Thirring Viola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Thirring Viola
Thirring Viola fortepan 147721.jpg
Életrajzi adatok
Született 1941. december 5. (79 éves)
Budapest
Származás magyar magyar
Házastársa Gosztonyi János (1969–2014)
Pályafutása
Iskolái Művészetek Főiskolája, Pozsony (1963)
Aktív évek 1963–
Híres szerepei Lüszisztraté Lüszisztraté
Júlia Rómeó és Júlia
Éva Az ember tragédiája
Amália Haramiák
Hókirálynő, rablómama Hókirálynő

Thirring Viola IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Thirring Viola témájú médiaállományokat.

Thirring Viola (névvariáns dr. Thirring Viola;[1][2] Budapest, 1941. december 5. –) magyar színésznő, színészpedagógus.

Életpálya[szerkesztés]

Budapesten született, de gyermekkorát és ifjúkorának egy részét is a Felvidéken, Érsekújváron töltötte. Erről így vallott:

„Édesapám katonaorvosként meghalt, s az addig önfeledten boldog és vidám édesanyám kétségbeesetten menekült vissza nagyapámék házába a két pici árvával, öcsémmel és velem. Szlovákiaiak lettünk, szlovák elemibe kellett iratkoznom. Egyetlen szót sem értettem. Harmadiktól magyar iskola, sok szlovák- és oroszórával... 1959-ben magyar érettségi. Ekkor vettek fel Pozsonyba a Művészetek Főiskolájára, amit vörös diplomával végeztem el, szlovákul. 1963-ban a komáromi Magyar Területi Színházhoz kerültem. Igazi anyaszínházam lett, ahol jobbnál jobb szerepeket kaptam. Shakespeare Júliája lendített át Budapestre, a ligeti Körszínházba, Dante: Isteni színjátékához, Kazimir Károly meghívására. Itt, az első próbán ismerkedtem meg Gosztonyi Jánossal, aki író, színész, rendező, tanár, férjhez mentem hozzá.”[3]

A szakmai életrajz állomásai: 1963-tól Magyar Területi Színház, (Komárom) színésznője. 1969-től Budapesten él: Thália Színház (vendégjátékok). 1976-tól a Radnóti Színpad tagja volt. A televízió irodalmi műsoraiban versmondóként is láthatták a nézők. 1990-től szabadfoglalkozású színművésznő. Vendégként fellép a Komáromi Jókai Színházban. A Vertigo Szlovák Színháznál szlovák nyelvű szerepekben játszik. Tanítással is foglalkozik. 1990-től a pozsonyi Színművészeti Főiskola magyar művészi beszéd tanára. Egyetemi doktorátusát is a beszéd témaköréből írta. 1997-től a Budapest Bábszínház stúdiójának beszéd tanára, de más színitanodákban is tanít.

Magánélete[szerkesztés]

Férje (1969–2014): Gosztonyi János Jászai Mari-díjas színész, rendező érdemes művész, drámaíró, egyetemi tanár. Gyermeke: Gosztonyi Balázs

Fontosabb színpadi szerepei[szerkesztés]

Filmek, tv[szerkesztés]

  • Edelstein-akció
  • Pirx kalandjai (sorozat) Víkend a Marson című rész (1973)
  • Egy csók és más semmi (Zenés TV színház) (1975
  • Robog az úthenger (sorozat) Az utolsó lakó című rész (1976)
  • Nyúlkenyér (1977)
  • Mednyánszky (1978)
  • Lukianosz: Hetérák párbeszédei (1981)
  • Koldus Napóleon (1987)
  • Szomszédok (sorozat) 6. rész (1987)
  • Volt egyszer egy úrlovas (1988)

Önálló estek[szerkesztés]

  • Asszonytitok
  • Amott is lámpa, itt is lámpa

Díjak, elismerések[szerkesztés]

  • Szocialista kultúráért (1980)
  • ARCUS Színházi Találkozó, A legjobb női alakítás díja (2007)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]