Vita:Víz

Ez a szócikk témája miatt a Kémiaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Szaszicska (vita), értékelés dátuma: 2010. március 31.

Kémiai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Anonymouse írta (81.182.110.155), ebben a formában nem hordoz hasznos információt:

A tengervízben rengeteg oldott arany rejtőzik.

Tényleg? És azt tudtátok, hogy a Tiszának már 2/3-a hidrogén? Szörnyű már megint ez a környezetszennyezés... Alensha 寫 词 2005. december 30., 00:47 (CET)

És azt, hogy annak csak atommennyiségre annyi, mert m/m%-ra csak 11¹⁄₉%? Alfa-ketosav ^vita 2018. november 29., 09:04 (CET)

Vízkeménység

A víz keménységénél nem az anyagszerkezeti keménységre kellene linkelni - az nem ugyanaz. Kellene egy vízkeménység lap + talán egy egyértelműsítő lap a keménységre - vagy legalább kiszedni / megváltoztatni a linket. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 194.8.49.225 (vitalap | szerkesztései) 2008. október 27., 18:03

Átírtam "vízkeménység"-re (csak ez még nincs megírva). misibacsi*^üzenet 2008. október 27., 22:08 (CET)

Alensha-nak:

Csak most vettem észre a fenti figyelmeztetésedet erről a szörnyű környezetszennyezésről.

Sajnos rossz híreim vannak: Nemrég voltam Budapesten és itt is azt tapasztaltam, hogy nagyon piszkosak az utcák, a szemetet nem a köztisztasági hivatal emberei, hanem a szél hordja el. Aztán már jobban szemügyre vettem a várost és kétségbe estem, amikor a Margit-szigeten jártam, mert a Duna (a sziget mindkét oldalán), a Tiszához hasonlóan 2/3-ad részben hidrogénnel szennyezett.

Fel voltam háborodva, ezt megértheted. Nem vagyok egy kétéves nyeretlen, ezért azonnal intézkedtem:

1. Készítettem egy tervet, amely nem csak egy vacak duzzasztóműből áll, hanem előtte egy szűrő rendszert építek ki. Itt a nagyobb szennyeződéseket lehet majd kiszűrni, (pl.: emberi ürülék, úsztatott fákat, polietilén zacskókat, és palackokat stb.), és nem utolsó sorban a halakat. Ezeket a környezetszennyezés magas fokú megóvása érdekében, további feldolgozásra, majd értékesítésre az újonnan bejegyzett cégemnek adom át. Vagyis a környezet megvédése érdekében, már egy év alatt is több milliárdot hozhat a konyhámra. (Az ürüléket trágyának, a műagyagokat egy feldolgozónak, a fákat bútorasztalosoknak és TÜZÉP-eknek, a halakat az ország összes éttermébe én fogom szállítani).
2. A szűrőállomást először Nagymarosra akartam telepíteni, mert itt jól lejt a Duna, de ezzel több gond is van: először is kevés itt a hely a már megépül vízlépcső miatt, másodsorban az, hogy kissé távol esik a határtól és félek, hogy egy magamfajta okos ember elém építi a saját szűrő rendszerét, így én milliárdoktól esnék el.
3. Végül úgy döntöttem, hogy a híres Esztergom és környékét választom a nagy mű megépítéséhez. Esztergom egy jelentéktelen kisváros, de sok ingyenmunkás (újmagyarban: wikipédista) lakja. Így lesz bőven munkaerő az építkezés időszakában is és olcsón megúszhatom, mert a kifizetetlen munkabérek után adót sem kell fizetnem. (Az Ipoly vizét csőrendszeren juttatom el a fővárosba, hogy azért legyen mit a pesti embernek szennyezni.
4. A duzzasztóművem alkalmas lesz az ország energia ellátására, ami ismét milliárdokat jelent a büdzsémbe, de ezzel még nincs vége. A te általad felvetett környezet szennyezésre is van megoldás:
5. A fent említett duzzasztómű után a Duna vízéből, egy hatalmasra méretezett vízbontó készülékkel kivonjuk a szennyező hidrogént, ezt az iparnak és a honvédségnek lehet eladni, és ebből újabb milliárdok csepeghetnek be. Az oxigént, bár ebből kevesebb van a vízben, palackozzuk és köztereken, piacokon fogjuk árulni - nem kis haszonnal. Aztán az üres Duna-medret szépen megtisztítom az elsüllyedt hajóktól (a rakományuk átvizsgálása után), a háború alatt ide szórt bombáktól és újrahasznosításra a Dunai Vasműnek átadom.
6. Miután így megszabadítottam a szennyeződésektől a Dunát, valószínűnek tartom, hogy több magas kormánykitüntetésben is részesítenek, mert a Duna medrét felajánlom a budapesti főpolgármesternek (természetesen humanitárius okokból ingyen és bérmentve), a pesti szemét lerakásához. Így azt is elérem, hogy ismét kitüntetnek, először is díszpolgárrá neveznek ki, majd a pápa is ad valamilyen magas kitüntetést, mert Istent csinálok 2 millió pesti lakosból. Hiszen egy év alatt (annyi Pesten a szemét), száraz lábbal kelhetnek át a Dunán.
7. Tervem megvalósításához részvét társaságot (Rt) hozok létre, ahol a beugró, csupán néhány milliárd lesz, csődülni fognak az emberek. Sajnos téged (a piszkos anyagiak miatt) nem tudlak felvenni, de megígérem, hogy korszakalkotó ötletedért - a duzzasztóművem tetején, életnagyságú lovasszobrot állíttatok neked.
8. Ezt azért írtam le neked ilyen részletesen, mert bár kisebb a víz mennyisége, de a Tiszán Te is megvalósíthatod.Ugye, hogy nem vagyok irigy? Önzetlenségemért te is kitüntethetnél...
9. Csak azon csodálkozom, hogy ez a kormánynak még nem jutott eszébe, hát miről pusmognak akkor odafönt? - Üdv. » KeFe « vitalapom 2008. augusztus 28., 08:39 (CEST)

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:V%C3%ADz"

 :DDD ~ Alensha  ^hö? 2008. augusztus 28., 16:15 (CEST)

Hú, ez nagyon kész van :) SyP 2008. augusztus 28., 18:51 (CEST)

Most esett le, hogy olyan sok egomi ingyenmunkás nincs is, csak kevés, de azok szorgalmasak :) Villy ^{Itt tessék beszólni} 2008. október 10., 19:39 (CEST)

Nincs is hidrogénnel szennyezve, elsősorban azért, mert minden vízmolekulának része a hidrogénatom, az viszont igaz, hogy oxigénhez kapcsolva, és a hidrogén a vízben alig oldódik, és, mint fentebb látni, az csak és kizárólag az atomtört, ami esetén a ²⁄₃ rész hidrogénről beszélhetünk, mert tömegre csak ¹⁄₃ a hidrogénatomok össztömege az oxigénatomokhoz képest. Alfa-ketosav ^vita 2018. november 29., 09:09 (CET)

Vad dolgok

Hmm, van a cikkben néhány vad dolog, pl. klórtól élvezhetetlen a víz (ehhez képest *minden* vezetékes víz klórozott), a fluor fogszuvasodást okoz (ööö... szemétbe a fogkrémekkel?), stb. De biztos bennem van a hiba. --grin ✎ 2006. május 21., 02:15 (CEST)

A vízben a fluor más alakban van jelen, mint a fogkémben, így fordulhat elő, hogy a fluor a vízben oldható formájában fogszuvasodást okoz, a fogkrémben amino-fluorid-kelátkomplex formában hatékonyan véd a fogszuvasodástól. _FK

Ezt én is így látom... - Üdv. » KeFe « * vitalapom 2006. június 27., 13:04 (CEST)

Nem azon múlik a dolog, hogy a vízben milyen formában van jelen, hanem a mennyiség a lényeges. Sőt, ahol a víz F-tartalma alacsony, ott direkt szoktak hozzáadni, hogy csökkentsék a fogszuvasodást. Viszont egy határon túl már visszájára fordul a hatás - a ló másik oldalának esete -, ekkor már tényleg a fogzománc káros elváltozásait okozza, és ezáltal növeli a fogszuvasodás esélyét. Sőt, nem csak a fogakra, de a csontokra is káros lehet a túl sok. Az optimális mennyiséget 1 mg/l -nek találták a tapasztalatok alapján. Viszont 5 mg/l már az említett csontkárosodást is előidézheti, úgyhogy a pozitív tartomány nem túl széles. :( – Rocky ^vita 2008. október 27., 22:52 (CET)

Itt van néhány vad dolog a vízzel kapcsolatban: [1] Szalakóta ^vita 2008. augusztus 27., 20:24 (CEST)

Túlhűtött víz

Ezt a szakaszt nem értem. Ha egyszer -38 fokon minden víz jéggé alakul, hogy lehet -120 fokig tovább hűteni, hogy csak sűrűn folyós legyen? Itt valami turpisság van. L András^{Itt megtalálsz} 2009. december 21., 10:16 (CET)

Úgy lehetséges, hogy a túlhűtött jég ismét képlékennyé válik. Másrészt a nyomás változtatásával további érdekes dolgok hozhatók létre, mindjárt beleírom a hármaspont jelenségét. --Rodrigó ⇔ 2012. január 17., 09:02 (CET)

Miért kőzet?

Azt nem értem hogy a víz folyékony vegyület és miért tartozik az ásvány és a kőzetek közé? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője ‎Renatoraditz (vitalap | szerkesztései)

Szerintem elég világosan le van írva. A víz egyébként sem „folyékony vegyület”. Nincsenek légnemű, folyékony és szilárd vegyületek, csak halmazállapotok, amik a hőmérséklettől függnek. A víz nagyon is szilárd ásvány 271 Kelvin alatti hőmérsékleten. Kristályrendszerrel és az ásványok minden jellemzőjével. Ha pedig ásvány, akkor nagy mennyiségben kőzet is, mégpedig monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet. Az e kőzettípusokat jellemző geológiai fogalmak illeszkednek a vízre is. Ahogy kőzet a földgáz és a kőolaj is. Nagyjából ennyi. – LA^pankuš 2012. április 1., 17:20 (CEST)

Köszönöm szépen! Ez sokat jelentett van még mit tanulnom!

Gőzmennyiség

Megoldvamisibacsi*^üzenet 2019. július 23., 05:23 (CEST)

Valaki tudná nekem értelmezni az „1 liter vízből kb. 1750 liter gőz keletkezik” mondatot? A magam naiv módján azt gondolnám, hogy 1 kg vízgőz térfogata erősen függ a hőmérséklettől is meg a nyomástól is. Malatinszky ^vita 2019. július 18., 17:42 (CEST)

Teljesen igazad van. A „költő” valószínűleg arra gondolt, hogy 1 liter (vélhetően szobahőmérsékletű, vagy legalábbis nem túl meleg) víz elforralásával légköri nyomáson kb. ekkora térfogatú 100 °C hőmérsékletű gőzt kapunk. Hogy ez a kérdéses részbe hogy illik bele és mi a jelentősége, azt nem tudom. Sajnos nem a legnívósabb cikkek mintapéldánya. Szaszicska ^vita 2019. július 22., 22:21 (CEST)

Nekem ez amolyan iskolás megfogalmazásnak tűnik, amit az illető "hallott valahol" (jó esetben fizikaórán, a tanártól). Próbáltam keresni rá (az enwikin nem csak a "víz"-nek, hanem a "water vapor"-nak is van szócikke, de abban sincs ilyen adat), de az lehet a valószínű magyarázat, ami itt fentebb olvasható (normál légköri nyomás és hőmérséklet). Mivel nincs forrás rá, jelen formájában értelmetlen és félrevezető, ki törlöm onnan, a cikk színvonala javul ezáltal is. misibacsi*^üzenet 2019. július 23., 05:18 (CEST)

(en Esperanto)

(Mi pardon'pet'as je skrib'i tiu'n ĉi en Esperanto, mi ne parol'as la Magyar'a'n. Se iu pov'us traduk'i ĝi'n por la ne'Esperanto'kon'ant'o'j, ĝi est'us tre ŝat'at'a.)

Ĉu tio est'us bon'a aŭ mal'bon'a ide'o ke est'as aŭ ne est'as skrib'it'a la ĉie'est'ec'o de la akv'o sur la ter'o en la en'konduk'a re'sum'o ? Kio'n ni far'as ? 2A01:CB0C:C45:E000:C4DE:4676:C8F5:85DA (vita) 2021. március 18., 02:58 (CET)

@Adam78, Gnagyrobi, Elkágyé: segítenétek az anonnak lefordítani ezt a kérdést és esetleg megválaszolni? Én meggooglefordítóztam, de sajnos nem értem, hogy pontosan mit szeretne, eszperantóul meg egyáltalán nem értek. --Pallerti^tcoC 2021. március 18., 03:15 (CET)

@Adam78, Gnagyrobi, Pallerti: Megpróbáltam értelmezni a mondatot, de sajnos nem nagyon sikerült.– Elkágyé ^vita 2021. március 18., 08:22 (CET)

@Pallerti, Gnagyrobi, Elkágyé: Az aposztrófok csak a szóelemek elkülönítésére vannak a szövegben: ezek törlésével bizonyára a Google Fordító is megbirkózik a szöveggel. Anon kérdése lényegében a következő: „Jó ötlet lenne-e a bevezető összefoglaló részbe beleírni, hogy a víz a földön mindenütt jelen van?” Ádám ✉ 2021. március 18., 08:25 (CET)

Megerősítem a fordítást. Gnagyrobi ^vita 2021. március 18., 21:24 (CET)

hőmérséklet-sűrűség képlet

A sűrűség-hőmérséklet képlet a végén elég gáz. Nincs jelmagyarázat (amikor én tanultam még nem D volt a sűrűség jellemzően használt jele, hanem görög kis rhó, és nem kis t hanem nagy T a hőmérséklet); nincsenek megadva a mértékegységek és a konstans szorzóknak sincs mértékegysége, így a képlet két oldala dimenziója nem egyezik. Ilyenre szoktak egyes osztályzatot adni. Hoe Maco ^vita 2021. május 5., 11:24 (CEST)

@Hoemaco: Ha tudod, javítsd. misibacsi*^üzenet 2021. május 5., 12:02 (CEST)

Azért nem javítottam ki mert hirtelen nem találtam megbízható változatot. Ebben a távmunkában nincsenek kéznél a könyveim :( Hoe Maco ^vita 2021. május 10., 11:14 (CEST)