Szongun

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szongun - hangul és handzsa írásjegyekkel

A szongun (hangul: 선군정치szongun csongcshihandzsa: 先軍政治, latin betűkkelseongun jeongchi?, ’„első a hadsereg”-politika’) Kim Dzsongil észak-koreai vezető által kidolgozott, az ország egyenruhásait rangsorban a civil emberek felé emelő ideológia.[1] A Koreai Munkapárt szerint a Szongun ideológiai alapjait 1960. augusztus 25-én fektették le, de átültetése a gyakorlatba az 1990-es évek középén történt meg.[2]

Története[szerkesztés]

Előzmény[szerkesztés]

Kim Ir Szen Észak-Koreája az 1970-es évektől a dzsucse eszményét követte, amelynek megalkotását a kínai-szovjet eltávolodás tette szükségessé, ugyanis Kim igyekezett legfőbb szövetségeseivel, a sztálini személyi kultuszt utólag elítélő és leépítő Szovjetunióval, és a keményvonalas maoista politikát követő Kínai Népköztársasággal is jó diplomáciai kapcsolatokat ápolni. Kim kialakította a saját, független politikáját, ez tette lehetővé azt, hogy később mind a két ország támogatását élvezhette egyaránt.[3]

Nehéz Menetelés[szerkesztés]

„Elűzted a vad vihart
Hitet adtál nekünk, Kim Dzsongil elvtárs!
Nem élhetünk nélküled!
Az országunk nem létezhet nélküled!”
Kim Dzsongilt népszerűsítő dal, a Tangsini opszumjon, csogukto optta

1994 júliusában elhunyt Kim Ir Szen. Fia, Kim Dzsongil került hatalomra, akinek – apjával ellentétben – atomnagyhatalmi ambíciói voltak. A Szovjetunió 1991-es összeomlása után Oroszország még néhány évig támogatta ugyan Észak-Koreát, de a dél-koreai–orosz diplomáciai kapcsolatok rendeződése, és Kim Dzsongil hatalomra kerülése után ezek a támogatások kezdtek elapadni.[4] 1995-re kitört Észak-Koreában az éhínség, amelyet a kormány Nehéz Menetelés (koreaiul: 고난의 행군; konani henggun) néven politikai propagandává alakított. Ez idő tájt a legszerényebb becslések szerint is 500 ezren haltak éhen, de az áldozatok száma elérhette valójában a 2,5-3 millió főt is.[5]

Az éhínség tetőpontján az emberek fegyelmezetlenek lettek. A kormány kénytelen volt engedélyezni addig illegális tevékenységeket: ilyen volt például a vásárrendezés, és a tartományok közti vándorlás. Eközben megnőtt az utcán élő koldus-tolvaj gyermekek, a kotcsebik száma.[6] Mivel a katonák sem ettek eleget, nem tudták ellátni a feladatkörüket, Kim Dzsongil pedig, mivel félt egy esetleges katonai hatalomátvételtől (félelme később beigazolódott),[7] nekik kedvező rendelkezéseket hozott, így a javak nagyrészét is a Koreai Néphadsereg kapta meg.

A helyzet lassú javulása[szerkesztés]

A súlyos élelmiszerhiányt természeti katasztrófák (áradás, szárazság) is súlyosbították, az Egyesült Nemzetek Szervezete (főként Kína, Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea) élelmiszersegélyeket küldött Észak-Koreának, ugyanakkor sokak szerint ezt a katonák között osztották szét, és minimális jutott belőle az észak-koreai lakosoknak. Kína további támogatást nyújt egészen napjainkig Észak-Korea ásványkincseiért cserébe.[4]

Miután valamelyest javult Észak-Korea gazdasági helyzete, Kim hadiköltekezésekbe kezdett, 2006 októberében pedig Észak-Korea első alkalommal atomfegyvert tesztelt.[8]

2011 decemberében Kim Dzsongil elhunyt. Helyébe fia, Kim Dzsongun lépett, aki egy ideig folytatta apja örökségét, azonban pár évvel később bevezette a technológiai fejlesztéseket a katonasággal egy szintre emelő pjongdzsin politikai irányvonalat.[9]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 사실과 진실. Koreastory.kr, 2013. január 6. (Hozzáférés: 2016. október 24.)
  2. Songun Politics. Naenara.com.kp
  3. History of North Korea. B-29s over Korea
  4. ^ a b Csoma, Mózes. Korea Egy nemzet, két ország - A közös gyökerektől. Budapest: Napvilág kiadó (2013). ISBN 9789-6333-8360-5 
  5. North Korea 'loses 3 million to famine'. BBC, 1999. február 17. (Hozzáférés: 2016. október 24.)
  6. Demick, Barbara. Nincs mit irigyelnünk a világtól. Sydney: Könyvmolyképző Kiadó (2013). ISBN 9780-7322-8661-3 
  7. North Korea's Kim dynasty survived 'series of coups', says CIA agent. The Telegraph, 2015. május 8. (Hozzáférés: 2016. október 24.)
  8. North Korea claims first nuclear test”, The Guardian, 2006. október 9. (Hozzáférés ideje: 2016. október 24.) 
  9. N. Korea's 'Byeongjin' policy showing modest results: U.S. expert”, Yonhap News, 2015. február 19. (Hozzáférés ideje: 2016. október 24.)