Szent György-rendház (Prága)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szent György-rendház
Prague Castle St George.JPG
Település
Ország Csehország
Egyházmegye Prágai főegyházmegye
Építési adatok
Stílus barokk (román)
Rekonstrukciók évei 1142, 1541, 1630-as évek(?), 1826, 1945 után
Elhelyezkedése
Szent György-rendház (Prága)
Szent György-rendház
Szent György-rendház
Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 05′ 28″, k. h. 14° 24′ 09″Koordináták: é. sz. 50° 05′ 28″, k. h. 14° 24′ 09″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent György-rendház témájú médiaállományokat.

A prágai várban, a Szent György téren álló (Szent György tér 33.) és az ugyancsak szent Györgyről elnevezett bazilikával egybeépült Szent György-rendház volt Prága és egyben Csehország első apácakolostora. Jelenleg a Prágai Nemzeti Galéria három, tematikusan összefüggő állandó kiállítása tekinthető meg benne.

Története[szerkesztés]

A későbbi fejedelem II. Boleszláv még csak 12 éves volt, amikor megkérte húgát, Mladát, hogy utazzon Rómába, és kérjen engedélyt a pápától önálló csehországi egyházmegye (püspökség) alapítására. Harmincöt évesen ő lett a fejedelem, és hozzálátott az út előkészítéséhez; a feltűnően szép lányt tapasztalt diplomaták gondjaira bízta. A küldetés sikerrel járt: a pápa engedélyezte a püspökség és egy apácakolostor megalapítását. Az események rekonstruálása ellentmondásos: a kolostort 973-ban alapították, viszont egyes álláspontok[1] szerint Mlada 974-ben utazott el és 976-ban tért haza. Az első apátnő maga Mlada lett.

Csehország első bencés apácakolostora a Přemysl-ház uralma alatt mindvégig kivételezett jogi helyzetet élvezett. Az apácák a legelőkelőbb nemes családok lányai voltak, az apátnő mindig a királyi család tagja. Csehország királynőjét a prágai püspök (később érsek) és az apátnő közösen koronázta.

Az 1142-es tűzvészben porig égett, de újjáépítették. A huszita háborúk alatt (1419-ben?) az apácák elmenekültek, és csak 1432-ben tértek vissza; közben az épület üresen állt. Az 1541-es nagy tűzvészben ismét súlyosan megrongálódott, de ezúttal is helyreállították. Ekkor a főépületet fegyvertárrá alakították, és az apácáknak az újonnan épült keleti szárnyba kellett költözniük.

A 17. század első felében az épület homlokzatát — akárcsak a szomszédos bazilikáét — barokk stílusúra építették át, egyes források[2] szerint Francesco Caratti, mások[3] szerint Carlo Lurago tervei alapján.

1782-ben, amikor II. József a legtöbb szerzetesrendet feloszlatta, ezt a kolostort is bezárták. A prágai polgárok sokáig tiltakoztak a döntés ellen, de hiába. Az épületnek a térre néző részén paplakokat rendeztek be, a hátsó rész kaszárnya lett. 1826-ban egyházi ispotállyá alakították.

Az épület[szerkesztés]

Az épületegyüttes két belső udvar köré épült. Az eredeti (1142 utáni), román stílusú épületből csak a Szent Anna-kápolna maradt meg; ebben helyezték nyugalomra a kolostor apátnőit.

Kiállításai[szerkesztés]

A három állandó kiállítás:

E három közül az első kiállítást a 2010-es években Jan Jakub Hartmann két értékes tájképével, a Föld, illetve a Víz allegóriájával bővítették.[4]

Látogatása[szerkesztés]

Nyitva hétfő kivételével 10:00 – 18:00 között (9:00 – 17:00 között[5]).

Belépti díjak 2016-ban:

  • teljes árú — 100 korona;
  • kedvezményes — 50 korona;
  • családi — 150 korona.

Minden hónap első szerdáján ingyen látogatható.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]