Thirring Viola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Thirring Viola
Thirring Viola fortepan 147721.jpg
Életrajzi adatok
Született 1941. december 5. (77 éves)
Budapest
Származás magyar magyar
Házastársa Gosztonyi János (1969-2014)
Pályafutása
Iskolái Művészetek Főiskolája, Pozsony (1963)
Aktív évek 1963-
Híres szerepei Lüszisztraté Lüszisztraté
Júlia Rómeó és Júlia
Éva Az ember tragédiája
Amália Haramiák
Hókirálynő, rablómama Hókirálynő

Thirring Viola az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Thirring Viola témájú médiaállományokat.

Thirring Viola névvariáns Dr. Thirring Viola[1][2] ( Budapest, 1941. december 5. –) magyar színésznő, színészpedagógus.

Életpálya[szerkesztés]

Budapesten született, de gyermekkorát és ifjúkorának egy részét is a Felvidéken, Érsekújváron töltötte. Erről így vallott:

„Édesapám katonaorvosként meghalt, s az addig önfeledten boldog és vidám édesanyám kétségbeesetten menekült vissza nagyapámék házába a két pici árvával, öcsémmel és velem. Szlovákiaiak lettünk, szlovák elemibe kellett iratkoznom. Egyetlen szót sem értettem. Harmadiktól magyar iskola, sok szlovák- és oroszórával... 1959-ben magyar érettségi. Ekkor vettek fel Pozsonyba a Művészetek Főiskolájára, amit vörös diplomával végeztem el, szlovákul. 1963-ban a komáromi Magyar Területi Színházhoz kerültem. Igazi anyaszínházam lett, ahol jobbnál jobb szerepeket kaptam. Shakespeare Júliája lendített át Budapestre, a ligeti Körszínházba, Dante: Isteni színjátékához, Kazimir Károly meghívására. Itt, az első próbán ismerkedtem meg Gosztonyi Jánossal, aki író, színész, rendező, tanár, férjhez mentem hozzá.”[3]

A szakmai életrajz állomásai: 1963-tól Magyar Területi Színház, (Komárom) színésznője. 1969-től Budapesten él: Thália Színház (vendégjátékok). 1976-tól a Radnóti Színpad tagja volt. A televízió irodalmi műsoraiban versmondóként is láthatták a nézők. 1990-től szabadfoglalkozású színművésznő. Vendégként fellép a Komáromi Jókai Színházban. A Vertigo Szlovák Színháznál szlovák nyelvű szerepekben játszik. Tanítással is foglalkozik. 1990-től a pozsonyi Színművészeti Főiskola magyar művészi beszéd tanára. Egyetemi doktorátusát is a beszéd témaköréből írta. 1997-től a Budapest Bábszínház stúdiójának beszéd tanára, de más színitanodákban is tanít.

Jegyzetek[szerkesztés]

Magánélete[szerkesztés]

Férje (1969-2014): Gosztonyi János Jászai Mari-díjas színész, rendező érdemes művész, drámaíró, egyetemi tanár. Gyermeke: Gosztonyi Balázs

Fontosabb színpadi szerepei[szerkesztés]

Filmek, tv[szerkesztés]

  • Edelstein-akció
  • Pirx kalandjai (sorozat) Víkend a Marson című rész (1973)
  • Egy csók és más semmi (Zenés TV színház) (1975
  • Robog az úthenger (sorozat) Az utolsó lakó című rész (1976)
  • Nyúlkenyér (1977)
  • Mednyánszky (1978)
  • Lukianosz: Hetérák párbeszédei (1981)
  • Koldus Napóleon (1987)
  • Szomszédok (sorozat) 6. rész (1987)
  • Volt egyszer egy úrlovas (1988)

Önálló estek[szerkesztés]

  • Asszonytitok
  • Amott is lámpa, itt is lámpa

Díjak, elismerések[szerkesztés]

  • Szocialista kultúráért (1980)
  • ARCUS Színházi Találkozó, A legjobb női alakítás díja (2007)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]