Szongun
A szongun (hangul: 선군정치, szongun csongcshi, handzsa: 先軍政治, RR: seongun jeongchi, ’„első a hadsereg”-politika’) Kim Dzsongil () észak-koreai vezető által kidolgozott, az ország egyenruhásait rangsorban a civil emberek felé emelő ideológia.[1] A Koreai Munkapárt szerint a Szongun () ideológiai alapjait 1960. augusztus 25-én fektették le, de átültetése a gyakorlatba az 1990-es évek középén történt meg.[2]
Története[szerkesztés]
Előzmény[szerkesztés]
Kim Ir Szen () Észak-Koreája az 1970-es évektől a dzsucse () eszményét követte, amelynek megalkotását a kínai-szovjet eltávolodás tette szükségessé, ugyanis Kim igyekezett legfőbb szövetségeseivel, a sztálini személyi kultuszt utólag elítélő és leépítő Szovjetunióval, és a keményvonalas maoista politikát követő Kínai Népköztársasággal is jó diplomáciai kapcsolatokat ápolni. Kim kialakította a saját, független politikáját, ez tette lehetővé azt, hogy később mind a két ország támogatását élvezhette egyaránt.[3]
Nehéz Menetelés[szerkesztés]
„Elűzted a vad vihart
Hitet adtál nekünk, Kim Dzsongil elvtárs!
Nem élhetünk nélküled!
Az országunk nem létezhet nélküled!”
Kim Dzsongilt népszerűsítő dal, a Tangsini opszumjon, csogukto optta
1994 júliusában elhunyt Kim Ir Szen (). Fia, Kim Dzsongil () került hatalomra, akinek – apjával ellentétben – atomnagyhatalmi ambíciói voltak. A Szovjetunió 1991-es összeomlása után Oroszország még néhány évig támogatta ugyan Észak-Koreát, de a dél-koreai–orosz diplomáciai kapcsolatok rendeződése, és Kim Dzsongil () hatalomra kerülése után ezek a támogatások kezdtek elapadni.[4] 1995-re kitört Észak-Koreában az éhínség, amelyet a kormány Nehéz Menetelés (koreaiul: 고난의 행군; konani henggun ()) néven politikai propagandává alakított. Ez idő tájt a legszerényebb becslések szerint is 500 ezren haltak éhen, de az áldozatok száma elérhette valójában a 2,5-3 millió főt is.[5]
Az éhínség tetőpontján az emberek fegyelmezetlenek lettek. A kormány kénytelen volt engedélyezni addig illegális tevékenységeket: ilyen volt például a vásárrendezés, és a tartományok közti vándorlás. Eközben megnőtt az utcán élő koldus-tolvaj gyermekek, a kotcsebi ()k száma.[6] Mivel a katonák sem ettek eleget, nem tudták ellátni a feladatkörüket, Kim Dzsongil () pedig, mivel félt egy esetleges katonai hatalomátvételtől (félelme később beigazolódott),[7] nekik kedvező rendelkezéseket hozott, így a javak nagyrészét is a Koreai Néphadsereg kapta meg.
A helyzet lassú javulása[szerkesztés]
A súlyos élelmiszerhiányt természeti katasztrófák (áradás, szárazság) is súlyosbították, az Egyesült Nemzetek Szervezete (főként Kína, Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea) élelmiszersegélyeket küldött Észak-Koreának, ugyanakkor sokak szerint ezt a katonák között osztották szét, és minimális jutott belőle az észak-koreai lakosoknak. Kína további támogatást nyújt egészen napjainkig Észak-Korea ásványkincseiért cserébe.[4]
Miután valamelyest javult Észak-Korea gazdasági helyzete, Kim hadiköltekezésekbe kezdett, 2006 októberében pedig Észak-Korea első alkalommal atomfegyvert tesztelt.[8]
2011 decemberében Kim Dzsongil elhunyt. Helyébe fia, Kim Dzsongun () lépett, aki egy ideig folytatta apja örökségét, azonban pár évvel később bevezette a technológiai fejlesztéseket a katonasággal egy szintre emelő pjongdzsin () politikai irányvonalat.[9]
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 사실과 진실. Koreastory.kr, 2013. január 6. [2016. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 24.)
- ↑ Songun Politics. Naenara.com.kp. [2016. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 24.)
- ↑ History of North Korea. B-29s over Korea
- ↑ a b Csoma, Mózes. Korea Egy nemzet, két ország - A közös gyökerektől. Budapest: Napvilág kiadó (2013). ISBN 9789-6333-8360-5
- ↑ North Korea 'loses 3 million to famine'. BBC, 1999. február 17. [2012. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 24.)
- ↑ Demick, Barbara. Nincs mit irigyelnünk a világtól. Sydney: Könyvmolyképző Kiadó (2013). ISBN 9780-7322-8661-3
- ↑ North Korea's Kim dynasty survived 'series of coups', says CIA agent. The Telegraph, 2015. május 8. (Hozzáférés: 2016. október 24.)
- ↑ „North Korea claims first nuclear test”, The Guardian, 2006. október 9. (Hozzáférés: 2016. október 24.)
- ↑ „N. Korea's 'Byeongjin' policy showing modest results: U.S. expert”, Yonhap News, 2015. február 19. (Hozzáférés: 2016. október 24.)
| Történelem |  | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Gazdaság |
| ||||||
| Földrajz | |||||||
| Kultúra |
| ||||||
| Társadalom és politika |
| ||||||
| Közigazgatás |
| ||||||
