Észak-koreai von
Észak-koreai von (조선민주주의인민공화국 원) | |
ISO 4217 kód | KPW |
Devizajel | ₩ |
Ország | Észak-Korea |
Infláció | |
Árfolyam | |
Aktuális árfolyam | XE Currency Converter |
Váltópénz | |
cson ( ) (전) | 1⁄100 |
Érmék | |
Használatban | 1, 5, 10, 50 cson ( ), 1 von |
Bankjegyek | |
Használatban | 5, 10, 50, 100, 200, 500, 1000, 2000, 5000 von ( ) |
Központi bank | Central Bank of the Democratic People's Republic of Korea |
A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-koreai von témájú médiaállományokat. |
Az észak-koreai von[1] (hangul: 조선민주주의인민공화국 원, Csoszon Mindzsudzsui Inmin Konghvaguk von, handzsa: 朝鮮民主主義人民共和國 圓, RR: Chosŏn Minjujuŭi Inmin Konghwaguk wŏn ) Észak-Korea hivatalos pénzneme 1947 óta; a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Központi Bankja bocsátja ki. Köznyelvben az észak-koreaiak hazai pénz (조국 돈; csoguk ton ( )) néven hívják.
Váltópénze: a cson ( )[2]; 1 von ( ) = 100 cson ( ).
Nem konvertibilis, csak belföldön használatos.
Története
[szerkesztés]A von 1947 decemberben vált az ország hivatalos fizetőeszközévé. Ekkor a koreai jent váltotta fel, amely akkor még mindig forgalomban volt.[3]
Az észak-koreai vont csak Észak-Korea állampolgárai használhatták. A Kereskedelmi Bank (Mujok Unheng (무역은행, )) a látogatók számára külön valutát (vagy külföldi fizetőeszközre szóló ígérvényt) hozott forgalomba. Ebben is hasonlít a többi szocialista államra. Azonban ebből több fajta volt forgalomban. A szocialista országokból érkezőké vörös, a többi, úgynevezett kapitalista államból érkezőknek szánt pedig kék/zöld volt. Manapság sokkal inkább kedvelik azt, mikor a külföldi vendég kemény valutával, például euróval fizet.
A dollárhoz történő rögzítés megszüntetése
[szerkesztés]2001-ben Észak-Korea a jelképes 1 dollár egyenértékű 2,16 vonnal árfolyamot állapította meg. (Ennek alapja állítólag Kim Dzsongil február 16-i születésnapja.)[4] A bankok ennek ellenére a feketepiaci árfolyamhoz sokkal közelebbi értéken váltják a valutát. Egy frissebb hivatalos árfolyam szerint 1 dollár értéke 142,45 von. Azonban annyira jelentős Észak-Koreában az infláció mértéke, hogy többek szerint a fizetőeszköz értéke lassan megegyezik a dél-koreai vonéval. Észak-koreai menekültek jelentései szerint a pénz feketepiaci értékén 2009. június 1-jén kínai jüanért 570 vont kellett fizetni.[5] Mindenesetre az amerikai dollár és más fizetőeszközök sokkal többet érnek a feketepiacon, mint hivatalosan. Figyelembe kell venni a kiadási dátumokat is az érték pontos meghatározásához.
2009-es átértékelés
[szerkesztés]2009 novemberben átértékelték a vont.[6] Az észak-koreaiak hét napot kaptak arra, hogy a legfeljebb 100 000 von értékben 1000 von névértékű bankjegyeiket 10 von névértékű bankjegyekre cseréljék ki. Később ezt a határt készpénz esetében 150 000, míg bankbetétek esetén 300 000 vonra emelték.[7] A magánpiac működőképességének lerontása érdekében tett lépésnek tekintik ezt a legtöbben, mivel lényegében megsemmisítette az észak-koreaiak megtakarításait.[7] A The Times feltételezése szerint az ároldali inflációs nyomás letörése és a feketepiacon kereskedő pénzváltók gazdagságának megsemmisítése állt.[8] A közleményt a külképviseletekkel tudatták, de nem hangzott el az észak-koreai állami médiában.[8][9] Az információt később közzétették egy olyan hálózaton, mely csak belföldön fogható.[10]
2009. december 4-én nyilatkozott a Nemzeti Bank illetékese, aki kijelentette, hogy azért értékelték újra a vont, hogy ezzel megfékezzék az országban a magas inflációt és helyreállítsák a gazdaságot.[11]
A folyamat részeként a régi vont november 30-án kivonták a forgalomból, és az új sorozatot csak december 7-én bocsátották ki.[8] Ez azt jelenti, hogy az észak-koreaiak addig semmilyen jószágot és szolgáltatást nem tudtak pénzért szerezni. Ezen időszak alatt a legtöbb bolt, étterem és tömegközlekedési szolgáltatás elérhetetlen volt.[8] Csak azok az üzletek maradtak nyitva, mely a politikai vezető réteget és a külföldi turistákat szolgálták ki. Itt csak valutával lehetett fizetni.[8] Az intézkedések eredményeképp olyan érzés alakult ki az észak-koreai hivatalnokokban, melyek szerint polgári engedetlenség indulhatott meg az országban. Azonban a jelentések szerint emiatt egy idősebb házaspár öngyilkosságot kísérelt meg.[8] A kínai Xinhua hírügynökség szerint Észak-Koreában teljes pánik volt.[12] Minden katonai támaszponton készültségben álltak, és egyes meg nem erősített hírek szerint utcai tüntetések is voltak, melynek eredményeképp megengedték a lakosoknak, hogy nagyobb összegű pénzt válthassanak be.[13]
2010 januárjában a valutareformot kivitelező pártfunkcionáriust, Pak Namgi (박남기, )t menesztették, mert zavargások törtek ki az országban, egekbe szöktek az árak.[14] Ugyanazon év márciusában az újságok arról számoltak be, hogy ki is végezték őt.[15]
Érmék
[szerkesztés]2009-ben bevezetett érmék: 1, 5, 10, 50 cson és 1 von.[16]
Bankjegyek
[szerkesztés]1992–2009
[szerkesztés]érték | méret | szín | leírás | kibocsátás dátuma | ||
---|---|---|---|---|---|---|
előlap | hátlap | vízjel | ||||
1 | 116 × 55 mm | zöld | fiatal nő virággal | Gyémánt-hegység hegycsúcsa | Cshollima-szobor | 1992 |
5 | 126 × 60 mm | kék | diákok földgömbbel | Nagy Népi Tanulás Palotája | 1992, 1998 | |
10 | 136 × 65 mm | barnás narancs | gyári munkások, Cshollima-szobor | kapuk | ||
50 | 146 × 70 mm | narancs | fiatal szakmunkások, Dzsucse-torony | vidék | Dzsucse-torony | 1992 |
100 | 156 × 75 mm | vörös és barna | Kim Ir Szen | Kim Ir Szen szülőhelye, Mangjongde | Phenjani diadalív | 1992 |
200 | 140 × 72 mm | kék és zöld | virágok | érték | Cshollima-szobor | 2005 |
500 | 156 × 75 mm | sötétzöld | Kumszuszan Emlékhely | függőhíd | Phenjani diadalív | 1998 |
1000 | zöld-ciánkék | Kim Ir Szen | Kim Ir Szen szülőhelye, Mangjongde | 2002 | ||
5000 | ibolya |
2009-es sorozat
[szerkesztés]érték | méret | szín | leírás | kibocsátás dátuma | |
---|---|---|---|---|---|
előlap | hátlap | ||||
5 von | 145 x 65 mm | kék, barna | atom szimbóluma, két férfi | vízi erőmű | 2009. november 30. |
10 von | kék, zöld | pilóta, tengerész, katona | katonai emlékmű | ||
50 von | bíbor | A dzsucse emlékmű lángja, egy férfi öltönyben, egy másik férfi munkás ruhában és egy nő blúzban |
emlékmű | ||
100 von | zöld | Seibold magnolia | motívumok | ||
200 von | ibolya | Cshollima emlékmű | motívumok | ||
500 von | szürke | diadalív | motívumok | ||
1000 von | rózsaszín | Kim Dzsongszuk (Kim Dzsongil édesanyja) szülőhelye | Szamdzsijon ( ) | ||
2000 von | szürke | Csongil-hegycsúcs és Kim Dzsongil szülőhelye | Pekdu-hegység | ||
5 000 von | barna | Kim Ir Szen szülőhelye | Nemzetközi Barátság Együttműködés épülete |
Emlékbankjegyek
[szerkesztés]2013-ban a Koreai Munkáspárt megalapításának 70. és Kim Ir Szen születésének 100. évfordulója alkalmából kibocsátottak különleges nyomású 5000 vonos bankjegyeket. Ezek megegyeznek a sima 5000 von értékűekkel, csupán felirataiban térnek el tőle.
2019. április 10-én új 500 vonos emlékbankjegyet bocsátottak ki.[17]
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a North Korean won című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Osiris-féle Helyesírás, 261. o., Keleti nevek magyar helyesírása, 498. o.
- ↑ Osiris-féle Helyesírás, 261. o., Keleti nevek magyar helyesírása, 490. o.
- ↑ Cho, Lee-Jay, Kim, Yoon Hyung. Economic systems in South and North Korea: the agenda for economic integration. Korea Development Institute, 161. o. (1995. november 2.). ISBN 978-8980630011
- ↑ Hoare, James, Pares, Susan. North Korea in the 21st century: an interpretive guide. Global Oriental, 145. o. (2005. november 2.). ISBN 978-1901903966
- ↑ Yong, Lee Sang (June 24, 2009). The Color of North Korean Money. Daily NK.
- ↑ Ho, Jung Kvon (November 30, 2009). North Korea Replaces Currency Archiválva 2009. december 12-i dátummal a Wayback Machine-ben. Daily NK.
- ↑ a b Harden, Blaine (2009. december 2.). 'North Korea revalues currency, destroying personal savings'. The Washington Post.
- ↑ a b c d e f Parry, Richard Lloyd (December 2, 2009). North Koreans in shock as cash is 'banned'. The Times.
- ↑ Currency reform sparks anger in North Korea. Press TV. December 2, 2009.
- ↑ Hyun, Kim (December 2, 2009). N. Korea's official media silent about currency reform. Yonhap.
- ↑ hivatalos indok
- ↑ North’s currency action shocking to its citizens. Joongang Daily. December 3, 2009.
- ↑ McNeil, David. „North Koreans dare to protest as devaluation wipes out savings”, The Independent, 2009. december 3.
- ↑ leváltották Pak Nam Git
- ↑ Kivégezték a pénzreform atyját
- ↑ érmék és néhány bankjegy. [2011. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 5.)
- ↑ 500 vonos emlékbankjegy. [2019. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 13.)
További információk
[szerkesztés]- bankjegyek képei 2009-ig
- A 2009-es bankjegysorozat képei Archiválva 2010. február 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 2009-es érmesorozat képei Archiválva 2011. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben