Szent György-bazilika (Prága)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szent György-bazilika
part of national heritage site in the Czech Republic
Bazilika Svatého Jiří-Prague.JPG
Vallás katolikus
Felekezet római
Egyházmegye Prágai főegyházmegye
Védőszent Szent György
Építési adatok
Építése 920
Rekonstrukciók évei
  • 973
  • 1142 (után)
  • 1541 után
  • 17. század vége
  • 1888–1912
  • 1962
  • 1969–1975
Bezárása 1782, 1947 után
Stílus román építészet
Felszentelés 920(?), 1908(?)
Alapadatok
Torony 2
Építőanyag terméskő, mészkő (tornyok)
Elérhetőség
Település Hradzsin
Hely Szent György tér
Elhelyezkedése
Szent György-bazilika (Prága)
Szent György-bazilika
Szent György-bazilika
Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 05′ 28″, k. h. 14° 24′ 08″Koordináták: é. sz. 50° 05′ 28″, k. h. 14° 24′ 08″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent György-bazilika témájú médiaállományokat.
Homlokzata (a Szent György tér felől)
A főhajó
Látképe a szentély felől
Vratiszláv szarkofágja

A Szent György-bazilika (csehül: Bazilika sv. Jiří) a prágai várnegyed legrégibb, Prága 2. legrégibb és egyben legjobb állapotú román stílusú temploma a Szent György tér keleti oldalán.

Története[szerkesztés]

920-ban alapította Vratiszláv fejedelem; eredetileg egyhajós volt. Háromhajóssá 973-ban bővítették, amikor bencések egy női kolostort építettek mellé; ez volt Prága első apácakolostora. A többszöri újjá-, illetve átépítés miatt külseje nem utal arra, hogy már több mint 1000 éves, ez csak belül látható. 1055-ig ez a bazilika volt a Přemysl-ház hivatalos temetkezőhelye, ezután a Szent Vitus-székesegyház.

Először 1142-ben égett le, ezután Berta apátnő építtette újjá a maihoz meglehetősen hasonló külsővel. Ekkor épült a két fehér mészkőtorony és a keleti oldal két román ablaksora. A 13. század első felében építették meg a Szent Ludmilla-kápolnát. Szent Vencel nagyanyjának csontmaradványait az 1380 körül épített síremlékben helyezték el. Ekkor épült a nyugati oldal portikusza is

Az 1541-es tűzvész után reneszánsz stílben építették át, a 17. század végén barokkossá alakították. 1718–1722 közt délnyugati sarkához František Maxmilián Kaňka hozzátoldotta nepomuki János kápolnáját, hogy abban tarthassák meg a későbbi szent boldoggá avatását ünneplő misét.

Miután II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, a kolostort és a bazilikát is a hadsereg használta; az épületek állapota leromlott.

A templom 1142-es, román külsejét az 1888–1912 (1887–1908)[1] közötti, František Mach tervei alapján végzett restaurálással próbálták visszaadni, homlokzatán azonban továbbra is a barokkos jegyek dominálnak. A reneszánsz elemek közül a kapuzatot hagyták meg; ezt szent György gótikus domborművének másolatával. Régészeti feltárására 1958–1964 között került sor. 1962-ben nemzeti kulturális emlékhellyé nyilvánították és hangversenyteremmé alakították. 1969–1975 között újabb rekonstrukcióval kiállítóhellyé alakították és itt helyezték el a Prágai Nemzeti Galéria gyűjteményének egy részét (kiállítás és raktár). A galéria kiköltözése óta időszakos kiállításokat tartanak benne.

Az épület[szerkesztés]

Fehér ikertornyai egész Prágából látszanak.[2] Nepomuki szent János kápolnájának homlokzatát szentek domborművei díszítik; ezeket Ferdinand Maxmilián Brokoff faragta.

A Szent György utcára nyíló, régi bejárat kapuja Benedikt Ried öntödéjében készült 1520 körül; legfőbb dísze egy sárkánnyal hadakozó lovag. Az új bejáratot a 14. században nyitották a templom nyugati oldalán, majd a 17. században kora barokk stílusban építették át a korra jellemző terrakotta figurákkal.

A homlokzatot díszítő, homokkő szobrokat:

valószínűleg Jan Jiří Bendl faragta.

Berendezése[szerkesztés]

A templom Szent kereszt oltárát a 15. század elejétől a 19. század közepéig egy 1410 és 1420 között faragott, a keresztre feszített Krisztust ábrázoló faszobor díszítette. A 19. század közepén a bazilikát felújították, a szobrot pedig máshová helyezték, majd 1989-től elveszettnek tekintették. 2009-ben a Mindenszentek kápolnájának villanyvezetékeit javító munkások találták meg egy halom öreg szék mögött.[3]

A kriptába egy barokk stílusú lépcsőn juthatunk le. A helyiségben egy allegórikus Brigitta-szobor (fekvő, halott szűz) az emberi állhatatlanságra és esendőségre emlékeztet.

A templomban két fejedelem sírja bizonyos, kettőé valószínű. Biztosan itt nyugszik:

Valószínűleg itt nyugszik:

Az eredeti, román stílusú falfestményekből csak egy relief néhány töredéke:

  • az angyalok megkoronázzák Szűz Máriát;
  • Mlada és Berta apátnők térdelő alakjai;
  • II. Ottokár és nővére, Ágnes (Anežka) apátnő

maradt fenn a karzaton és a szent Ludmilla-kápolna mellett.

A nepomuki szent János-kápolna falait Václav Vavřinec Reiner festményi díszítik.

A főhajó déli falán Hans Burgkmair képei örökítik meg a 4. században élt Szent Orsolya és a 11 000 keresztény szűz vértanúságát. Az északi oldalhajó Krisztus-szobra Otto Herbert Hájek műve (1947–1948), amit a művész a templom újraszentelése alkalmából ajándékozott a cseh népnek és személyesen Václav Havel elnöknek.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]