Ugrás a tartalomhoz

Vissza a jövőbe (film)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az 1985-ös filmről szól. Hasonló címmel lásd még: Vissza a jövőbe (egyértelműsítő lap).
Vissza a jövőbe
(Back to the Future)
1985-ös amerikai film
A film magyar moziplakátja
A film magyar moziplakátja
RendezőRobert Zemeckis
Producer
Vezető producer
Műfajkaland, sci-fi, vígjáték
Forgatókönyvíró
  • Robert Zemeckis
  • Bob Gale
Főszerepben
ZeneAlan Silvestri
OperatőrDean Cundey
Vágó
JelmeztervezőDeborah Lynn Scott
DíszlettervezőHal Gausman
Gyártás
GyártóAmblin Entertainment
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelv
Forgatási helyszín
Játékidő116 perc
Költségvetés19 000 000 USD
Képarány1,85:1
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató
KorhatárTizenkét éven aluliak számára nem ajánlott
Bevétel
Amerikai Egyesült Államok
383 874 862
 USD
Kronológia
KövetkezőVissza a jövőbe II.
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Vissza a jövőbe témájú médiaállományokat.
De Lorean DMC–12 modellautók, az első az eredeti, a második a filmben is használt autó mása, tetején az áramszedőkkel

A Vissza a jövőbe (eredeti cím: Back to the Future) 1985-ben bemutatott sci-fi-filmvígjáték, amely a Vissza a jövőbe trilógia első része. A filmet Robert Zemeckis rendezte, és közösen írta Bob Gale-lel, a zenéjét Alan Silvestri szerezte, a producere Steven Spielberg volt. A főbb szerepekben Michael J. Fox, Christopher Lloyd és Lea Thompson látható. Az Amblin Entertainment készítette, a Universal Pictures forgalmazta.

Amerikában 1985. július 3-án, Magyarországon 1987. október 15-én, felújított változattal 2015. október 15-én mutatták be a mozikban. Új magyar szinkronnal 2002. október 1-jén adták ki DVD-n.

A film alapötlete Bob Gale-től jött, aki elgondolkozott azon, milyen lett volna, ha a saját apjával egyszerre járt volna iskolába. A forgatókönyv azonban egyik stúdiót sem érdekelte, egészen Zemeckis 1984-es filmje, A smaragd románca sikeréig. Ekkor csatlakozott producerként a stábhoz Spielberg is. A főszerepre már eredetileg is Michael J. Foxot szánták, azonban mivel őt szerződés kötötte a Családi kötelékek című tv-sorozathoz, így kezdetben nem vállalhatta a forgatást. Ezért aztán az első néhány hétben Eric Stoltzcal forgattak, de néhány hét elteltével rájöttek, hogy nem ő a tökéletes választás, és visszatértek Michael J. Foxhoz. Ehhez olyan rugalmas forgatási rendet kellett kitalálniuk, amelybe mindkét szerep belefért.

1985. július 3-án debütált, és az év legsikeresebb filmje lett. Elnyerte a Hugo-díjat, a Saturn-díjat, az Academy Awardson is tarolt, és jelölték Golden Globe-ra is. A sikernek köszönhetően két folytatást készítettek hozzá, valamint egy animációs sorozatot, videojátékokat, sőt még musicalt is.

Rövid történet

[szerkesztés]

Marty McFly, egy tizenéves srác balszerencsés körülmények közepette visszakerül 1955-be, ahol találkozik majdani szüleivel. Nemcsak össze kell hoznia őket, de annak is meg kell találnia a módját, hogy utána Dr. Emmett Brown időgépével visszajusson 1985-be.

Cselekmény

[szerkesztés]

1985-ben a kaliforniai Hill Valley városában a 17 éves Marty McFly meglátogatja barátja, a kissé flúgos tudós, Dr. Emmett Brown laborját. Ugyan a Doki nincs otthon jó pár napja, de telefonon felhívja Martyt, és arra kéri, hogy szedjen össze neki pár dolgot és jöjjön el aznap éjjel a helyi pláza parkolójába. Marty elkésik a suliból, ráadásul a zenekara is elvérzik egy meghallgatáson, ezért aggódva mondja barátnőjének, Jennifernek, hogy az ambíciói ellenére talán úgy végzi, mint a szülei. Apját, a gyáva George-ot a főnöke, Biff Tannen egyfolytában megalázza, miközben az anyja, Lorraine, egy túlsúlyos, depressziós alkoholista. Az aznap esti vacsoránál (amikor is kiderül, hogy a családi autó összetört), Lorraine ismét felidézi, hogyan jött össze George-dzsal: George madárlesen volt, mikor lezuhant egy fáról, az apja elütötte, ezután Lorraine ápolta, és a védtelensége miatt megszerette (ez az úgynevezett Florence Nightingale-effektus).

Aznap éjjel negyed 2-kor Marty találkozik a Dokival a parkolóban. Doki felfedi előtte, hogy időgépet épített egy átalakított DeLorean-ből. Miközben felvázolja a működési elvét, elmondja, hogy az autó benzinnel működik, de az időutazást lehetővé tevő szerkezet, a fluxuskondenzátor működtetéséhez 1,21 GW energia szükséges, amelyhez nukleáris energia kell. Az ehhez szükséges plutóniumot líbiai terroristáktól lopta el, akiknek azt hazudta, hogy bombát épít belőle. A szerkezet bemutatásakor mintegy példaképpen beírja 1955. november 5-ét, a napot, amikor egy baleset következtében megjelent előtte a fluxuskondenzátor víziója, mely lehetővé teszi az időutazást. Már indulna is előre az időben 25 évet, amikor váratlanul megjelennek a terroristák és lelövik őt. Marty kénytelen bepattanni a DeLorean-be és menekülőre fogni, melynek során véletlenül aktiválja a berendezést és visszakerül 1955. november 5-ére.

A probléma csak az, hogy a visszaútra nem maradt elegendő plutóniuma. Besétál a városba, hogy megkeresse Doki fiatalabb alteregóját, és eközben találkozik az apjával. Kiderül számára, hogy Biff és a bandája már tinédzserkora óta egrecíroztatja George-ot. Kicsit később a nyomába ered, és látja, hogy George egy távcsővel kukkol, majd leszakad alatta az ág és egy autó elé esik. Marty az utolsó pillanatban félrelöki őt, de így őt gázolják el. A gázoló nem más volt, mint a saját nagyapja, aki hazaviszi, és végül nem más ápolja, mint a saját anyja, Lorraine, aki szemlátomást vonzódik hozzá.

Másnap Marty megkeresi Dokit, aki eleinte bolondnak nézi, de aztán amikor Marty elmondja neki, hogyan szerezte a sérülést a homlokán, meggyőződik róla, hogy igazat mond. Sajnos mint kiderül, a visszajutásban ő sem tud segíteni, mert az 1,21 GW rengeteg energia, plutóniumot pedig nem lehet akárhonnan szerezni. Az egyetlen lehetséges módszer a visszajutásra egy villám befogása lenne, és erre meg is van a mód: Marty egy szórólapról, amit még 1985-ben nyomtak a kezébe, tudja, hogy a város óratornyába egy héttel később, november 12-én, pontban 22:04-kor villám fog csapni. Doki nyomatékosan felhívja a figyelmét arra, hogy az elkövetkezendő egy hétben semmiképp se hagyja el a házat, mert ha igen, azzal megváltoztathatja a történelmet. Sajnos már késő: azzal, hogy félrelökte az apját az autó elől, máris sikerült ezt elérnie, mert a szülei így nem jönnek össze. Martynak így marad egy hete arra, hogy összeboronálja őket, különben ő maga is kitörlődik a létezésből. Marty sehogyan sem ér el sikereket: George-ot csak nagyon nehezen tudja rábírni, hogy hívja el Lorraine-t a bálba, amikor ez megtörténne, akkor pedig megjelenik Biff, és Martynak kell közbelépnie. Miután egy autós üldözést követően Marty sikeresen eléri, hogy Biff kocsijába bezúduljon egy nagy adag trágya, lefegyverezve őt, Lorraine végképp belehabarodik, és azt akarja, hogy Marty vigye el őt a Tengermélyi Varázs bálba (ahol George és Lorraine először csókolóztak). Marty közben megpróbálja elmondani a Dokinak, hogy mi fog történni vele a jövőben, de ő nem hajlandó meghallgatni.

Marty kitalálja, hogy a bál estéjén úgy tesz, mintha "visszaélne a helyzettel", George pedig odamegy és megmenti Lorraine-t. A terv visszafelé sül el, mert egyrészt Lorraine sokkal rámenősebb, mint azt gondolta, másrészt George helyett Biff érkezik előbb, aki elégtételt akar venni az autójáért. A bandájával bezárja Martyt a zenekar autójába, ő pedig erőszakoskodni kezd Lorraine-nel. Martyt kiszedik a csomagtartóból, de a gitáros Marvin Berry keze megsérül közben. Közben George is megérkezik az autóhoz, és látva a helyzetet, feldühödik, s egyetlen jól irányzott ütéssel kiüti Bifffet. Ezután elmennek a bálba, ahol Marty ugrik be a gitáros helyére, és miután a szülei csókolóznak, bebiztosította a saját létezését.

Időközben megérkezik a vihar, és ha viszontagságos körülmények között is, de sikerül az időgépet a megfelelő pillanatban energiával ellátni, mely így visszatér 1985-be. Mivel Doki nem volt hajlandó megismerni, mi vár rá a jövőben, ezért Marty 10 perccel korábbra állítja a gépet, de még így is későn érkezik: látja, ahogy a Dokit lelövik, a másik énje pedig visszamegy az időben. Ám ezúttal volt egy kis változás: a Doki felvett egy golyóálló mellényt, mert mindennek ellenére érdekelte, hogy mi fog történni. Hazaviszi Martyt, és elmondja, hogy 30 évvel előre készül a jövőbe. Marty másnap reggel döbbenten látja, hogy mennyi minden megváltozott: az apja egy magabiztos és sikeres író, az anyja egészséges és boldog, Biff pedig saját maga fényezi az autójukat. Mikor Marty találkozik Jenniferrel, és meglátja, hogy egy vadonatúj Toyotával fel tudnak menni kettesben a tavakhoz, váratlanul visszaérkezik Doki az immár fúziós energiájú meghajtásúra átépített időgéppel. Közli velük, hogy mindkettejüknek vele kell jönnie, mert valami gond van a gyerekeikkel, majd a DeLorean vadonatúj repülő üzemmódjával előremennek a jövőbe.

Készítése

[szerkesztés]

Előkészületek

[szerkesztés]

Bob Gale és Robert Zemeckis már régóta ismerték egymást, amikor 1980-ban megfogalmazódott bennük az ötlet egy időutazásról szóló film elkészítésére[2]. A gond csak az volt, hogy nem találtak az ötlethez megfelelő sztorit, ráadásul Zemeckis mentorával, Steven Spielberggel ekkoriban készítették el a bukásnak számító Meztelenek és bolondok című produkciót[3].

Az ezt követően készített vígjátékuk, a Tragacsparádé című filmjének elkészítése után Bob Gale a szülői ház pincéjében talált egy évkönyvet, amelyben azt látta, hogy apja volt a végzős évfolyam osztályelnöke[4]. Gale elgondolkozott azon, milyen lenne, ha a saját apjával járt volna egy osztályba, és hogy ez egy időutazás keretein belül valósulhatott volna meg. Mikor visszatért Kaliforniába, elmesélte az ötletét Robert Zemeckisnek, neki pedig eszébe jutott, hogy a saját anyja által előadott fiatalkori emlékek gyakran ellentmondásosak voltak. Ezekből az alapötletekből 1980 szeptemberében a Columbia Picturesszel való megállapodásuk keretén belül elkezdték a forgatókönyv megírását. A történet főhőse a videokazetta-kalóz Brown professzor volt, aki egy időgép segítségével visszaküldi fiatal barátját, Martyt a múltba, aki megakadályozza a szülei első találkozását[5]. Ekkoriban számos időutazásos film úgy kezelte a múltat, mint ami megváltoztathatatlan, és ettől mindenképpen el szerettek volna térni. 1981 februárjára el is készült a forgatókönyv első változata, amit a Columbia Pictures elnöke, Frank Price érdekesnek talált, ugyanakkor szerinte jelentősen át kellett dolgozni.

Egyes korai elképzeléseket elvetettek. Az eredeti tervek szerint Marty 1955-ös döntései jóval nagyobb hatással lettek volna a jövőre, így 1985 sokkal futurisztikusabb és modernebb lett volna, amikor visszatér - ezt mindenki, aki olvasta a forgatókönyvet, rossz ötletnek tartotta[6]. Ugyancsak elvetették azt is, hogy Marty apja, George bokszoló legyen azután, hogy kiütötte Biffet. Az időgép ekkoriban még egy álló szerkezet volt, amit egy teherautó platóján hordtak-vittek[7]. Az 1982-es The Atomic Café című dokumentumfilmen inspirálódva a lemerült időgépet úgy töltötték volna fel energiával, hogy egy nukleáris robbantás helyszínére vitték volna, egy titkos összetevő, a Coca-Cola felhasználásával. Gale és Zemeckis a történetet úgy írták meg, hogy az időgép feltalálója legyen egyetlen személy, ne egy csoport arctalan tudós[2]. Az időutazásnak pedig mintegy balesetszerűen kellett bekövetkeznie, ezzel is erősítve azt, hogy a főhős nem előnyök szerzése végett veszi rá magát a kalandra.

Gale és Zemeckis nagy hangsúlyt helyezett a két idősík közti különbségekből fakadó poénokra - például arra, hogy amikor Marty besétál 1955-ben egy büfébe, a tulajdonos azt hiszi, hogy tengerész, mert a pufimellényét mentőmellénynek nézi; vagy arra, hogy Marty alapvető dolognak tart olyasmiket, amik a múltban még egyáltalán nem voltak elérhetőek. Gale és Zemeckis ekkoriban a harmincas éveik közepén jártak, így igazából egyik korhoz sem volt szoros kötődésük, ezért az esztétika során az "amerikai álom" hagyományos filmes ábrázolásaihoz nyúltak vissza, mint a fehér kerítéses családi házak és a Biffhez hasonló karikírozott figurák; de inspiráció volt még az Alkonyzóna című televíziós sorozat, a sci-fi filmek, valamint Robert Silverberg és Robert Heinlein könyvei[8]. A Marty és Lorraine közötti ödipális kapcsolat feloldását Gale úgy oldotta meg, hogy annak Lorraine vet véget, méghozzá úgy, hogy azt mondja, amikor megcsókolja, olyan érzés, mintha a bátyja lenne[9]. Gale viccesen tette hozzá, hogy ugyan senki nem kérdezi meg, hogy honnan van ehhez összehasonlítási alapja, mégis elfogadják a magyarázatot, mert senki nem akarja, hogy ez a kapcsolat fennmaradjon. A második forgatókönyv 1981 áprilisára lett kész.

Munkálatok

[szerkesztés]

Price erre a második forgatókönyvre is azt mondta, hogy neki tetszik, de nem gondolja úgy, hogy mások is zöld utat adnának neki[5]. Az akkoriban népszerű humoros filmek, mint a Party zóna, a Malackodók, vagy éppen a Változó világ mind tartalmaztak szexualitást és trágárságot, és ezekhez képest a Vissza a jövőbe jóval visszafogottabb volt[10]. A Columbia ezért lehetővé tette, hogy ha van érdeklődő a történet iránt, az megvásárolhassa a forgatókönyvet, ám a potenciális jelentkezők is sorra utasították el. A fő okok között szerepelt, hogy a történet nem elég vonzó a lázadó ifjúság számára, és hogy az ezidőtájt bemutatott időutazásos filmek, mint a Végső visszaszámlálás vagy az Időbanditák, sorra megbuktak[11]. A Walt Disney Productions azért nem vállalta a filmet, mert a Marty és Lorraine közötti kapcsolat ábrázolása kockára tette volna a családbarát imidzsüket. Egyedül Steven Spielberg támogatta mindvégig őket, Zemeckis és Gale viszont attól tartottak, hogy ha a film esetleg bukás lenne, akkor a korábbi közös melléfogásaik miatt elterjedne róluk, hogy csak Spielbergnek köszönhetően lehetnek egyáltalán a szakmában.

Doki és Marty a DeLorean első útja előtt

Zemeckis időközben elfogadta az első adandó lehetőséget, és megrendezte A smaragd románca című filmet. Ez a film meglepően nagy siker lett, és ennek hatására a Vissza a jövőbe is újra terítékre került. Zemeckis haragudott azokra a stúdiókra, akik elutasították a forgatókönyvet, ezért Spielberghez fordult, akinek a produkciós cége, az Amblin Entertainment történetesen a Universal Pictures-nek dolgozott be, melynél most Frank Price is dolgozott[5]. Spielberg és Price között nem volt felhőtlen a viszony, mert utóbbi leszólta az E.T., A földönkívüli című filmjét, amikor az még csak előkészületben volt, ezért Spielberg a Vissza a jövőbe munkálatai során csak minimális szerepet volt hajlandó vállalni. A projektet Sidney Shenberg felügyelte, Kathleen Kennedy és Frank Marshall pedig producerek lettek[12].

Volt azonban egy kis probléma: a film jogait még mindig a Columbia Pictures birtokolta. Price utódja a Columbiánál, Guy McElwaine jóváhagyta az Egy kis gubanc című filmet, amely a Universal 1944-es filmjének, a Gyilkos vagyok-nak a szatírája volt. A hasonlóságok miatt felmerült a szerzői jogok megsértése, ezért a két stúdió megállapodott: a Vissza a jövőbe jogaiért cserébe az Egy kis gubanc is elkészülhetett[13].

Sheinberg több módosítást javasolt a forgatókönyvön, többek között szerette volna, ha a címe Űrember a Plútóról (Space Man from Pluto) lesz - úgy gondolta, hogy a Vissza a jövőbe cím nem fog bejönni a közönségnek[14]. Gale és Zemeckis nem tudták, hogyan utasítsák vissza Sheinberg javaslatait anélkül, hogy kiváltsák a haragját. Ekkor lépett közbe Spielberg, aki a következő választ írta: "Szia Sid! Köszönjük ezt a vicces jegyzetet, mindannyian jót nevettünk rajta, csak így tovább!". Ő tudta ugyanis, hogy Sheinberg ezek után szégyellni fogja bevallani, hogy ez nem egy vicc volt, hanem komolyan gondolta[14]. Sheinberg utólag cáfolta, hogy ez így történt volna[5]. Két változtatása mindazonáltal átment: Marty anyját Meg helyett Lorraine-nek keresztelték át (felesége, Lorraine Gary után), Brown professzort pedig Doktor Brown-ra, Dokira. A harmadik forgatókönyv 1984 júliusára készült el, a hosszas munkálatok pedig elég időt biztosítottak arra, hogy a poénokat részletesen kidolgozzák. Néhány viccet, amely az 1980-as eredeti vázlat óta idejétmúlt lett, kivettek, a Ronald Reagan-nel való viccelődés azonban benne maradt a történetben, miután 1984-ben újra elnökké választották.

Szereplőválogatás

[szerkesztés]

Marty McFly szerepére azonnal Michael J. Foxot választották ki, a Családi kötelékek című szitkomban nyújtott alakítása okán[15]. Spielberg arra kérte a sorozat producerét, Gary David Goldberget, hogy adja oda neki a forgatókönyvet átolvasásra. Goldberg ennek nem tett eleget, mert féltette a Családi kötelékek sikerét Fox távozásával, ráadásul a sorozat másik főszereplője, Meredith Baxter éppen szülési szabadságon volt. A helyére számos színész pályázott: John Cusack, C. Thomas Howell, Johnny Depp, Ralph Macchio, Charlie Sheen, Jon Cryer, Ben Stiller, Peter DeLuise, Billy Zane, George Newbern, Robert Downey Jr., Christopher Collet, Matthew Modine, és Corey Hart is esélyesek voltak. C. Thomas Howell volt a nagy esélyes, Sheinberg mégis inkább Eric Stoltz-t választotta, mert lenyűgözte őt az alakítása a Maszk című filmben[16]. Mivel közeledett a forgatás kezdete, Zemeckis is rábólintott Stoltz-ra, azzal, hogy Sheinberg garantálta: ha mégse lenne meg a kémia, akkor újraforgathatják a jeleneteit mással[17]. A karakter neve a Tragacsparádé produkciós asszisztense, Marty Casella után jött. Zemeckis javasolta a McFly vezetéknevet, mert nagyon "amerikaiasan" hangzott.

Eric Stoltz, aki néhány hétig játszhatta Marty McFly szerepét (a kép 2009-ben készült)

Mások mellett Jeff Goldblum, John Lithgow, Dudley Moore, Ron Silver, Robin Williams, John Cleese, Mandy Patinkin, Gene Hackman, James Woods, és Mark Mothersbaugh is esélyes volt a Doki szerepére. Neil Canton producer ajánlotta Lithgow-t, akivel együtt dolgozott a Nyomul a nyolcadik dimenzió című filmen. Miután ő nem ért rá, ezért a filmbeli partnere, Christopher Lloyd került képbe[18]. Frizuráját Albert Einstein és Leopold Stokowski karmester inspirálták. 185 centiméteres testmagassága miatt Lloyd egy kissé hajlott testtartást vett fel a film során.

Lea Thompson és Eric Stoltz együtt játszottak a Szabadnak születtek című filmben, így figyeltek fel rá[19]. A George McFly szerepére kiválasztott Crispin Glover a saját manírjait is belevitte a karakterébe, ami nem tetszett se Gale-nek, se Zemeckisnek, ezért azt kérték, hogy legyen visszahúzódóbb[20]. Mivel a forgatás során egy időre elvesztette a hangját, bizonyos jeleneteit utószinkronizálták. Gloverrel azért is volt nehéz a munka, mert jobban szeretett szabadon mozogni, függetlenül a kamera helyzetétől[21].

Biff Tannen szerepére Peter DeLuise, Billy Zane, Tim Robbins, és J. J. Cohen is esélyes volt[22]. Cohen nem tűnt eléggé félelmetesnek Stoltz mellett, ezért végül Thomas F. Wilsonra esett a választás, akinek ez lett az első komolyabb filmes szerepe[23]. Azért Zane és Cohen se maradtak szerep nélkül: mindketten Biff bandájának a tagjai lettek. Tannen a nevét Ned Tanenről, a Universal Studios egyik vezetőjéről kapta, akit Gale és Zemeckis nem szíveltek.

Jennifer Parker szerepére eredetileg Melora Hardinnal írtak alá egy két filmre szóló szerződést. Miután Stoltz kikerült a filmből, probléma lett, hogy Hardin magasabb, mint Fox, és a stáb túlnyomó része akként döntött, hogy ez nem maradhat így[24]. Emiatt Claudia Wells kapta meg a szerepet, akit már korábban is castingoltak, de az Off the Rack című, rövid életű sorozat miatt nem akarta elvállalni. A szerepre esélyes volt még Kyra Sedgwick és Jill Schoelen is[25]. Doki háziállata eleinte nem egy Einstein névre hallgató kutya lett volna, hanem egy Shemp nevű csimpánz - ezt azért változtatták meg, mert Sheinberg szerint a csimpánzos filmek általában sikertelenek voltak. Strickland igazgató szerepére James Tolkan volt az első választás, A város hercege című filmben nyújtott alakítása után. Huey Lewis, aki a zenekarával két dalt is készített a filmhez, szintén megjelent a filmben, a kérésére azonban nem szerepel a stáblistán.

Forgatás

[szerkesztés]

A forgatás 1984. november 26-án kezdődött, a tervek szerint 14 héten át tartott volna, és 1985. február 28-án fejeződött volna be, 14 millió dolláros költségvetésből[26]. A forgatási helyszínek túlnyomórészt a Universal Studios területén történtek. Az operatőr Dean Cundey lett, aki A smaragd románca című filmen is dolgozott, Arthur Schmidt pedig a vágó. A szorosra szabott határidők miatt a forgatás és a vágás egyszerre zajlott. December 30-án Zemeckis, Schmidt, és Harry Keramidas segédvágó együtt nézték meg a már felvett anyagot. Ebből már látszott, hogy Stoltz nem az ideális választás a főszerepre, és már ekkor eldöntötték, hogy egyes jeleneteket újra fel kell venni. Zemeckis a véleményét megosztotta Gale-lel és a producerekkel is, akik egyetértettek. Stoltz alakítása nagyon intenzív és komoly volt, és nem olyan, mint amit a szerep megkívánt volna[27]. Gale szerint Stoltz egy jó színész volt, rossz szerepben[28].

Stoltz a forgatási időn kívül is szerepben maradt, és a Marty néven kívül nem hallgatott másra. Emiatt a stáb több tagjával, köztük Thomas F. Wilsonnal is összezördült. Stoltz ugyanis ahelyett, hogy csak imitálta volna, hogy meglöki Wilsont egy jelenetben, teljes erővel eltaszította. Spielberg szerint az új színészt még a kirúgás előtt meg kellett találni, különben fennállt annak a veszélye, hogy leállítják a forgatást[27]. Némi ráhatással Spielberg elérte, hogy Gary David Goldberg felhívja Michael J. Fox figyelmét a forgatókönyvre[5]. Ekkor már szerencsére Meredith Baxter is visszatért a Családi kötelékekbe, így Fox tudott egyszerre szerepelni mindkét produkcióban, feltéve hogy a sorozat maradt a prioritás. Fox anélkül írt alá, hogy elolvasta volna a forgatókönyvet, a forgatás Stoltz-zal pedig még mindig zajlott, mert nem mondták meg neki, hogy ki van rúgva[5]. Ezt csak 1985. január 10-én közölték vele - Zemeckis bevallása szerint élete egyik legnehezebb beszélgetése volt ez. Stoltz már korábban is célozgatott arra a sminkesének, hogy nem érti, hogy miért őt választották, hiszen ez egy komikus szerep[27]. A producerek ekkor közölték mindenkivel, hogy a már leforgatott jeleneteit újra fogják venni. Cundey szerint a stáb többsége pozitívan fogadta Stoltz menesztését, és hogy már korábban is voltak jelei annak, hogy ki fogják rúgni őt - például hogy a berendezők nem változtathatták meg az 1955-ös díszleteket, és hogy egy Marty és Doki közti beszélgetést csak a Dokival forgattak le[27]. Több fontos jelenet is elkészült vele, például a visszautazás a DeLorean-nel 1955-be, az autó lerobbanása és a visszatérés 1985-be. A forgatásból így 34 nap teljesen elveszett, a költségvetést pedig megközelítőleg 4 millió dollárral növelte a csere (Stoltznak ki kellett fizetni az előre kialkudott gázsiját)[5].

A Hill Valley-i városháza, tetején az órával (díszlet)

Fox először 1985. január 15-én forgatott együtt a stábbal. Az első jelenete az volt, amikor Marty felébred 1955-ben Lorraine szobájában[29]. Párhuzamosan szerepelt a Családi kötelékekben, amit nappal forgatott, a filmet pedig az esti órákban. Gyakran haza sem ment, hétvégén pedig a forgatás még inkább csúszott, mert a sorozatot élő közönség előtt vették fel. Előfordult, hogy a forgatások után kamionsofőrök vitték őt haza, hogy aludni tudjon, és ez így zajlott egészen áprilisig, amíg a Családi kötelékek forgatása be nem fejeződött. Gale szerint Fox fiatal szervezete jobban bírta a kialvatlanságot, ami a színész szerint fárasztó volt, de megérte. A jelenetek felvétele során Fox tele volt energiával, de a köztes időben alig bírta nyitva tartani a szemét. Gyakran előfordult, hogy improvizált, mert elfelejtette a szövegét. A szerep kedvéért meg kellett tanulnia gitározást és gördeszkázást imitálni[30]. Költségcsökkentési céllal, és hogy kíméljék Foxot, egyes Marty-jeleneteket részben az ő közreműködése nélkül forgattak le, majd a saját részeit utóbb rögzítették. Ez lehetővé tette azt is, hogy a forgatás során felmerülő problémákat a stábnak legyen ideje megoldani vagy új ötletekkel előállni. Hogy ne kelljen megépíteni egy újabb díszletet, a film nyitójelenetét megváltoztatták: eredetileg Marty meghúzta volna a tűzjelzőt, hogy megússzon egy büntetést, ehelyett a Doki laborján pásztázik végig a kamera. A Stoltz és Fox közti magasságkülönbség miatt is meg kellett változtatni bizonyos dolgokat, például annál a résznél, amikor Marty megtanítja George-ot, hogyan üssön vissza. Fox érkezésével a hangulat is megváltozott, mert míg Stoltz mindig egyedül ebédelt, ő a többiekkel közösen.

Az óratorony és a város főtere a Universal Studios egyik állandó díszlete[31]. Ez és a többi helyszín is azért maradt házon belül, mert nagy költséggel járt volna az 1950-es évek stílusához illő helyszíneket találni. Hlll Valley középiskoláját a kaliforniai Whittier középiskolája személyesítette meg, Martyék háza és a Lyon Estates Los Angeles Arleta településrészén található, több épületbelsőt pedig pasadenai házakban forgattak. A Twin Pines Mall parkolója a valóságban a Puente Hills Mall-é a kaliforniai Industryban, a ranch, ahová Marty megérkezik 1955-ben, a Santa Clarita-i Golden Oak Ranch. A bál jeleneteit a Hollywoodi Egyesült Metodista Egyház templomának pincéjében vették fel[32].

A forgatás 1985. április 26-án zárult, 107 nap után. Az utolsó jelenetek, amiket leforgattak, Martyról és Einsteinről készült közeli jelenetek voltak a DeLorean-ben.

Utómunkák

[szerkesztés]

Kathleen Kennedy és Frank Marshall más projektekkel voltak épp elfoglalva, ezért Arthur F. Repola felügyelte a munkálatokat. A vágás nem volt egyszerű, tekintettel arra, hogy a speciális effektusok még nem kerültek be a filmbe, ezért azokat mintegy oda kellett képzelni - újravágásra, újraforgatásra nem volt se idő, se pénz[33]. A film nyers változatát 1985 májusában mutatták be tesztvetítésen a Century 22 színházban. A közönséget eleinte nem igazán kötötte le a film, de amikor a DeLorean megjelent a vásznon, a helyzet megváltozott. Egy Long Beach-i tesztvetítésen a nézők 94 százaléka ajánlotta volna másnak is, hogy nézze meg, 99 százalékuk szerint pedig nagyon jó vagy kitűnő volt[10]. Egy kisebb újravágást követően a film bemutatóját előrehozták 1985. július 3-ára, hogy minél hosszabb ideig lehessen a mozik műsorán. Emiatt mindössze 9 hét maradt az utómunkálatokra és a speciális effektekre[28].

Zemeckis eredetileg kivágta volna a teljes Johnny B. Goode jelenetet, mert nem tett semmit hozzá a cselekményhez, de a közönség nagyon jól reagált rá. Egy városi legenda szerint abban a jelenetben, amikor Marty megüti Biffet, Stoltz és nem Fox keze látható. Gale szerint ő sem tudja biztosan erre a választ, azt csak úgy lehetne megtudni, ha megnéznék a film eredeti negatívjait, de akkor azok károsodnának[34].

Zene

[szerkesztés]

A film főcímdalát Alan Silvestri szerezte, aki szintén dolgozott A smaragd románca című filmen. Ő egy hősies témát képzelt el, amely azonnal felismerhető. A kisvárosias helyszínt és a folyamatosan változó idősíkokat nagyzenekari felvétellel fejezte ki.

Huey Lewist is felkeresték azzal kapcsolatosan, hogy írjon egy főcímdalt a filmhez. A Huey Lewis and the News zenekar akkoriban volt a csúcson, és a történet szerint ők voltak Marty kedvenc bandája. Lewis visszautasította a megkeresést, részben azért, mert még soha nem írt filmekhez zenét és nem tudta, mire kéne figyelnie, és részben azért, mert nem akart dalt "Vissza a jövőbe" címmel. Zemeckis mindenesetre kért egyet tőle, és az éppen a "The Power of Love" volt. Később egy másik dalt is kért, ez pedig a "Back In Time" volt, amely már a szövegével is kötődött a filmhez[35].

Amikor Marty egy gitárszólóval felébreszti George-ot, akkor Eddie Van Halen játszik - a film készítői szerették volna, ha az egész zenekar megjelenik a filmben, de ők visszautasították. Marty énekhangja a valóságban Mark Campbell volt, de őt még a stáblistán sem szerepeltették, mert a film készítői ragaszkodtak ahhoz, hogy hadd higgye mindenki azt, hogy Fox énekel. Kompenzációképp Campbell megkapta a film bevételeinek egy kisebb részét[36]. Brad Jeffries négy hétig tanította Foxot, hogyan imitálja a Johnny B. Goode játszása közben Pete Townshend, Jimi Hendrix, és Chuck Berry manírjait[37]. Az Earth Angel című dalban Harry Waters Jr. énekel.

Szereplők

[szerkesztés]
Szerep Színész Magyar hang
1. szinkron (1987)[38] 2. szinkron (2002)[39]
Marty McFly Michael J. Fox Rudolf Péter
Dr. Emmett L. Brown Christopher Lloyd Rajhona Ádám Rajhona Ádám
Borbiczki Ferenc[* 1][40]
Lorraine Baines McFly Lea Thompson Götz Anna
George McFly Crispin Glover Zsótér Sándor Fesztbaum Béla
Biff Tannen Thomas F. Wilson Sipos András Boros Zoltán
Mr. Strickland James Tolkan Perlaki István Varga T. József
Jennifer Parker Claudia Wells Földesi Judit Kiss Virág
Dave McFly Marc McClure Szolnoki Tibor Moser Károly
Sam Baines George DiCenzo Máté Gábor Orosz István
Linda McFly Wendie Jo Sperber Balogh Erika Zsigmond Tamara
Stella Baines Frances Lee McCain Mányai Zsuzsa N/A
Match Billy Zane Boros Zoltán N/A
Skinhead J.J. Cohen Laklóth Aladár N/A
3-D Casey Siemaszko Kerekes József Pálmai Szabolcs
Goldie Wilson Donald Fullilove Felföldi László N/A
Babs Lisa Freeman Détár Enikő Hullan Zsuzsa
Betty Cristen Kauffman Farkasinszky Edit N/A
Marvin Berry Harry Waters, Jr. Vass Gábor Kapácsy Miklós
Red Thomas George Buck Flower Kristóf Tibor N/A
Rendőr Hill Valley-ben Read Morgan Izsóf Vilmos N/A
Tévé-bemondónő Deborah Harmon Kertész Zsuzsa N/A
Ralph Kramden Jackie Gleason Varga T. József N/A

Szinkronstáb

[szerkesztés]
Beosztás 1. szinkron (1987) 2. szinkron (2002)
felolvasó Bozai József Bordi András
magyar szöveg Sarodi Tibor
hangmérnök Illés Gergely Steiner András
rendezőasszisztens Kovács Miklós –
vágó Mihályfalvi Mihály Kocsis Éva
gyártásvezető Miklai Mária
szinkronrendező Kiss Beáta Kiss Lajos
készítő Magyar Szinkron- és Videovállalat Balog Mix Stúdió

Kimaradt jelenetek

[szerkesztés]
  • George McFly-t rákényszerítik, hogy vegyen egy nagy adag grillázst egy fiatal lánytól.
  • Marty az 1955-be érkezésekor megkér egy nőt, hogy csípje meg, nem álmodik-e.
  • Egy Sir Walter Randolph cigaretta-reklám, amiben egy tüdőműtéteket végző orvos szerepel.
  • A múltbeli Doki megvizsgálja jövőbeli énje felszerelését, ennek során egy jövőbeli Playboy magazint tanulmányoz.
  • Marty véletlenül meglátja, ahogy Lorraine puskázik egy dolgozat közben – bár ennek ellenére is egyest kap rá.
  • A jelenet, ahol Marty Darth Vadernek öltözve akarja rászedni George-ot, hogy vigye el Lorraine-t a bálba, valamivel hosszabb volt.
  • Marty megkéri George-ot, hogy üsse meg őt.
  • Amikor a Dokit a villámra várva igazoltatják és engedélyt kérnek tőle, ő kenőpénzt ad, hogy ne kérdezősködjenek - a kész filmben a háttérben látható is ebből valamennyi.
  • A bálban George-ot Mark Dixon bezárja egy telefonfülkébe, ahonnét Strickland sem akarja kiengedni.[41]

Televíziós megjelenések

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ A DVD-n és BD-n a 2. szinkronban az elején Dr. Emmett Brown hangja nem volt hallható a telefonban. A SkyShowtime streaming felületre ezt pótolták.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A MOKÉP-által szinkront 2015. október 15-én mutatták be újra.
  2. ↑ a b Brain Storm. www.boxofficemojo.com. [2008. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. november 17.)
  3. ↑ „An Oral History of Back to the Future, by Robert Zemeckis”, Golden Globes. [2023. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2025. november 17.) (angol nyelvű) 
  4. ↑ „THREE NEW FILMS: FROM VISION TO REALITY (Published 1985)”, 1985. július 21. (Hozzáférés: 2025. november 17.) (angol nyelvű) 
  5. ↑ a b c d e f g Caseen Gaines: We Don't Need Roads: The Making of the Back to the Future Trilogy. 2015–06–23. ISBN 978-0-698-16184-9 Hozzáférés: 2025. november 17.  
  6. ↑ Gilbey, Ryan. „How we made Back to the Future”, The Guardian, 2014. augusztus 25. (Hozzáférés: 2025. november 17.) (brit angol nyelvű) 
  7. ↑ Sciretta, Peter: How Back To The Future Almost Nuked The Fridge (amerikai angol nyelven). SlashFilm, 2009. július 15. (Hozzáférés: 2025. november 17.)
  8. ↑ http://edition.cnn.com/2010/SHOWBIZ/Movies/10/20/bttf.anniversary.go/index.html
  9. ↑ „AT THE MOVIES (Published 1985)”, 1985. június 28. (Hozzáférés: 2025. november 17.) (angol nyelvű) 
  10. ↑ a b ZEMECKIS' 'FUTURE' IN HIGH GEAR (amerikai angol nyelven). Los Angeles Times, 1985. június 27. (Hozzáférés: 2025. november 17.)
  11. ↑ Anders, Charlie Jane: 11 Incredible Secrets About The Making Of Back To The Future (amerikai angol nyelven). Gizmodo, 2015. június 17. (Hozzáférés: 2025. november 17.)
  12. ↑ Ellison, Sarah: Meet the Most Powerful Woman in Hollywood (amerikai angol nyelven). Vanity Fair, 2016. február 8. (Hozzáférés: 2025. november 17.)
  13. ↑ Jr, Mike Fleming: Blast From The Past On ‘Back To The Future’: How Frank Price Rescued Robert Zemeckis’ Classic From Obscurity (amerikai angol nyelven). Deadline, 2015. október 22. (Hozzáférés: 2025. november 17.)
  14. ↑ a b Harrison, Ellie: This memo to Steven Spielberg shows that Back to the Future almost had a really bad title | Radio Times (brit angol nyelven). www.radiotimes.com. (Hozzáférés: 2025. november 17.)
  15. ↑ „NEW FACE: MICHAEL J. FOX; CONVERSATION WITH A TIME TRAVELER (Published 1985)”, 1985. július 26. (Hozzáférés: 2025. november 17.) (angol nyelvű) 
  16. ↑ Evans, Bradford: The Lost Roles of ‘Back to the Future’ (angol nyelven). Vulture, 2012. szeptember 20. (Hozzáférés: 2025. november 17.)
  17. ↑ The Confessions of Andrew Garfield (amerikai angol nyelven). Esquire, 2024. október 2. (Hozzáférés: 2025. november 17.)
  18. ↑ Girolamo, Daniel: Back To The Future: The Actor Who Almost Played Doc Brown (angol nyelven). ScreenRant, 2020. február 22. (Hozzáférés: 2025. november 17.)
  19. ↑ February 21, Will Harris |: Lea Thompson (amerikai angol nyelven). AV Club. (Hozzáférés: 2025. november 17.)
  20. ↑ January 13, Tasha Robinson |: Crispin Glover (amerikai angol nyelven). AV Club. (Hozzáférés: 2025. november 17.)
  21. ↑ Garner, Glenn: Michael J. Fox Recalls How Crispin Glover “Created Friction” On ‘Back to the Future’ Set: “No Way To Prepare” (amerikai angol nyelven). Deadline, 2025. október 15. (Hozzáférés: 2025. november 17.)
  22. ↑ Watch Billy Zane audition for Marty McFly-tormenting Biff Tannen in never-released 'Back to the Future' footage (exclusive) (amerikai angol nyelven). Yahoo Entertainment, 2020. október 19. (Hozzáférés: 2025. november 17.)
  23. ↑ Sharp, Nathan: 10 Things You Didn't Know About The Making Of Back To The Future (angol nyelven). ScreenRant, 2020. október 5. (Hozzáférés: 2025. november 17.)
  24. ↑ Mattise, Nathan. „Marty McFly's Original Girlfriend Goes Back to the Future | Underwire | Wired.com”, Underwire, 2011. december 8.. [2014. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2025. november 17.) (amerikai angol nyelvű) 
  25. ↑ See a Young Kyra Sedgwick Audition for Back to the Future as Movie Turns 35 (angol nyelven). People.com. (Hozzáférés: 2025. november 17.)
  26. ↑ Michael Klastorin – Randal Atamaniuk: Back to the Future: The Ultimate Visual History. 2015–10–20. ISBN 978-0-06-241914-9 Hozzáférés: 2025. november 17.  
  27. ↑ a b c d How the Back to the Future Cast and Crew Knew Eric Stoltz Would Be Fired (angol nyelven). Vulture, 2015. október 21. (Hozzáférés: 2025. november 17.)
  28. ↑ a b UNIVERSAL SPEEDS UP RELEASE OF 'BACK TO FUTURE' (amerikai angol nyelven). Los Angeles Times, 1985. június 14. (Hozzáférés: 2025. november 17.)
  29. ↑ Michael J. Fox Reveals Joke That Won Over Lea Thompson After Rocky Start to Filming 'Back to the Future' (angol nyelven). People.com. (Hozzáférés: 2025. november 17.)
  30. ↑ Cronin, Brian: Did Tony Hawk Choreograph the Skateboarding in Back to the Future? (angol nyelven). CBR, 2019. február 9. (Hozzáférés: 2025. november 17.)
  31. ↑ „On This Day In 'Back To The Future' History ...”, HuffPost, 2013. november 12.. [2017. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2025. november 17.) (amerikai angol nyelvű) 
  32. ↑ Chiland, Elijah: The ultimate ‘Back to the Future’ filming locations map (angol nyelven). Curbed LA, 2015. október 21. (Hozzáférés: 2025. november 17.)
  33. ↑ Evans, Margaret: About Schmidt (brit angol nyelven). www.lcweekly.com. [2016. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. november 17.)
  34. ↑ Back to the Future writer responds to Marty McFly fan theory (brit angol nyelven). Digital Spy, 2020. július 6. (Hozzáférés: 2025. november 17.)
  35. ↑ Cava, Marco della: Huey Lewis almost passed on going 'Back to the Future' (amerikai angol nyelven). USA TODAY. (Hozzáférés: 2025. november 17.)
  36. ↑ Patrick, Seb: Back to the Future: 88 Things You Missed in the Trilogy (amerikai angol nyelven). Den of Geek, 2019. november 22. (Hozzáférés: 2025. november 17.)
  37. ↑ Back To The Future: Michael J. Fox On Shooting The Iconic Johnny B. Goode Scene (angol nyelven). Empire, 2020. június 10. (Hozzáférés: 2025. november 17.)
  38. ↑ Vissza a jövőbe (1. szinkron, 1987, MOKÉP) az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
  39. ↑ Vissza a jövőbe (2. szinkron, 2002, UIP-Dunafilm) az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
  40. ↑ Vissza a jövőbe az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
  41. ↑ http://backtothefuture.wikia.com/wiki/Deleted_scenes

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Back to the Future
A Wikimédia Commons tartalmaz Vissza a jövőbe (film) témájú médiaállományokat.
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Vissza a jövőbe (film) témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vissza_a_jövőbe_(film)&oldid=28714664”