Ugrás a tartalomhoz

Wilhelm Cuno

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wilhelm Cuno
A Német Birodalom kancellárja
Weimari köztársaság
Hivatali idő
1922. november 22. – 1923. augusztus 12.
ElnökFriedrich Ebert
ElődJoseph Wirth
UtódGustav Stresemann

Született1876. július 2.[1][2][3][4][5]
Suhl[6][7]
Elhunyt1933. január 3. (56 évesen)[1][8][2][3][4]
Aumühle[7]
SírhelyOhlsdorfi temető

HázastársaMartha Berta Wirtz
Foglalkozás
  • politikus
  • jogász
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Wilhelm Cuno témájú médiaállományokat.

Carl Josef Wilhlem Cuno (Suhl, Türingia 1876 július 2. - Aumühle, Schleswig-Holstein 1933 január 3.) német jogász, üzletember és politikus (párton kívüli). A Német Birodalom kancellárja 1922-1923 között.

Életpályája

[szerkesztés]

Cuno 1907-től az adóügyi főhivatalban dolgozott ahol hamarosan tekintélyre tett szert ezekben az ügyekben. Az első világháború kitörésekor a gabonaelosztó központ főnöke lett, s itt tevékenykedett 1916-ig amikor a élelmiszerellátással foglalkozó főhivatalhoz szegődött Adolf Tortilowicz von Batocki-Friebe mellé. 1917-ben a magán szférában helyezkedett el, a HAPAG cég főnöke lett. A weimari köztársaság első évében többször is szóba került a kancellári posztra. Miután Joseph Wirth kormánya lemondott, 1922 novemberében, el is foglalhatta a kancellári hivatalt. Kormánya inkább a köztársasági elnök Friedrich Ebert támogatásával, mint a pártok bizalmával tudott hatalmon maradni. Egy bizalmatlansági szavazás után (1923 augusztus 12) kénytelen lemondani kancellári tisztségéről, s visszatér a HAPAG élére.

A német márka hiperinflációja Cuno kormányzása alatt érte el a csúcspontját.

Wilhelm Cuno kormánya leginkább arról a sikertelen kísérletéről ismert, amivel meg akarta akadályozni a Ruhr-vidék elfoglalását Franciaország által. A Ruhr-vidéket demilitarizált övezetté nyilvánították, a Nemzetek Szövetsége fennhatósága alatt. Franciaország 1923-ban elfoglalta a Ruhr-vidéket, mivel a Cuno kormány nem tudta kifizetni a versailles-i békeszerződésben kiszabott hadisarcot.

Annak ellenére, hogy maga Cuno pártonkívüli volt, kormánya egyértelműen jobboldali beállítottságú volt. A koalíciót a Konzervatív Jobboldali párt (DNVP), a Katolikus Centrum Párt (Zentrum) és a Német Demokratikus Párt (DDP) alkotta.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Brockhaus (német nyelven)
  5. Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Куно Вильгельм, 2015. szeptember 28.
  8. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Куно Вильгельм, 2015. szeptember 27.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wilhlem Cuno című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
Elődje:
Joseph Wirth
Utódja:
Gustav Stresemann