„Közönséges vadszőlő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
180 771 szerkesztés
Jó lenne, ha egy botanikus ellenőrizné. Az illusztrációk és az angol, német W-ra linkelés és a tartalom is mind a P. vitacea nevű fajra utaltak, ezért átjavítottam az eredetiről.
15. sor: 15. sor:
| genus = [[Vadszőlő]] ''(Parthenocissus)''
| genus = [[Vadszőlő]] ''(Parthenocissus)''
| genus_authority = Planch.
| genus_authority = Planch.
| species = '''''P. quinquefolia'''''
| species = '''''P. vitacea'''''
| binomial = Parthenocissus quinquefolia
| binomial = Parthenocissus vitacea
| binomial_authority = ([[Carl von Linné|L.]]) [[Jules Émile Planchon|Planch.]]
| binomial_authority = ([[Carl von Linné|L.]]) [[Jules Émile Planchon|Planch.]]
| synonyms = {{csuka+|Szinonimák}}
| synonyms = {{csuka+|Szinonimák}}
76. sor: 76. sor:
| range_map =
| range_map =
| range_map_caption = Elterjedési területe
| range_map_caption = Elterjedési területe
| wikispecies = Parthenocissus quinquefolia
| wikispecies = Parthenocissus vitacea
| wikicommonscat = Parthenocissus quinquefolia
| wikicommonscat = Parthenocissus vitacea
}}
}}

A '''közönséges vadszőlő''' vagy '''tapadó vadszőlő''' ''(Parthenocissus quinquefolia)'' a [[szőlőfélék|szőlővirágúak]] ''(Vitales)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]] és a [[szőlőfélék]] ''(Vitaceae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[faj]].
A '''közönséges vadszőlő''' vagy '''tapadó vadszőlő''' ''(Parthenocissus vitacea)'' a [[szőlőfélék|szőlővirágúak]] ''(Vitales)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]] és a [[szőlőfélék]] ''(Vitaceae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[faj]].


Nemzetségének a [[típusfaj]]a.
Nemzetségének a [[típusfaj]]a.

A lap 2020. május 28., 06:38-kori változata

Közönséges vadszőlő
A növény
A növény
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Rend: Szőlővirágúak (Vitales)
Család: Szőlőfélék (Vitaceae)
Alcsalád: Vitoideae
Nemzetség: Vadszőlő (Parthenocissus)
Planch.
Faj: P. vitacea
Tudományos név
Parthenocissus vitacea
(L.) Planch.
Szinonimák
Szinonimák
  • Ampelopsis engelmannii (Koehne & Graebn.) Rehder
  • Ampelopsis graebneri Bolle
  • Ampelopsis hederacea DC.
  • Ampelopsis hederacea var. dumetorum Focke
  • Ampelopsis hederacea var. minor Schelle
  • Ampelopsis hederacea var. murorum Focke
  • Ampelopsis latifolia Tausch
  • Ampelopsis muralis (Graebn.) Lengerken
  • Ampelopsis pubescens Schltdl.
  • Ampelopsis quinquefolia (L.) Michx.
  • Ampelopsis quinquefolia var. angustifolia Dippel
  • Ampelopsis quinquefolia var. dumetorum Rehder
  • Ampelopsis quinquefolia var. graebneri Rehder
  • Ampelopsis quinquefolia var. heptaphylla A.Gray
  • Ampelopsis quinquefolia var. hirsuta (Pursh) Torr. & A.Gray
  • Ampelopsis quinquefolia var. latifolia Dippel
  • Ampelopsis quinquefolia var. murorum Rehder
  • Ampelopsis quinquefolia var. pubescens L.H.Bailey
  • Ampelopsis quinquefolia var. radicantissima Rehder
  • Ampelopsis quinquefolia var. spaethii (Koehne & Graebn.) Schelle
  • Ampelopsis radicantissima (Koehne & Graebn.) Beissn., Schelle & Zabel
  • Ampelopsis radicantissima var. engelmannii (S.Watson) Schelle
  • Ampelopsis radicantissima var. graebneri (Bolle) Schelle
  • Ampelopsis radicantissima f. minor (Graebn.) Schelle
  • Ampelopsis radicantissima var. saint-paulii (Koehne & Graebn.) Schelle
  • Ampelopsis roylei Dippel
  • Ampelopsis saint-paulii (Koehne & Graebn.) Rehder
  • Ampelopsis virginiana Dippel
  • Cissus hederacea var. hirsuta Pursh
  • Cissus quinquefolia (Michx.) Desf.
  • Parthenocissus dumetorum (Focke) Rehder
  • Parthenocissus engelmannii Koehne & Graebn.
  • Parthenocissus graebneri (Bolle) Graebn.
  • Parthenocissus hederacea (Ehrh.) Druce
  • Parthenocissus hirsuta (Pursh) Graebn.
  • Parthenocissus inserta (A.Kern.) Fritsch
  • Parthenocissus muralis Graebn.
  • Parthenocissus pubescens (Schltdl.) Graebn.
  • Parthenocissus quinquefolia var. hirsuta (Pursh) Planch.
  • Parthenocissus quinquefolia var. minor (Graebn.) Rehder
  • Parthenocissus quinquefolia var. murorum (Focke) Rehder
  • Parthenocissus quinquefolia var. saint-paulii (Koehne & Graebn.) Rehder
  • Parthenocissus radicantissima Koehne & Graebn.
  • Parthenocissus radicantissima var. minor Graebn.
  • Parthenocissus saint-paulii Koehne & Graebn.
  • Parthenocissus spaethii Koehne & Graebn.
  • Psedera hirsuta (Pursh) Greene
  • Psedera quinquefolia (L.) Greene
  • Quinaria quinquefolia (L.) Koehne
  • Vitis hederacea Ehrh.
  • Vitis inserta A.Kern.
  • Vitis pubescens (Schltdl.) Miq.
  • Vitis quinquefolia (L.) Lam.
  • Vitis quinquefolia var. hirsuta (Pursh) Bean
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges vadszőlő témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges vadszőlő témájú médiaállományokat és Közönséges vadszőlő témájú kategóriát.

A közönséges vadszőlő vagy tapadó vadszőlő (Parthenocissus vitacea) a szőlővirágúak (Vitales) rendjébe és a szőlőfélék (Vitaceae) családjába tartozó faj.

Nemzetségének a típusfaja.

Előfordulása

A közönséges vadszőlő eredeti előfordulási területe Észak- és Közép-Amerika, valamint a Karib-térség. Az Amerikai Egyesült Államokban (Alabama, Illinois, Kentucky, Tennessee és Vermont), Mexikóban, Guatemalában és Salvadorban őshonos. Feltehetően a 18. század végén, dísznövényként hozták be Európába és Ázsiába, ahol meghódította a következő országokat és térségeket: Albánia, Algéria, Ausztria, Colorado, az egykori Csehszlovákia, Görögország, Hollandia, Kazahsztán, Kína keleti fele, Koreai-félsziget, Nagy-Britannia, Németország, Szicília és Svájc. A 20. század elején Németországban és Ausztriában már általánosan elterjedt. Magyarországon az 1960-as években vadult ki a kertekből és mára az egész országban megtalálható inváziós faj; főleg a folyók árterein és ligeterdeiben gyakori. Manapság az afrikai Ruandában is jelen van.

Megjelenése

Lombhullató, elfásult indás évelő kúszócserje, amely 20-30 méter hosszúra nő meg. A levele egy levélnyélből és öt levélkéből tevődik össze. Hajtásai fiatalon sima kérgűek, kopaszok, paraszemölcsösek, idős korban a kéreg felrepedezik rajtuk, de nem válik le. A hajtások három-ötágú, erősen kunkorodó kacsokkal kapaszkodnak a fatörzsekbe, falakba, sziklákba. A levél kortól és élőhelyminőségtől függően általában 3-20 centiméter átmérőjű, de néha 30 centiméter átmérőjű is lehet. A levélkék 5–12 centiméter hosszúak, 2-4,5 centiméter szélesek, durván fűrészes szélűek, hegyes csúcsúak. Nyár közepén virágzik. Az alig látszó, apró, nem feltűnő, kétivarú virágai bugavirágzatot alkotnak. A csésze alig felismerhető, a kis zöldessárga szirmok szétterülnek, a diszkusz összenő a kétrekeszű magház aljával, a bibeszál rövid és zömök. Bőven terem nektárt, ezért a rovarok szívesen látogatják. Virágai zöldesek és fürtökben lógnak. Az 5-7 milliméter átmérőjű termése liláskék színű, az ember számára mérgező, benne 3–4 mag található.

Életciklusa

Észak-Amerikában az üde tölgyerdők fákra, cserjékre, sziklákra kapaszkodó liánnövénye. A félárnyékot kedveli, de egyéb tekintetben nagyon igénytelen, szinte bármilyen talajtípuson megél. Elviseli a kitett, szeles vagy szennyezett élőhelyet, a városi környezetet és a kemény teleket.

Magvai kicsírázáshoz legalább hathetes hideghatásra van szükség. Bár a kifejlett növény ellenálló, a magoncok érzékenyek, nem bírják a vízborítást, könnyen elfagynak és gyakran megeszik őket a csigák. Igen gyorsan nő. Április második felében bontja ki leveleit, amelyek ősszel lángolóan vörösre színeződnek. Három-négyévesen fordul termőre, ezután minden évben rendszeresen hoz termést. Vegetatívan is szaporodik, hajtásai könnyen meggyökereznek.

Jelentősége

Gyakran ültetett dísznövény, amely falakat, kerítéseket takar és ősszel látványosan vörösre színeződik. Bogyója mérgező, oxálsavat tartalmaz, amely nagyobb mennyiségben fogyasztva vesekárosodást okoz, bár a komoly mérgezés esélye rossz íze miatt csekély. A bogyó leve irritálhatja a bőrt.

Képek

  • A növény
    A növény
  • Fiatal hajtása
    Fiatal hajtása
  • A tapadója
    A tapadója
  • A levélzete
    A levélzete
  • Levelei
    Levelei
  • Virágai
    Virágai
  • Éretlen bogyói
    Éretlen bogyói
  • Érett bogyói
    Érett bogyói
  • Őszi színezete
    Őszi színezete

Források

  • Parthenocissus quinquefolia (L.) Planch. Plants of the World Online
  • Gill, John D.; Pogge, Franz L. 1974: Parthenocissus Planch. Creeper. In: Schopmeyer, C. S., ed. Seeds of woody plants in the United States. Agric. Handb. 450. Washington, DC: U.S. Department of Agriculture, Forest Service: 568–571.
  • A. L. P. P. de Candolle & A. C. de Candolle, Monogr. phan. 5(2):448. 1887
  • USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Parthenocissus quinquefolia in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), U.S. Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 08-Apr-12.
  • Earney, Delena Tull ; illustrations by Michael; Larke, Julia; Teague,, Judy; Miller, Suzanne Rippe ; photographs by George Oxford (2013). Edible and useful plants of the Southwest : Texas, New Mexico, and Arizona : including recipes, teas and spices, natural dyes, medicinal uses, poisonous plants, fibers, basketry, and industrial uses (Revised ed.). pp. 184–185. ISBN 0292748272.
  • "FDA Poisonous Plant Database". Accessdata.fda.gov. Retrieved October 15, 2016.
  • Csiszár Ágnes: Inváziós növényfajok Magyarországon Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó 2012 ISBN 978-963-334-050-9
  • Közönséges vadszőlő Botanikaland
  • Thicket Creeper Fassaden Grün
  • Parthenocissus inserta Go Botany
  • False Virginia-creeper Parthenocissus inserta GB Non-native Species
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Közönséges_vadszőlő&oldid=22678364”