Zalka Máté
| Zalka Máté | |
 | |
| Született | Matolcs |
| Elhunyt | 1937. június 11. (41 évesen)[1][2] Huesca |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Kitüntetései | Vörös Zászló érdemrend (1928) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zalka Máté témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zalka Máté, született: Frankl Béla (Matolcs, 1896. április 23.[3] – Huesca, Spanyolország, 1937. június 11.) író, tábornok.
.jpg)
Élete
[szerkesztés]Frankl Mihály izraelita vallású kocsmáros és Weisz Fáni gyermekeként született Frankl Béla néven Matolcson, 1896. április 23-án, délelőtt 9 órakor.[3] A később felvett Zalka Máté álnevet a szülőhelyéhez közeli Mátészalka város ihlette.[4] Kispolgári családból származott, érettségi vizsgát a szatmárnémeti felsőkereskedelmi iskolában tett. Az első világháborúban a m. kir. 12. honvéd gyalogezredben szolgált,[5] először Doberdónál harcolt az olasz fronton, később átvezényelték az orosz frontra, ahol 1916 júniusában megsebesült és fogságba esett mint hadapródőrmester. 1919 őszén megszökött a krasznojarszki hadifogolytáborból (Szibéria), majd partizáncsoportot alakított, a Vörös Hadsereghez 1920 elején csatlakozott. Krasznojarszk elfoglalásában is részt vett, majd 1920-tól az oroszországi kommunista párt (bolsevik) tagja lett.
... Harcolt Szibériában, harcolt az Urálban, Közép-Ázsiában, Ukrajnában és a Krímben ... Hét ízben sebesült meg ... sok nagyszerű tette közül katonai szempontból a legkiemelkedőbbet a Krímet megszállva tartó Vrangel báró és annak angol támogatói ellen hajtotta végre. Ő vezette egyikét annak a három gyalogezrednek, amelyek apály idején, a tengernek pár órára sekélyvizű szélét taposva, megkerülték a bevehetetlennek hirdetett Perekopi erődöt.[6]
Miután a polgárháború véget ért, irodalmi tevékenységet folytatott Moszkvában. Első elbeszélése 1924-ben jelent meg, első kötete orosz nyelven látott napvilágot Moszkvában. Műveinek témái főként az első világháborúval és az orosz polgárháborús eseményekkel foglalkoznak.
1928–1936-ban Zalka Máté magyar író szinte minden nyáron ellátogatott a Poltava környékén fekvő Bilikibe.[7]
1936-ban önként jelentkezett a spanyol köztársasági harcosok soraiba. A spanyol polgárháborúban Lukács Pál néven tábornoki rendfokozatban szervezte a nemzetközi brigádokat. 1937 nyarán esett el, amikor autóját tüzérségi tűz érte a Huesca alatti harcokban.
Művei
[szerkesztés]- Doberdo (Moszkva, 1936, Budapest, 1947) ISBN 9631118541 (1979)
- Összes munkái (Moszkva, 1948)
- Válogatott elbeszélései (Budapest, 1952)
- Ivanov és más elbeszélések (Budapest, 1954)
- A bolygók visszatérnek (Budapest, 1966)
- Az éneklő börtön (Budapest, 1966)
Emlékezete
[szerkesztés]- Zalka Máté tér Kőbányán (ma Liget tér, a Liget tér 1. számú ház kapuja felett változatlanul olvasható a közterület rendszerváltás előtti neve)
- Honvéd Zalka Máté SE – Gyöngyös
- Zalka Máté Kollégium – Budapest
- Zalka Máté lakótelep – Dorog (ma Baross Gábor-lakótelep)
- Zalka Máté Szakközépiskola – Berettyóújfalu (ma Bessenyei György Technikum)
- Zalka Máté Gimnázium – Fehérgyarmat (ma Deák Ferenc Gimnázium)
- Zalka Máté Általános Gépipari Technikum – Miskolc, 1955-től, Zalka Máté Gépipari Technikum és Szakközépiskola 1969-től (ma Miskolci SZC Andrássy Gyula Gépipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája)
- Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola – Budapest, 1967-től 1991-ig (ma Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Kar)
- Zalka Máté Laktanya – Lillafüred (ma részben DVTK Szabadidőpark)
- Zalka Máté Laktanya – Szeged (később Török Ignác laktanya, ma Vadaspark lakópark)
- Zalka Máté utca Fonyód, ma Zichy Mihály utca
- Zalka Máté utca Budapest, III. kerület, Csillaghegy, ma Bocskai utca
- Zalka Máté utca Békésszentandrás, ma Melis György utca
- Zalka Máté utca Záhony
- Zalka Máté utca Eger, ma Malomárok utca
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Чувашская энциклопедия (orosz nyelven). Chuvash publishing company, 2006
- ↑ a b Születése bejegyezve Matolcs állami akv. 47/1896. folyószám alatt.
- ↑ Tunyogmatolcshoz köthető történelmi személyeink. Tunyogmatolcs honlapja. [2019. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
- ↑ A Nemzetközi Vöröskereszt adatbázisában őrzött hadifogoly-karton szerint. https://grandeguerre.icrc.org/en/File/Details/5375536/4/2/ (Letöltés: 2020.08.12)
- ↑ Lehet, hogy Illés Béla nem tudta, de a Fekete-tengeren nincs árapály. Sekély vizű a Szivas nevű lagúnás terület volt amely elválasztja a félszigetet a szárazföldtől, de nem az apály miatt, hanem a szél miatt ami akkor éppen kihajtotta a vizet a tengerre. Самсонов Александр: Битва за Крым. Как Красная Армия прорвалась на полуостров (orosz nyelven) (html). «Военное обозрение», 2020. november 12. (Hozzáférés: 2022. március 19.)
- ↑ Село Білики на Полтавщині, яке любили українські та угорські митці - ipoltavets.com (ukrán nyelven), 2022. augusztus 30. (Hozzáférés: 2022. augusztus 30.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- MEK: A magyar irodalom története - VI. kötet - A realista epika - Zalka Máté (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. június 30.)
További információk
[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalka Máté témájú kategóriát.- Moly: Zalka Máté könyvei (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. június 30.)
- Encyclopaedia Hungarica. Főszerk. Bagossy László. [Calgary], Hungarian Ethnic Lexikon Foundation, 1992-1998.
- R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965.
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
- Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- kiviszitovabb: Mocskos háború, szent küzdelem? (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. június 30.)
