Jekatyerinburg
| Jekatyerinburg | |||
 | |||
| |||
| egyéb neve(i): 1924 – 1991 – Szverdlovszk (Свердловск)' | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Szverdlovszki terület | ||
| Alapítás éve | 1723 | ||
| Polgármester | Alekszej Valerjevics Orlov | ||
| Irányítószám | 620000–620999 | ||
| Körzethívószám | 343 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 468 833 fő (2018)[1][2] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 270 m | ||
| Terület | 491 km² | ||
| Időzóna | YEKT (UTC+6) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Jekatyerinburg
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 56° 50′ 08″, k. h. 60° 36′ 46″Koordináták: é. sz. 56° 50′ 08″, k. h. 60° 36′ 46″ | |||
Jekatyerinburg
Pozíció a Szverdlovszki terület térképén
| |||
| Jekatyerinburg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jekatyerinburg témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
.svg)
Jekatyerinburg (oroszul: Екатеринбург) Oroszország negyedik legnagyobb városa Moszkva, Szentpétervár és Novoszibirszk után. A Szverdlovszki terület (Свердловская область; Szverdlovszkaja oblaszty) és egyben az Uráli szövetségi körzet központja. 1924 és 1991 között a város neve Szverdlovszk volt.
A városban az aktív gazdasági kapcsolatokra tekintettel 2005 végétől magyar kereskedelmi képviselet, 2008 januárjától pedig főkonzulátus is működik, amely Oroszországban a harmadik magyar diplomáciai képviselet a moszkvai és a szentpétervári után; viszont az egyetlen Oroszország területén, amely kvázi schengeni vízumközpontként működik - jelenleg magyar vízum mellett Ausztria, Finnország, Lettország és Szlovénia képviseletében bocsát ki vízumot.
Lakossága: 1 349 772 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[3]
Fekvése[szerkesztés]
Jekatyerinburg már Ázsiában, a transzszibériai vasútvonal 1816-os kilométerénél, a Tobol folyó mellékfolyója, az Iszety partján terül el. Európa és Ázsia határvonala Jekatyerinburg nyugati határán húzódik, és a 2001. évi szabályozás óta területének egy része átnyúlik Európába.
Földrajzi koordinátái: é. sz. 56° 50′, k. h. 60° 35′.
Története[szerkesztés]
1723 tavaszán I. (Nagy) Péter cár rendelete értelmében az Iszety partján kezdték el Oroszország legnagyobb vasfeldolgozó üzemének építését. A település születésnapjának 1723. november 28-át tekintik, amikor az első vasfeldolgozó üzem megkezdte munkáját. A települést ekkor nevezték el Jekatyerinburgnak I. Katalin cárnő tiszteletére.
A vasfeldolgozó üzemnek otthont adó erődítmény, korának legfejlettebb európai hadi építészeti szabályai szerint épült. A város európai jellege nemcsak -burg elnevezésében, hanem terveiben is megnyilvánult. Ez az uráli iparvidék bölcsője. 1725-ben itt alapították a Jekatyerinburgi Pénzverő Üzemet, ahol Oroszország pénzérméi készültek egészen az októberi forradalomig.
A forradalmat követően II. Miklós cárt és családját Jekatyerinburgban tartóztatták le a bolsevikok és itt is végezték ki. 1924-ben a város felvette a Szverdlovszk nevet, Jakov Mihajlovics Szverdlov tiszteletére, aki 1917-ben jelentős szerepet játszott a bolsevik mozgalomban. 1991-ben a helyi duma képviselői visszaállították eredeti nevét.
A város hadiipari központ, ezért a szovjet időkben nem látogatható, zárt város volt. 1979-ben 68 helyi lakos halt meg tüdőeredetű lépfenefertőzésben, mert elromlott egy katonai termelőüzem levegőszűrő berendezése. Nyugati szakértők előtt ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a városban nagy léptékű biofegyver (anthrax) előállító gyár működik, a Szovjetunió tehát megszegi az általa is ratifikált biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezményt (BTWC)[4]
Közlekedés[szerkesztés]
Légi közlekedés[szerkesztés]
Jekatyerinburg nemzetközi repülőtere Kolcovo (IATA: SVX, ICAO: USSS) 1943-ban nyílt meg, amikor a katonai repülőteret megnyitották a polgári légi forgalom előtt. A város központjától 17 km-re délkeletre található. 1993-ban privatizálták a repülőteret, ekkor jött létre a Kolcovo Airport NyRt. és az Ural Airline NyRt.
A Kolcovo repülőtere 2006-ban az előzetes adatok szerint 9771 járaton 1 360 000 utast szolgált ki, közülük mintegy 500 000 fő érkezett vagy utazott nemzetközi viszonylatokon. A Kolcovo repülőtér és Szverdlovszk-személypályaudvar között az 1. számú autóbusz járat közlekedik.
Vasút[szerkesztés]
Jekatyerinburg Oroszország egyik legjelentősebb vasúti csomópontja. A központi pályaudvar Szverdlovszk-személypályaudvar (Свердловск-Пассажирский). Innen 7 fővonal indul (Perm, Kazany, Cseljabinszk, Kurgán, Tyumeny, Tavda és Nyizsnyij Tagil felé). Itt találkozik a Transzszibériai vasútvonal északi (napjainkban elfogadott) és déli (megnyitása idején használatos) vonalvezetése. A város első pályaudvara 1881-ben épült. Jelenlegi pályaudvara 1994-ben készült el közvetlen metrókapcsolattal.
Városi közlekedés[szerkesztés]
Jekatyerinburg fejlett tömegközlekedéssel rendelkezik. A városban közel 100 autóbuszvonal 24 villamosvonal és fejlett trolibuszhálózat található.
A jekatyerinburgi metró Oroszország legrövidebb metrója, mindössze 7 állomással. Megnyitására 1991. április 26-án került sor. Jelentősége rövidsége ellenére igen nagy, mivel a város ipari területét, az Uralmast köti össze a belvárossal.
Egészségügy[szerkesztés]
2016-ban a másfélmilliós lakosság 1,8%-a, vagyis 27 000 egyén volt HIV-fertőzött, a megelőző intézkedések hiányosságai miatt.[5]
Egyéb intézmények[szerkesztés]
A városban 25 országnak működik konzulátusa, mások mellett itt található Magyarország jekatyerinburgi főkonzulátusa is.
A város szülöttei[szerkesztés]
- Viktor Viktorovics Majgurov biatlonista
- Nyikolaj Vlagyimirovics Pankratov síelő
- Alekszandr Malinyin énekes
- Pavel Dacjuk jégkorongozó
- Julija Lipnyickaja műkorcsolyázó
Éghajlat[szerkesztés]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 5,8 | 9,4 | 17,3 | 28,8 | 33,4 | 35,6 | 38,8 | 37,2 | 31,9 | 24,7 | 13,5 | 8,6 | 38,8 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −9,1 | −6,8 | 1,0 | 9,8 | 17,4 | 23,0 | 24,4 | 21,1 | 14,5 | 6,8 | −2,8 | −7,9 | 7,7 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −12,6 | −11,1 | −3,8 | 4,3 | 11,3 | 17,1 | 19,0 | 15,9 | 9,8 | 3,4 | −5,8 | −11,0 | 3,1 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −15,7 | −14,5 | −7,6 | 0,0 | 6,2 | 12,1 | 14,4 | 11,9 | 6,4 | −0,7 | −8,3 | −13,7 | −0,7 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −44,6 | −42,4 | −39,2 | −21,8 | −13,5 | −2,3 | 1,5 | −1,0 | −9,0 | −26,6 | −39,2 | −46,7 | −46,7 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 26 | 20 | 20 | 28 | 50 | 74 | 89 | 72 | 58 | 39 | 33 | 28 | 537 |
| Forrás: [1] | |||||||||||||
Testvértelepülések[szerkesztés]
Kanton, Kína 2002
Plzeň, Csehország
San José 1992
Wuppertal, Németország 1993
Genova, Olaszország- Ferentino, Olaszország
Incshon, Dél-Korea
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 2018. július 26., http://www.gks.ru/free_doc/doc_2018/bul_dr/mun_obr2018.rar, 2018. július 25., https://web.archive.org/web/20180726010024/http://www.gks.ru/free_doc/doc_2018/bul_dr/mun_obr2018.rar
- ↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Meselson MS et al. 1994. The Sverdlovsk Anthrax Outbreak of 1979. Science, 266(5188), 1202-1208.
- ↑ 24. hu: HIV-járvány van Jekatyerinburgban
További információk[szerkesztés]
- Jekatyerinburg Online
- Urál Online Archiválva 2007. április 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Jekatyerinburg német illetve angol nyelven
- Jekatyerinburg+Szverdlovszk (orosz)
