1875 az irodalomban

Az 1875. év az irodalomban.

Megjelent új művek[szerkesztés]

Wilkie Collins angol író regénye: The Law and the Lady^[1]
Henry James amerikai származású angol író:
- novelláskötete: A Passionate Pilgrim and Other Tales, benne a már korábban is megjelent címadó novellával: A Passionate Pilgrim (Egy szenvedélyes zarándok)
- regénye: Roderick Hudson
George Meredith regénye: Beauchamp's Career^[2]
Mark Twain elbeszéléseinek kötete: Sketches New and Old
Émile Zola regénye: Mouret abbé vétke (La Faute de l'Abbé Mouret)
Jules Verne regénye: A Chancellor (Le Chancellor)
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij regénye: A kamasz (Подросток)
Elkezdődik Lev Tolsztoj regénye, az Anna Karenina (Анна Каренина) közlése folytatásokban (1875–1877; könyv alakban először 1878-ban jelenik meg)
Jakov Ignjatovics magyarországi szerb író regénye: Vasa Rešpekt [Васа Решпект?]^[3]
Ljuben Karavelov bolgár író regénye: Маминото детенце; Maminoto detence (Mama kedvence)
Bernardo Guimarães brazil író A Escrava Isaura (Isaura, a rabszolganő) című regénye, melyből népszerű televíziós sorozat készült
José Maria de Eça de Queirós portugál író regénye: Amaro atya bűne (O Crime do Padre Amaro)

Sully Prudhomme verseskötete: Les Vaines Tendresses
Gaspar Núñez de Arce spanyol költő, író, drámaíró verseskötete: Gritos de combate (Csatakiáltások)^[4]

Megjelenik Bjørnstjerne Bjørnson norvég költő, drámaíró darabja: En fallit (A csőd)
Megjelenik és színre kerül Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij vígjátéka: Farkasok és bárányok (Волки и овцы)

Beöthy Zsolt regénye: Kálozdy Béla (először a Pesti Napló 1875. évfolyamában jelenik meg)
Berczik Árpád vígjátéka a Nemzeti Színházban: Házasítók
Csiky Gergely Jóslat című ógörög tárgyú vígjátéka akadémiai pályadíjat nyer
Tóth Ede: A falu rossza, népszínmű három felvonásban; bemutató a Nemzeti Színházban^[5]
Szász Károly újabb műfordítás-kötetei:^[6]
- Tennyson: Király-idillek
- Goethe lírai költeményei (két kötet)

április 1. – Edgar Wallace angol krimi- és színműíró († 1932)
április 2. – Szinnyei Ferenc irodalomtörténész († 1947)
június 6. – Thomas Mann német regényíró, a 20. századi német nyelvű irodalom egyik legjelentősebb alakja († 1955)
szeptember 1. – Edgar Rice Burroughs amerikai ponyvaíró, elsősorban Tarzan-regényeivel lett világhírű († 1950)
szeptember 13. – Farkas Antal költő, író († 1913)
október 8. – Tormay Cécile írónő, műfordító, a Napkelet című folyóirat szerkesztője († 1937)
október 11. – Ștefan Octavian Iosif román irodalmár, költő és műfordító, a Societatea Scriitorilor Români (Román Írószövetség) megalapítója († 1913)
október 31. – Avetik Iszahakjan örmény költő, író († 1957)
december 4. – Rainer Maria Rilke osztrák impresszionista költő († 1926)

április 7. – Georg Herwegh német költő (* 1817)
június 4. – Eduard Mörike német romantikus költő, író, fordító (* 1804)
augusztus 4. – Hans Christian Andersen, alighanem a leghíresebb dán költő, meseíró (* 1805)
október 10. – Alekszej Tolsztoj orosz költő, író, drámaíró (* 1817)
december 10. – Toldy Ferenc irodalomtörténész, kritikus (* 1805)
december 22. – Kemény Zsigmond író, publicista, politikus; Jókai Mór mellett a magyar romantikus regényirodalom legnagyobb alakja (* 1814)

↑ Bokor József (szerk.). Collins, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2017. január 6.
↑ Bokor József (szerk.). Meredith, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2017. január 6.
↑ Vajda György Mihály, Pál József: A világirodalom története évszámokban (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, 209. o.)
↑ Vajda György Mihály, Pál József: i. m. 209. o.)
↑ Czibor János.szerk.: Vajda György Mihály: Színházi kalauz. Budapest: Gondolat Kiadó, 639–641. o. (1962)
↑ Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 7. kötet. Szász Károly c. alfejezet. (CD-ROM: Arcanum Kiadó)