Timár Zoltán (színművész)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Tímár Zoltán (bábművész) (aki 1963-ban született).
Ez a szócikk a színészről, színházigazgatóról szól. Hasonló címmel lásd még: Tímár Zoltán (egyértelműsítő lap).
Timár Zoltán
Életrajzi adatok
Született1956. (68 éves)
Békéscsaba
Származásmagyar magyar
Pályafutása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola
Híres szerepeiOrsino William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok
Wurm Friedrich Schiller: Ármány és szerelem
Bálint Hubay Miklós – Ránki György – Vas István: Egy szerelem három éjszakája
Melétosz Platón: Szokratész védőbeszéde
Fejedelem Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Timár Zoltán IMDb-adatlapja
Sablon • Wikidata • Segítség

Timár Zoltán névvariáns: Tímár Zoltán (Békéscsaba, 1956. –) magyar színész, színházigazgató.

Életpályája[szerkesztés]

1984-ben mesélte:

„Békéscsabán születtem, Szegeden jártam középiskolá­ba…ismerőseim révén jutot­tam el a Minerva amatőr színjátszó csoportba. Azután ott ragadtam. Szintén ismerő­sök révén szereztem tudo­mást arról, hogy létezik a színházakban az úgynevezett segédszínész-státus. Addigra már érdekelt annyira a szín­ház világa, hogy kalandvágyó kedvemben kiálltam a Buda­pest felé vezető országútra egy bőrönddel és azzal az el­tökéltséggel, hogy elmegyek segédszínésznek valahova. Az első kocsi Kecskemétig vitt, ott azonnal bementem a szín­házba, egyenesen az igazga­tóhoz, s nagy bátran kijelen­tettem, hogy segédszínésznek jöttem. Éppen ott volt a szín­ház karnagya, s a direktor odaszólt: „Vigye le a gyere­ket a próbaterembe!”. Amikor megláttam a zongorát, gon­doltam nem lesz minden rendben. A hangokat persze véletlenül sem találtam el és táncolni se tudtam. Hümmögés, vissza az igazgatóhoz, aki rövid tanácskozás után azt mondta: „Hétfőtől fel van véve. 1500-at tudok adni, rendben?” Ekkor kezdődött a színházzal való intenzív kap­csolatom, ami akkor vált valódi elhatározássá, amikor Ruszt József Kecskeméten vendégrendezett.[1]”

Békéscsabán született. Szegeden folytatott középiskolai tanulmányokat és 1972-ben, 16 évesen otthagyta a szak­középiskolát és segédszínésznek állt Kecskeméten. Itt, segédszínészi munkája mellett hat hónap alatt leérettségizett. A Katona József Színházban Ruszt József volt az egyik mestere. Színészként, 1978-ban végzett a Színház és Filmművészeti Főiskolán, Vámos László osztályában. 1978 őszétől Békéscsabán szerepelt, 1980-tól a budapesti Népszínház szerződtette, a Várszínházban lépett fel. Pályája elején mondta:

„Jó színház után vágyódom, ahol a próba után nem ér véget a szí­nésszé alakulás folyamata… hiszek abban, hogy lesz néhány pálya­társ, aki nem rohan állan­dóan.[2]”

1981-től egy évadot töltött Nyíregyházán, itt a Móricz Zsigmond Színház állandó társulatának egyik alapító tagja lett. 1982-től ismét Békéscsabán játszott. 1984-től 1987-ig a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház társulatának tagja lett. Ezután három éven át Párizsban, egy évig Strasbourgban folytatott színházi ta­nulmányokat.[3] Franciaor­szágból nyújtotta be színházigazgatói pályázatát is, mivel Gálfy László színházigazgatói mandátuma lejárt, és az 1992–1993-as évadban nyolc pályázó közül elnyerte a Békés Megyei Jókai Színház igazgató-főrendező állását. Vezetése alatt 15 százalékkal növekedett a nézőszám, az 1991-re terve­zett 6,5 millió forintos, később 10 millióra, majd 14 millió fo­rintra felemelt bevételi kötele­zettséget 15,5 millió forintra teljesítették. Ám évad közben a megyei közgyűlés megvonta tőle a bizal­mat, – alkalmatlanság címén – és megfosztotta a kinevezésétől, s az egyik korábbi pályázót, Konter Lászlót bízta meg az igazgatói teendők ellátásával, újabb pályázatot kiírva a direk­tori szék betöltésére. Konter Lászlót kinevezték a színház élére, az aláírásgyűjtési akciót kezdeményező, illetve sztrájk­kal fenyegetőző színészek egy részének fellépése következté­ben kirúgott színidirektor pe­dig beperelte a megyei önkor­mányzatot. 1993 októberében a Gyulai Munkaügyi Bíróság megállapította, hogy a direktor munkaviszo­nyának felmondása nem valós indokokra alapozódott, ezért kötelezte a megyei önkor­mányzatot: semmisítse meg a közgyűlés határozatát. Az íté­let nem volt jogerős. A fellebbezés előtt még Timár Zoltán az alábbiakat nyilatkozta:

„Igazságtalanul váltottak le, koncepciós per áldozata va­gyok. Az első pillanattól kezd­ve ellenséges volt velem szem­ben a megyei önkormányzat pénzügyi és intézményfelügye­leti osztályának a vezetője, Ko­vács Mihály — a színház gaz­dasági igazgatójának, Csányi Tibornak kapcsolatai tovább élnek. Érzem, hogy igazam van, elsősorban a mundér be­csületének védelme kényszerített bele a per végigvitelébe. A színház jól működött a veze­tésem alatt, amit meg lehetett valósítani az elképzeléseimből, azt megvalósítottam. A közön­ség szerette a színházat, a mű­sorterv népszerűnek és igé­nyesnek mutatkozott. Nagyon megviselt az, hogy a televízió­ban bemondatták: emberileg és szakmailag egyaránt alkalmat­lan vagyok a színház vezeté­sére…Miután a jogköröket nem adtam vissza a gazdasági igaz­gatónak, a megyei közgyűlés elnöke kijelentette: amennyi­ben nem tudok együtt dolgoz­ni Csányi Tiborral, egyikünk­től megválnak. Én lettem az ál­dozat. Gyakorlatilag a beszél­getésünk után két héttel indult a kampány ellenem… nem vagyok az a típus, aki megfutamodik a nehézségek elől,… azt gondolom, hogy valójában sikerült az el­lenkezőjét bebizonyítanom an­nak, amit a megyei önkor­mányzat állított rólam. [4]”

Fontosabb színházi szerepei[szerkesztés]

Filmek, tv[szerkesztés]

  • Sir John Falstaff (1977)
  • Érettségi bankett után (1978)
  • Hunyadi László (1978)
  • A Danton-ügy (1978)
  • Ki beszél itt szerelemről? (1980)... egyetemi hallgató
  • Ha majd mindenünk meglesz... (1981)
  • Havasi selyemfiú (1981)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Timár_Zoltán_(színművész)&oldid=26140633”