból ismert) ''[[Eoraptor|Eoraptor lunensis]]'' a sauropodomorphák fejlődési vonalának korai tagja, ezáltal pedig a legbazálisabb ismert sauropodomorpha is egyben.{{refhely|Martinezetal 2011}} Emellett léteznek olyan [[Madagaszkár]]ról származó töredékes maradványok is, melyek talán egy még korábbi, középső triász kori sauropodomorphához tartoznak.{{refhely|npr.org 1999}}

==Osztályozás==
[[Fájl:Panphagia NT.jpg|bélyegkép|Az egyik legbazálisabb ismert sauropodomorpha, a ''[[Panphagia]]'' rekonstrukciója]]
[[Fájl:Sellosaurus.jpg|bélyegkép|Egy jól ismert prosauropoda, a ''[[Plateosaurus]]'']]
A Sauropodomorpha a [[Hüllőmedencéjűek|Saurischia]] rend két nagy [[klád]]jának egyike. A Sauropodomorpha [[Kladisztika#Alapelvek, fogalmak|testvércsoportja]], a [[Theropoda]] a két lábon járó húsevőket, például a ''[[Velociraptor]]t'' és a ''[[Tyrannosaurus]]t'', valamint a madarakat tartalmazza. Azonban a Sauropodomorpha és az [[Ornithischia]] csoportok számos közös tulajdonsággal rendelkeztek, ezért néhány őslénykutató, például [[Robert T. Bakker]] mindkettőt a „Phytodinosauria” vagy „Ornithischiformes” kládban helyezi el.

A [[Rendszertan (biológia)|Linnéi osztályozás]] szerint a Sauropodomorpha (melynek jelentése 'gyíkláb formájúak') egy alrend vagy besorolatlan csoport. Az alrendet 1932-ben [[Friedrich von Huene]] hozta létre, aki a bazális formákat a [[Prosauropoda]], a leszármazottaiknak tekintett fejlettebb, nagyobb formákat pedig a [[Sauropoda]] alcsoportba sorolta be.

Az újabb keletű, [[Adam Yates]] által elvégzett [[filogenetikus]] elemzés a Sauropodát határozottan a [[Parafiletikus csoport|parafiletikus]] Prosauropodán belül helyezte el. A sauropodák késő triász kori leletei viszont megmutatják, hogy nincs hézag a prosauropoda és sauropoda fejlődési vonalak között.

A bizonyíték a sauropodák prosauropodáktól való származására abból a tényből ered, hogy a prosauropodák hátsó lábán levő külső ujj kisebb volt a sauropodákénál. Sokak szerint az evolúció során az ujjak megkisebbedése vagy elveszése könnyebben megy végbe, mint ennek fordítottja, de erre nincs bizonyíték. A meghosszabbodás vagy az extra ujjak megjelenése gyakori a tengeri hüllőknél, és az ujjhosszabbodás a theropodák között is legalább egy esetben bekövetkezett. Ennek bizonyítékként való felhasználása a prosauropodáktól való származás megcáfolására megkérdőjelezhető.{{forr|2011 januárjából}}

A prosauropodákat a legtöbb modern osztályozási rendszer fél tucat, egyetlen közös fejlődési vonalról származó csoportra osztja. Bár sok közös tulajdonsággal rendelkeztek, a zsiráfszerűen, magasról történő legelés evolúciós követelményei az egyes fejlődési vonalakon az evolúciós nyomás hatására, [[konvergens evolúció]] révén alakultak ki, nem egyetlen közös őstől származnak (nem [[Homológia (biológia)|homológok]]).{{refhely|Poletal 2011}}

===Taxonómia===
Az alábbi taxonómia Cecilia Apaldetti és szerzőtársai 2011-es cikke, illetve a feltüntetett egyéb források alapján készült.{{refhely|Apaldetti 2011}}

* '''Sauropodomorpha alrend'''
** ''[[Arcusaurus]]''{{refhely|Yatesetal 2011}}
** ''[[Asylosaurus]]''{{refhely|Galton 2007}}
** ''[[Eoraptor]]''?{{refhely|Martinezetal 2011}}
** ''[[Efraasia]]''
** ''[[Nambalia]]''{{refhely|Novas 2011}}
** ''[[Pampadromaeus]]''{{refhely|Cabreira 2011}}
** ''[[Pantydraco]]''
** ''[[Plateosauravus]]''
** ''[[Ruehleia]]''
** ''[[Thecodontosaurus]]''
** [[Guaibasauridae]] család{{refhely|Ezcurra 2010}}
** '''[[Plateosauria]] nódus'''
*** [[Plateosauridae]] család
*** '''[[Massopoda]] ág'''
**** ''[[Chuxiongosaurus]]''{{refhely|Junchang 2010}}
**** ''[[Ignavusaurus]]''
**** ''[[Jingshanosaurus]]''
**** ''[[Mussaurus]]''{{refhely|Sekiya 2010}}
**** ''[[Sarahsaurus]]''
**** ''[[Seitaad]]''
**** ''[[Xixiposaurus]]''{{refhely|Sekiya 2010}}
**** ''[[Yunnanosaurus]]''
**** [[Gryponychidae]] család{{refhely|Yatesetal 2010}}
**** [[Massospondylidae]] család
**** [[Riojasauridae]] család
**** '''[[Anchisauria]] nódus<!-- ??? -->''' (beleértve a [[Sauropoda]] alrendágat)

===Törzsfejlődés===
Az alábbi [[Kladisztika#Alapelvek, fogalmak|kladogram]] Apaldetti és szerzőtársai 2011 novemberi elemzésének leegyszerűsítésével készült.{{refhely|Apaldetti 2011}}

{{Klád| style=font-size:85%;line-height:85%
|label1='''Sauropodomorpha'''
|1={{Klád
|1={{Klád
|1=''[[Chromogisaurus]]''
|2=''[[Saturnalia (dinoszaurusz)|Saturnalia]]'' }}
|2={{Klád
|1=''[[Pantydraco]]''
|2={{Klád
|1=''[[Thecodontosaurus]]'' [[Fájl:Thecodontosaurus.jpg|50px]]
|2={{Klád
|1=''[[Efraasia]]''
|2={{Klád
|1=''[[Plateosauravus]]''
|2={{Klád
|1=''[[Ruehleia]]''
|label2=[[Plateosauria]]
|2={{Klád
|1=[[Plateosauridae]]
|label2=[[Massopoda]]
|2={{Klád
|1=[[Riojasauridae]]
|2={{Klád
|1={{Klád
|1=''[[Ignavusaurus]]''
|2=''[[Sarahsaurus]]'' }}
|2={{Klád
|1='''[[Anchisauria]]'''
|2=[[Massospondylidae]] }} }} }} }} }} }} }} }} }} }} }}

Az alábbi kladogram [[Fernando Novas]] és szerzőtársai 2011-es cikke alapján készült.{{refhely|Novas 2011}}

{{Klád| style=font-size:85%;line-height:85%
|label1='''Sauropodomorpha'''
|1={{Klád
|label1=[[Guaibasauridae]]
|1={{Klád
|1=ISI R277
|2=''[[Panphagia]]''
|3={{Klád
|1=''[[Guaibasaurus]]''
|label2=[[Saturnaliinae]]
|2={{Klád
|1=''[[Chromogisaurus]]''
|2=''[[Saturnalia (dinoszaurusz)|Saturnalia]]'' }} }} }}
|2={{Klád
|1=''[[Pantydraco]]''
|2={{Klád
|1=''[[Thecodontosaurus]]''
|2={{Klád
|1=''[[Nambalia]]''
|2={{Klád
|1=''[[Efraasia]]''
|2={{Klád
|1=''[[Plateosauravus]]''
|2={{Klád
|1=''[[Ruehleia]]''
|label2=[[Plateosauria]]
|2={{Klád
|1=[[Plateosauridae]]
|label2=[[Massopoda]]
|2={{Klád
|1=[[Riojasauridae]]
|2={{Klád
|1='''[[Anchisauria]]'''
|2=[[Massospondylidae]] }} }} }} }} }} }} }} }} }} }} }}

==Fordítás==
{{fordítás|en|4=angol|n=a|Sauropodomorpha|oldid=488333940}} <!-- 2012-04-20 -->

==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}

==Források==
* {{hely|Schmitzetal 2011}} {{cite journal|last=Schmitz|first=L.|coauthors=Motani, R.|year=2011|title=Nocturnality in Dinosaurs Inferred from Scleral Ring and Orbit Morphology|journal=Science|volume=332|issue=6030|pages=705–708|doi=10.1126/science.1200043|pmid=21493820|format=PDF|url=http://www.sciencemag.org/content/332/6030/705.full.pdf|accessdate=20120425}}
* {{hely|Gradstein 2004}} {{cite book|last=Gradstein|first=F.M.|coauthors=Ogg, J.G. & Smith, A.G.|year=2004|title=A Geologic Time Scale 2004|publisher=Cambridge University Press}}
* {{hely|Lealetal 2004}} {{cite journal|last=Leal|first=Luciano A.|coauthors=Sergio A. K. Azevodo, Alexander W. A. Kellner, and Átila A. S. da Rosa|title=A new early dinosaur (Sauropodomorpha) from the Caturrita Formation (Late Triassic), Paraná Basin, Brazil|date=2004-10-18|journal=Zootaxa|volume=690|pages=1–24|format=PDF|url=http://www.mapress.com/zootaxa/2004f/z00690f.pdf|accessdate=20120425}}
* {{hely|Martinezetal 2009}} {{cite journal|last=Martínez|first=Ricardo N.|coauthors=and Alcober, Oscar A.|year=2009|title=A basal sauropodomorph (Dinosauria: Saurischia) from the Ischigualasto Formation (Triassic, Carnian) and the early evolution of Sauropodomorpha|journal=PLoS ONE|volume=4|issue=2|pages=1–12|doi=10.1371/journal.pone.0004397|pmid=19209223|pmc=2635939|format=PDF|url=http://www.plosone.org/article/fetchObjectAttachment.action;jsessionid=B62266416F3E7BD5260F6A2254E118FF?uri=info%3Adoi%2F10.1371%2Fjournal.pone.0004397&representation=PDF|accessdate=20120425}}
* {{hely|Martinezetal 2011}} {{cite journal|last=Martinez|first=Ricardo N.|coauthors=Paul C. Sereno, Oscar A. Alcober, Carina E. Colombi, Paul R. Renne, Isabel P. Montañez and Brian S. Currie|year=2011|title=A Basal Dinosaur from the Dawn of the Dinosaur Era in Southwestern Pangaea|journal=Science|volume=331|issue=6014|pages=206–210|doi=10.1126/science.1198467|pmid=21233386|format=PDF|url=http://www.sciencemag.org/content/331/6014/206.full.pdf|accessdate=20120425}}
* {{hely|npr.org 1999}} {{cite web|url=http://www.npr.org/templates/story/story.php?storyId=1065621|title=All Things Considered|publisher=National Public Radio|date=1999-10-21|accessdate=20120425}}
* {{hely|Poletal 2011}} {{cite journal|last=Pol|first=D.|coauthors=Garrido A., Cerda I.A.|year=2011|title=A New Sauropodomorph Dinosaur from the Early Jurassic of Patagonia and the Origin and Evolution of the Sauropod-type Sacrum|journal=PLoS ONE|volume=6|issue=1|page=e14572|doi=10.1371/journal.pone.0014572|pmid=21298087|pmc=3027623|format=PDF|url=http://www.plosone.org/article/fetchObjectAttachment.action?uri=info%3Adoi%2F10.1371%2Fjournal.pone.0014572&representation=PDF|accessdate=20120425}}
* {{hely|Apaldetti 2011}} {{cite journal|last=Apaldetti|first=Cecilia|coauthors=Ricardo N. Martinez, Oscar A. Alcober and Diego Pol|year=2011|title=A New Basal Sauropodomorph (Dinosauria: Saurischia) from Quebrada del Barro Formation (Marayes-El Carrizal Basin), Northwestern Argentina|journal=PLoS ONE|volume=6|issue=11|pages=e26964|doi=10.1371/journal.pone.0026964|url=http://www.plosone.org/article/fetchObjectAttachment.action?uri=info%3Adoi%2F10.1371%2Fjournal.pone.0026964&representation=PDF|accessdate=20120425}}
* {{hely|Benton 2004}} {{cite book|last=Benton|first=M.J.|year=2004|title=Vertebrate Palaeontology|edition=Third Edition|publisher=Blackwell Publishing|pages=472}}
* {{hely|Yatesetal 2011}} {{cite journal|last=Yates|first=Adam M.|coauthors=Matthew F. Bonnan and Johann Neveling|year=2011|title=A new basal sauropodomorph dinosaur from the Early Jurassic of South Africa|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=31|issue=3|pages=610–625|doi=10.1080/02724634.2011.560626|url=http://www.informaworld.com/smpp/content~db=all~content=a937433139~frm=titlelink|accessdate=20120425}}
* {{hely|Galton 2007}} {{cite journal|last=Galton|first=Peter|year=2007|title=Notes on the remains of archosaurian reptiles, mostly basal sauropodomorph dinosaurs, from the 1834 fissure fill (Rhaetian, Upper Triassic) at Clifton in Bristol, southwest England|journal=Revue de Paléobiologie|volume=26|issue=2|pages=505–591}}
* {{hely|Cabreira 2011}} {{cite journal|last=Cabreira|first=Sergio F.|coauthors=Cesar L. Schultz, Jonathas S. Bittencourt, Marina B. Soares, Daniel C. Fortier, Lúcio R. Silva and Max C. Langer|year=2011|title=New stem-sauropodomorph (Dinosauria, Saurischia) from the Triassic of Brazil|journal=Naturwissenschaften|volume=98|issue=12|pages=1035–1040|doi=10.1007/s00114-011-0858-0|url=http://www.springerlink.com/content/qu44p67746t71w38/|accessdate=20120425}}
* {{hely|Ezcurra 2010}} {{cite journal|last=Ezcurra|first=M. D.|year=2010|title=A new early dinosaur (Saurischia: Sauropodomorpha) from the Late Triassic of Argentina: a reassessment of dinosaur origin and phylogeny|journal=Journal of Systematic Palaeontology|volume=8|issue=3|pages=371–425|doi=10.1080/14772019.2010.484650|format=PDF|url=http://www.tandfonline.com/doi/pdf/10.1080/14772019.2010.484650|accessdate=20120425}}
* {{hely|Junchang 2010}} {{cite journal|author=Lü Junchang, Yoshitsugu Kobayashi, Li Tianguang and Zhong Shimin|year=2010|title=A New Basal Sauropod Dinosaur from the Lufeng Basin, Yunnan Province, Southwestern China|journal=Acta Geologica Sinica (English Edition)|volume=84|issue=6|pages=1336–1342|doi=10.1111/j.1755-6724.2010.00332.x|url=http://www.geojournals.cn/dzxben/ch/reader/view_abstract.aspx?file_no=201006003&flag=1|accessdate=20120425}}
* {{hely|Sekiya 2010}} {{cite journal|last=Sekiya|first=Toru|year=2010|title=A new prosauropod dinosaur from Lower Jurassic in Lufeng of Yunnan|journal=Global Geology|volume=29|issue=1|pages=6–15|doi=10.3969/j.issn.1004-5589.2010.01.002|url=http://www.ceps.com.tw/ec/ecjnlarticleView.aspx?jnlcattype=1&jnlptype=3&jnltype=20&jnliid=2337&issueiid=93871&atliid=1940247|accessdate=20120425}}
* {{hely|Yatesetal 2010}} {{cite journal|last=Yates|first=A. M.|coauthors=Bonnan, M. F., Neveling, J., Chinsamy, A., Blackbeard, M. G.|year=2010|title=A new transitional sauropodomorph dinosaur from the Early Jurassic of South Africa and the evolution of sauropod feeding and quadrupedalism|journal=Proceedings of the Royal Society B|pmid=19906674|volume=277|issue=1682|pmc=2842739|pages=787–794|doi=10.1098/rspb.2009.1440}}
* {{hely|Novas 2011}} {{cite journal|last=Novas|first=Fernando E.|coauthors=Martin D. Ezcurra, Sankar Chatterjee and T. S. Kutty|year=2011|title=New dinosaur species from the Upper Triassic Upper Maleri and Lower Dharmaram formations of central India|journal=Earth and Environmental Science Transactions of the Royal Society of Edinburgh|volume=101|issue=3-4|pages=333–349|doi=10.1017/S1755691011020093}}

==További információk==
* {{cite journal|last=Wilson|first=J. A.|year=2002|title=Sauropod dinosaur phylogeny: critique and cladistic analysis|journal=Zoological Journal of the Linnean Society|volume=136|pages=217–276}|doi=10.1046/j.1096-3642.2002.00029.x}}
* {{cite web|url=http://palaeos.com/vertebrates/sauropodomorpha/prosauropoda.html|title=Sauropodomorpha: Overview|work=Palæos|accessdate=20120425}}
* {{cite web|url=http://users.tamuk.edu/kfjab02/dinos/VPSAUROPOD.htm|author=Jon A. Baskin.|title=Sauropodmorpha|work=When Dinosaurs Ruled Texas|accessdate=20120425}}
* {{cite web|url=http://www.geol.umd.edu/~tholtz/G104/10421saur.htm|author=Thomas R. Holtz Jr.|title=Geol 104 Dinosaurs: A natural history: Sauropodomorpha: Size matters|publisher=University of Maryland|accessdate=20120425}}
* {{cite web|url=http://www.wvup.edu/ecrisp/lec11-sauropodamorpha.html|title=Sauropodomorpha: The prosauropods and the sauropods|accessdate=20120425}}


[[Kategória:Sauropodomorphák| ]]
[[Kategória:Sauropodomorphák| ]]

A lap 2012. április 27., 14:40-kori változata

Sauropodomorpha
Evolúciós időszak: középső triász – késő kréta 231,4–65 Ma
A Lamplughsaura rekonstrukciója
A Lamplughsaura rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: †Sauropodomorpha
von Huene, 1932
Alcsoportok

Lásd a szövegben.

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sauropodomorpha témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sauropodomorpha témájú médiaállományokat és Sauropodomorpha témájú kategóriát.

A Sauropodomorpha (jelentése 'gyíklábú formák') a hosszú nyakú növényevő hüllőmedencéjű dinoszauruszok egyik kládja, amely tartalmazza a sauropodákat és felmenő rokonaikat. A sauropodák általában igen nagy méreteket értek el, hosszú nyakkal és farokkal rendelkeztek, négy lábon jártak, és a Földön valaha élt legnagyobb szárazföldi állatokká váltak. A „prosauropodák” időben megelőzték a sauropodákat. A méretük kisebb volt, és gyakran képesek voltak a két lábon való járásra. A sauropodomorphák középső triász kori megjelenésük és késő kréta kori letűnésük között, a mezozoikum nagy részében domináns szárazföldi állatok voltak.

Anatómia

A Nigersaurus taqueti koponyája és a sauropodomorphák fejének elhelyezkedése

A sauropodomorphák magasabban levő növényzet legeléséhez alkalmazkodtak, mint a többi kortárs növényevő, ami lehetővé tette, hogy elérjék a fák lombkoronáját. Ezt a táplálkozási stratégiát több tulajdonságuk is támogatta, például a (tíz vagy több, meghosszabbodott csigolyából álló) hosszú nyak, a végén levő könnyű, kis koponya és az egyensúlyozásra szolgáló hosszú (1–3 extra csigolyával meghosszabbított) farok.

A fogaik gyengék és inkább levél vagy kanál (illetve láng vagy véső) formájúak voltak. A durva növényi rostokat őrlőfogak helyett a modern madarak és krokodilok zúzaköveihez hasonló gyomorkövek (gasztrolitok) segítségével emésztették meg. A felső állcsontjuk eleje lefelé hajlik, ami arra utalhat, hogy egy csőrben végződött.

Az egyik legkorábbi ismert sauropodomorpha a Saturnalia még kicsi és karcsú volt (1,5 méter hosszú), de a triász végén a csoport tagjai már a legnagyobb dinoszauruszok közé tartoztak, és a jura/kréta időszakokra tovább növekedtek. A legnagyobb, a Supersaurushoz, a Diplodocushoz és az Argentinosaurushoz hasonló sauropodák 30–40 méter hosszúak és 60 000–100 000 kilogramm tömegűek voltak.

Kezdetben két lábon jártak, de a méretük növekedésével (az elefántfélékhez hasonló) négy lábon járó állatokká váltak. Korai képviselőik valószínűleg mindenevőként éltek, mivel a másik hüllőmedencéjű fejlődési vonallal (a theropodákkal) közös ősük húsevő volt. A növényevővé való fejlődésük együtt járt a méretük növekedésével és a nyakuk meghosszabbodásával.

Nagy orrlyukaik voltak, lábaikon pedig megmaradt egy nagyméretű, feltehetően védekezésre szolgáló karommal ellátott hüvelykujj, bár a ragadozókkal szembeni elsődleges védelmük a rendkívül nagy testméretük volt.

A különböző sauropodomorpha nemek (Diplodocus, Lufengosaurus, Nemegtosaurus, Plateosaurus és Riojasaurus) a szklerotikus gyűrűik modern madarakéval és hüllőkével való összehasonlítása alapján nappali, rövid időszakokra aktív életmódot folytató állatok lehettek.[1]

Időbeli elterjedés

A középső triász korban, körülbelül 230 millió évvel ezelőtt kifejlődött legelső dinoszauruszok közül a kor közepe táján (a nori korszakban) a sauropodomorphák domináns növényevőkké váltak. A kora kréta korban tapasztalható megfogyatkozásuk nagy valószínűség szerint csak a fosszilis rekord hiányossága, mivel a legtöbb fosszíliájuk Európa és Észak-Amerika területéről vált ismertté. Azonban a Gondwana szuperkontinensen a sauropodák domináns növényevők maradtak. A virágos növények és a növényevők másik nagy csoportja, a (kifinomult rágómechanizmussal rendelkező) fejlett madármedencéjűek valószínűleg nem számítottak fontos tényezőnek az északi kontinenseken élő sauropodák eltűnésénél. Mint a madarak közé nem tartozó dinoszauruszok szinte mindegyike, a sauropodomorphák is kipusztultak a 65 millió évvel ezelőtti kréta-tercier kihalási esemény során.

A legkorábbi és legbazálisabb ismert sauropodomorphák 231,4 millió évvel ezelőtt (az ICS szerint a középső triász kor késő ladin alkorszakában,[2] az Amerikai Geológiai Szolgálat rendszere szerint a késő triász kor kora karni alkorszakában) keletkezett Ischigualasto-formációból származó Chromogisaurus novasi és Panphagia protos.[3][4] Egyes tanulmányok szerint a hagyományosan theropodának tekintett (szintén az Ischigualasto-formációból ismert) Eoraptor lunensis a sauropodomorphák fejlődési vonalának korai tagja, ezáltal pedig a legbazálisabb ismert sauropodomorpha is egyben.[5] Emellett léteznek olyan Madagaszkárról származó töredékes maradványok is, melyek talán egy még korábbi, középső triász kori sauropodomorphához tartoznak.[6]

Osztályozás

Az egyik legbazálisabb ismert sauropodomorpha, a Panphagia rekonstrukciója
Egy jól ismert prosauropoda, a Plateosaurus

A Sauropodomorpha a Saurischia rend két nagy kládjának egyike. A Sauropodomorpha testvércsoportja, a Theropoda a két lábon járó húsevőket, például a Velociraptort és a Tyrannosaurust, valamint a madarakat tartalmazza. Azonban a Sauropodomorpha és az Ornithischia csoportok számos közös tulajdonsággal rendelkeztek, ezért néhány őslénykutató, például Robert T. Bakker mindkettőt a „Phytodinosauria” vagy „Ornithischiformes” kládban helyezi el.

A Linnéi osztályozás szerint a Sauropodomorpha (melynek jelentése 'gyíkláb formájúak') egy alrend vagy besorolatlan csoport. Az alrendet 1932-ben Friedrich von Huene hozta létre, aki a bazális formákat a Prosauropoda, a leszármazottaiknak tekintett fejlettebb, nagyobb formákat pedig a Sauropoda alcsoportba sorolta be.

Az újabb keletű, Adam Yates által elvégzett filogenetikus elemzés a Sauropodát határozottan a parafiletikus Prosauropodán belül helyezte el. A sauropodák késő triász kori leletei viszont megmutatják, hogy nincs hézag a prosauropoda és sauropoda fejlődési vonalak között.

A bizonyíték a sauropodák prosauropodáktól való származására abból a tényből ered, hogy a prosauropodák hátsó lábán levő külső ujj kisebb volt a sauropodákénál. Sokak szerint az evolúció során az ujjak megkisebbedése vagy elveszése könnyebben megy végbe, mint ennek fordítottja, de erre nincs bizonyíték. A meghosszabbodás vagy az extra ujjak megjelenése gyakori a tengeri hüllőknél, és az ujjhosszabbodás a theropodák között is legalább egy esetben bekövetkezett. Ennek bizonyítékként való felhasználása a prosauropodáktól való származás megcáfolására megkérdőjelezhető.[forrás?]

A prosauropodákat a legtöbb modern osztályozási rendszer fél tucat, egyetlen közös fejlődési vonalról származó csoportra osztja. Bár sok közös tulajdonsággal rendelkeztek, a zsiráfszerűen, magasról történő legelés evolúciós követelményei az egyes fejlődési vonalakon az evolúciós nyomás hatására, konvergens evolúció révén alakultak ki, nem egyetlen közös őstől származnak (nem homológok).[7]

Taxonómia

Az alábbi taxonómia Cecilia Apaldetti és szerzőtársai 2011-es cikke, illetve a feltüntetett egyéb források alapján készült.[8]

Törzsfejlődés

Az alábbi kladogram Apaldetti és szerzőtársai 2011 novemberi elemzésének leegyszerűsítésével készült.[8]

Sauropodomorpha


Chromogisaurus



Saturnalia





Pantydraco




Thecodontosaurus




Efraasia




Plateosauravus




Ruehleia


Plateosauria

Plateosauridae


Massopoda

Riojasauridae





Ignavusaurus



Sarahsaurus





Anchisauria



Massospondylidae












Az alábbi kladogram Fernando Novas és szerzőtársai 2011-es cikke alapján készült.[11]

Sauropodomorpha
Guaibasauridae

ISI R277



Panphagia




Guaibasaurus


Saturnaliinae

Chromogisaurus



Saturnalia







Pantydraco




Thecodontosaurus




Nambalia




Efraasia




Plateosauravus




Ruehleia


Plateosauria

Plateosauridae


Massopoda

Riojasauridae




Anchisauria



Massospondylidae












Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sauropodomorpha című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sauropodomorpha&oldid=11620291”