„Dávid” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
YiFeiBot (vitalap | szerkesztései)
1 917 szerkesztés
a Bot: 4 interwiki link áthelyezve a Wikidata d:q4926663 adatába
Nincs szerkesztési összefoglaló
37. sor: 37. sor:
* [[No Thanx|Szekér Dávid]] gitáros, énekes (NTX)
* [[No Thanx|Szekér Dávid]] gitáros, énekes (NTX)
* [[Székely Dávid]] sportújságíró, kommentátor
* [[Székely Dávid]] sportújságíró, kommentátor
*Horváth Dávid - Kézilabda


=== Külföldiek ===
=== Külföldiek ===

A lap 2019. április 9., 13:02-kori változata

A Dávid[1] héber eredetű férfinév, jelentése bizonytalan, esetleg kedvelt, szeretett, ill. apai részről testvér, esetleg uralkodó,[2] más vélemény szerint egyesítő.[3] Istenszerető jelentése is elterjedt. Ez utóbbi főleg Dávid zsidó királyhoz köthető.

Rokon nevek

  • Dakó:[1] régi magyar személynév, valószínűleg a Dávid régi becéző formája.[2]
  • Dókus:[1] a Dávid és a Domokos régi magyar beceneve.[4]
  • Dózsa:[1] a Dávid régi magyar beceneve.[4]

Gyakorisága

A Dávid nevet Magyarországon a középkorban szinte egyáltalán nem használták, 1967-ben is csak 7-en kapták ezt a nevet, viszont az 1980-as években már a 22. leggyakoribb férfinév volt.[3] Az 1980-as–1990-es években a Dávid igen gyakorivá vált, a Dakó, Dókus és Dózsa szórványos név volt, a 2000-es években a Dávid a 3-6. leggyakoribb férfinév volt, a többi nem szerepelt az első százban.[2][5][6]

Névnapok

Dávid, Dakó, Dókus, Dózsa

Híres Dávidok, Dakók, Dókusok és Dózsák

Uralkodók, hercegek

Magyarok

Külföldiek

Egyéb Dávidok, Dakók, Dókusok és Dózsák

Vezetéknévként

Maga a Dávid név és a belőle képzett Dakó, Dósa, Dása, Dózsa és Dóka nevek Magyarországon viszonylag elterjedt családnevek.[3]

Például:

A művészetekben

Földrajzi névként

Szólások, hiedelmek

  • a teleholdban Dávid király hegedül: népi hiedelem[3]
  • Szent Dávid száradó kapcája: népi hiedelem, mely szerint a telehold foltjait hívják így[3]
  • Elhegedülte azt már Szent Dávid: szólás egy olyan dologról, aminek a megvalósulásáról már lemondtak[3]
  • Elhegedülték rajta Szent Dávid nótáját: mondják egy olyan emberre, akit nagyon elvertek[3]
  • Szent Dávidné éneke: az egyházi énekkel szemben a világi dalokat hívták így, erre utal a Dávidné zsoltári és a Dávidné dudája kifejezés is, de így hívták a régi kollégiumi diákirodalomban a tréfás énekeket tartalmazó köteteket.[3]
  • Két részt húzott, mint Dávid a nyúlból: mondták annak, aki valamiből nem egy, hanem két részt kapott[3]
  • Hogy is szóljak Szent Dáviddal?: így szólnak rá arra, aki elkáromkodja magát[3]

A népnyelvben

  • dávid a kékes színű, gömbölyű szemű szőlőfajta neve[3]
  • dávidfüttynek hívják a Tolna megyei Döbröközben a felesleges és nevetséges erőlködést.[3]

Egyéb

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. ↑ a b c d e f g Ladó-Bíró, 48. old.
  3. ↑ a b c d e f g h i j k l Fercsik-Raátz, 96. old.
  4. ↑ a b Ladó-Bíró, 49. old. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „ladó1” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  5. ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  6. ↑ http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dávid&oldid=21165863”