Állatorvostudományi Egyetem
Állatorvostudományi Egyetem | |
A Patológiai Tanszék épülete a budapesti campuson, előtérben Tormay Béla szobrával | |
Alapítva | 1787 |
Hely | Magyarország, Budapest |
Korábbi nevei | Pesti Császári és Királyi Állatgyógyintézet |
Típus | egyetem |
Hallgatói létszám | 500 felett (1980-as évek vége) |
Rektor | Sótonyi Péter (2000. január 1. – ) |
Elérhetőség | |
Cím | 1078 Budapest, István u. 2. |
Postacím | 1400 Budapest, Pf. 2. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 12″, k. h. 19° 04′ 40″47.503281°N 19.077916°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 12″, k. h. 19° 04′ 40″47.503281°N 19.077916°E | |
Az Állatorvostudományi Egyetem weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Állatorvostudományi Egyetem témájú médiaállományokat. |
Az Állatorvostudományi Egyetem (röviden: ÁTE)[1] 1851 és 1934, majd 1952 és 2000 között, végül 2016. július 1-jétől ismét önálló, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő színvonalú állatorvos- és biológusképzést nyújtó felsőoktatási intézmény Budapesten. 2000 és 2016 közötti jogutódja a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara volt.
Története
[szerkesztés]Névváltozatok | |||||||||||||||||||||||||||||
|
A tanintézet elődjéül a II. József által 1787-ben a Pesti Egyetem orvosi karán alapított állatgyógyászati tanszéket tartják számon, amely 1790-től Állatgyógyászati Intézet néven működött Tolnay Sándor irányításával. A tanszék feladata ebben a korszakban a kiegészítő képzés volt, az önálló állatorvosképzés – eleinte nyolc hónapos, majd egyéves tanulmányi idővel – csak 1799-ben indult meg. A szorgalmi idő rövidsége mindazonáltal csupán gyógykovácsi képzést tett lehetővé, illetve a leendő vidéki orvosok szerezték meg az állatorvosi oklevelet praxisuk kiegészítésére. A tanintézet telephelyei eleinte az akkori pesti külvárosi majorokban voltak. Központi épülete 1795-től 1828-ig a mai józsefvárosi Rökk Szilárd (akkor Sár, majd Baromorvos) utcában, 1828-tól 1858-ig a mai Baross utca 4–6. szám alatt állt.
Az állatorvosi közigazgatás 19. századi kiépülése, a vármegyei és járási állatorvosi hivatalok felállítása magával hozta a korszerű állatorvosképzés iránti igényt. A tanintézet 1851-ben, a Pesti Császári és Királyi Állatgyógyintézet megalapításával önállósodott, s az alapvetően a humánorvoslás területéről érkező öt-hat tanár 1857 után már hat féléves tanulmányi időben képezte a leendő állatorvosokat. A képzési idő meghosszabbítása az elmélyültebb oktatást lehetővé tette ugyan, de a jelentkezők száma megcsappant, többen ugyanis inkább az azonos tanulmányi idejű orvos- és sebészképzést részesítették előnyben, így 1859-ben a tanulmányi időt leszállították négy félévesre. Az intézmény 1861 után Pesti Magyar Királyi Állatgyógyintézet, 1875 után pedig ismét hároméves képzést nyújtó Magyar Királyi Állatorvosi Tanintézet néven működött.
Fontos kiemelni, hogy a ma ismert, a Rottenbiller és a Bethlen utca között elhelyezkedő erzsébetvárosi épületegyüttes első hét épületét is ebben az időszakban, 1881-ben adták át. Az épületeket Steindl Imre (1839–1902), az Országház későbbi építésze tervezte[2] neoreneszánsz stílusban.[3]
1890-ben lett négy évfolyamos felsőoktatási tanintézménnyé, amikor felvette a Magyar Királyi Állatorvosi Akadémia nevet. 1899-ben Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola néven a földművelésügyi minisztérium felügyelete alá került, s az intézetet vezető nemzetközi hírű tudósok – Hutÿra Ferenc, Marek József és mások – oktatás- és klinikaszervező tevékenységének köszönhetően európai színvonalú képzést nyújtó iskola lett. 1934-ben az intézetet önállóságától megfosztották, s a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mezőgazdasági karának állatorvosi osztályaként működött tovább. 1945-ben az akkor szervezett Magyar Agrártudományi Egyetem állatorvosi kara lett, majd 1952-től ismét önálló, ötéves képzést nyújtó felsőoktatási intézményként működött. Neve ekkortól Állatorvostudományi Főiskola, 1962-től Állatorvostudományi Egyetem lett. 1967 és 1976 között modern, háromemeletes épületkomplexummal bővült a kampusz. Az 1980-as évek végén hallgatóinak száma meghaladta az ötszázat.
2016. július 1-től kivált a Szent István Egyetemből és ismét Állatorvostudományi Egyetem lett.
Kiemelkedő tanárok, kutatók
[szerkesztés]- Tolnay Sándor (1747–1818)
- Zlamál Vilmos (1803–1886)
- Szabó Alajos (1818–1904)
- Thanhoffer Lajos (1843–1909)
- Klug Nándor (1845–1909)
- Azary Ákos (1850–1888)
- Preisz Hugó (1860–1940)
- Hutÿra Ferenc (1860–1934)
- Magyary-Kossa Gyula (1865–1944)
- Korányi Sándor (1866–1944)
- Marek József (1868–1952)
- Aujeszky Aladár (1869–1933)
- Mócsy János (1895–1976)
- Bartha Adorján (1923–1996)
- Kovács Ferenc (1921–2015)
- Haraszti János (1924–2007)
- Pethes György (1926–2008)
- Mészáros János (1927–2018)
- Kutas Ferenc (1931)
- Simon Ferenc (1934)
- Rafai Pál (1940)
- Varga János (1941)
- Solti László (1946)
Képzések
[szerkesztés]Alapképzés:
- biológia
Osztatlan képzés:
- állatorvosi
Mesterképzés:
- biológus
Könyvtára
[szerkesztés]Könyvtára az állatorvos-tudomány legnagyobb magyarországi, országos gyűjtőkörű szakkönyvtára. A könyvtár alapjait szintén 1787-ben rakták le, 1874-ben önálló szervezeti egység lett, és 1882 óta működhet saját, Steindl Imre által tervezett épületében. A könyvtáron belüli állatorvos-történeti gyűjteményt Daday András alapította 1937-ben, amelynek folyamatosan bővülő anyagát az 1984-ben alapított múzeum tárja a látogatók elé. Az egykori egyetem szaklevéltára, az állatgyógyászati tanszék 1787-es alapítása óta szinte hiánytalan iratállománya a hazai állatorvoslás-történet felbecsülhetetlen értékű gyűjteménye.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ezt mint intézménynevet hagyományosan a fenti alakban írják. A magyar helyesírás szabályai szerint azonban a következő forma lenne a helyes: Állatorvos-tudományi Egyetem. Indoklás: AkH.12 139.
- ↑ https://univet.hu/hu/2022/10/13/epul-a-jovo-egyeteme/
- ↑ https://welovebudapest.com/cikk/2022/10/28/latnivalok-es-kultura-az-allatorvostudomanyi-egyetem-tortenete
Források
[szerkesztés]- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 35–36. o. ISBN 963-05-6410-6
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 558. o. ISBN 963-05-6612-5
- Magyarország a XX. században IV.: Tudomány – Műszaki és természettudományok. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1999. 547–550. o.
- Újra önálló lett az Állatorvostudományi Egyetem
További irodalom
[szerkesztés]- Kotlán Sándor: A magyar állatorvosképzés története. Budapest: (kiadó nélkül). 1941.
- Várnagy László: A magyar állatorvosképzés és a Budapesti Állatorvostudományi Egyetem története. Az Állatorvostudományi Egyetem Évkönyve, (1969 – 1971)
- 200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. Budapest: (kiadó nélkül). 1987.
- Karasszon Dénes: A magyar állatorvoslás kultúrtörténete. I-II. Történeti áttekintés. + Az állatorvostörténet-írás szakirodalma 1944-ig. Piliscsaba, 2005.