Zalka Máté

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zalka Máté
Született1896. április 23.[1]
Matolcs
Elhunyt1937. június 11. (41 évesen)[1]
Huesca
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
KitüntetéseiVörös Zászló érdemrend (1928)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalka Máté témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zalka Máté, született: Frankl Béla (Matolcs, 1896. április 23.[2]Huesca, Spanyolország, 1937. június 11.) író, tábornok.

Zalka Máté utolsó fényképe
Zalka Máté sírja Budapesten. Kerepesi temető Mm. B. 20.

Élete[szerkesztés]

Frankl Mihály izraelita vallású kocsmáros és Weisz Fáni gyermekeként született Frankl Béla néven Matolcson, 1896. április 23-án, délelőtt 9 órakor.[2] A később felvett Zalka Máté álnevet a szülőhelyéhez közeli Mátészalka város ihlette.[3] Kispolgári családból származott, érettségi vizsgát a szatmárnémeti felsőkereskedelmi iskolában tett. Az első világháborúban a m. kir. 12. honvéd gyalogezredben szolgált,[4] először Doberdónál harcolt az olasz fronton, később átvezényelték az orosz frontra, ahol 1916 júniusában megsebesült és fogságba esett mint hadapródőrmester. 1919 őszén megszökött a krasznojarszki hadifogolytáborból (Szibéria), majd partizáncsoportot alakított, a Vörös Hadsereghez 1920 elején csatlakozott. Krasznojarszk elfoglalásában is részt vett, majd 1920-tól az oroszországi kommunista párt (bolsevik) tagja lett.

... Harcolt Szibériában, harcolt az Urálban, Közép-Ázsiában, Ukrajnában és a Krímben ... Hét ízben sebesült meg ... sok nagyszerű tette közül katonai szempontból a legkiemelkedőbbet a Krímet megszállva tartó Vrangel báró és annak angol támogatói ellen hajtotta végre. Ő vezette egyikét annak a három gyalogezrednek, amelyek apály idején, a tengernek pár órára sekélyvizű szélét taposva, megkerülték a bevehetetlennek hirdetett Perekopi erődöt.[5]
Illés Béla

Miután a polgárháború véget ért, irodalmi tevékenységet folytatott Moszkvában. Első elbeszélése 1924-ben jelent meg, első kötete orosz nyelven látott napvilágot Moszkvában. Műveinek témái főként az első világháborúval és az orosz polgárháborús eseményekkel foglalkoznak.

1928–1936-ban Zalka Máté magyar író szinte minden nyáron ellátogatott a Poltava környékén fekvő Bilikibe.[6](wd)

1936-ban önként jelentkezett a spanyol köztársasági harcosok soraiba. A spanyol polgárháborúban Lukács Pál néven tábornoki rendfokozatban szervezte a nemzetközi brigádokat. 1937 nyarán esett el, amikor autóját tüzérségi tűz érte a Huesca alatti harcokban.

Művei[szerkesztés]

  • Doberdo (Moszkva, 1936, Budapest, 1947) ISBN 9631118541 (1979)
  • Összes munkái (Moszkva, 1948)
  • Válogatott elbeszélései (Budapest, 1952)
  • Ivanov és más elbeszélések (Budapest, 1954)
  • A bolygók visszatérnek (Budapest, 1966)
  • Az éneklő börtön (Budapest, 1966)

Emlékezete[szerkesztés]

  • Zalka Máté tér Kőbányán (ma Liget tér, a Liget tér 1. számú ház kapuja felett változatlanul olvasható a közterület rendszerváltás előtti neve)
  • Honvéd Zalka Máté SE – Gyöngyös
  • Zalka Máté Kollégium – Budapest
  • Zalka Máté lakótelep – Dorog (ma Baross Gábor-lakótelep)
  • Zalka Máté Szakközépiskola – Berettyóújfalu (ma Bessenyei György Technikum)
  • Zalka Máté Gimnázium – Fehérgyarmat (ma Deák Ferenc Gimnázium)
  • Zalka Máté Általános Gépipari Technikum – Miskolc, 1955-től, Zalka Máté Gépipari Technikum és Szakközépiskola 1969-től (ma Miskolci SZC Andrássy Gyula Gépipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája)
  • Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola – Budapest, 1967-től 1991-ig (ma Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Kar)
  • Zalka Máté Laktanya – Lillafüred (ma részben DVTK Szabadidőpark)
  • Zalka Máté Laktanya – Szeged (később Török Ignác laktanya, ma Vadaspark lakópark)
  • Zalka Máté utca Fonyód, ma Zichy Mihály utca
  • Zalka Máté utca Budapest, III. kerület, Csillaghegy, ma Bocskai utca
  • Zalka Máté utca Békésszentandrás, ma Melis György utca

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b Születése bejegyezve Matolcs állami akv. 47/1896. folyószám alatt.
  3. Tunyogmatolcshoz köthető történelmi személyeink. Tunyogmatolcs honlapja. [2019. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
  4. A Nemzetközi Vöröskereszt adatbázisában őrzött hadifogoly-karton szerint. https://grandeguerre.icrc.org/en/File/Details/5375536/4/2/ (Letöltés: 2020.08.12)
  5. Lehet, hogy Illés Béla nem tudta, de a Fekete-tengeren nincs árapály. Sekély vizű a Szivas nevű lagúnás terület volt amely elválasztja a félszigetet a szárazföldtől, de nem az apály miatt, hanem a szél miatt ami akkor éppen kihajtotta a vizet a tengerre. Самсонов Александр: Битва за Крым. Как Красная Армия прорвалась на полуостров (orosz nyelven) (html). «Военное обозрение», 2020. november 12. (Hozzáférés: 2022. március 19.)
  6. Село Білики на Полтавщині, яке любили українські та угорські митці - ipoltavets.com (ukrán nyelven), 2022. augusztus 30. (Hozzáférés: 2022. augusztus 30.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Wikimedia Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Zalka Máté témájú kategóriát.
  • Moly: Zalka Máté könyvei (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. június 30.)
  • Encyclopaedia Hungarica. Főszerk. Bagossy László. [Calgary], Hungarian Ethnic Lexikon Foundation, 1992-1998.
  • R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • kiviszitovabb: Mocskos háború, szent küzdelem? (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. június 30.)