Ugrás a tartalomhoz

II. Dávid skót király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Dávid

Skócia királya
Uralkodási ideje
1329. június 7. 1371. február 22.
KoronázásaScone
1331. november 24.
ElődjeI. Róbert
UtódjaII. Róbert
Életrajzi adatok
UralkodóházBruce-ház
Született1324. március 5.[1][2][3]
Dunfermline Palace
Elhunyt1371. február 22. (46 évesen)[1][2][3]
edinburgh-i vár
NyughelyeHolyrood Abbey
ÉdesapjaI. Róbert skót király
ÉdesanyjaElizabeth de Burgh, skót királyné
Testvére(i)
  • Marjorie Bruce
  • Margaret Bruce
Házastársa
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Dávid témájú médiaállományokat.

I. (Bruce) Dávid (Dunfermline Palace, 1324. március 5.[1][2][3] –‎ edinburgh-i vár, 1371. február 22.[1][2][3]) Skócia királya. Az országot három ízben uralta: 1329-1332, majd 1342-1346, végül 1357-től haláláig.

Dávid kiskorúként (öt évesen) kezdte meg uralkodását, apja, I. Róbert halála után. Scone-i apátságban koronázták meg. Gyámja Thomas Randolph, Moray grófja lett. Négy évesen vette feleségül II. Edward és Izabella lányát, az akkor hét éves Johannát. A király gyermekségét III. Eduárd megpróbálta a maga hasznára fordítani azzal, hogy bevonult Skóciába, és megpróbálta védencét, a Balliol családból való Eduárdot trónra segíteni, akit az 1332 szeptemberi dupplin-i skót vereség után megkoronáztak. Ekkor Dávid (1334-ben) Franciaországba menekült, ahol épp a százéves háború dúlt. VI. Fülöp fogadta, és a Galliard-kastélyban szállásolta el.

1341-ben a Skciában a nemesi összefogás elűzte Balliolt, és lehetővé tette Davidnak a visszatérést. Francia segítséggel jutott el Skóciába, Kincardineshire-ben szállt partra, s kezébe vette országa kormányzását.

1346-ban Fülöp kérésére David megtámadta Angliát. Seregében néhány francia katona is volt, akik nyáron érkeztek Skóciába. Feldúlt több várost, s végül Durham felé vette az irányt, mikor egy William Douglas vezette portyázás utáni hajnalon, szembekerültek egy sietve összeszedett angol csapattal, mely a nagyobb sereg előőrse volt. Ekkor David egész seregével megindult Merrington felé, és Durhamtól 9 km-re találkozott szembe az angolokkal. Bár Ralph Neville báró vezette csapatok kevesebben voltak, mint a skótok, de kedvező helyzeti pozíciójuk lehetővé tette, hogy sikerre vigyék támadásaikat, és legyőzzék David seregét. A skót királyt megsebezték, elfogták, majd bebörtönözték. Tizenegy évig volt fogságban. A trónra csak azzal a feltétellel kerülhetett vissza, hogy elfogadta Anglia fennhatóságát, és jelentős váltságdíjat is kellett fizetnie.

1364-ben, felesége 1362-es halála után elvette szeretőjét, Margaret Drummondot, de 1370-ben elvált tőle.

David kormányzása alatt Skócia független, virágzó és stabil királyság volt. David törekedett az angolokkal való békére, és titokban tárgyalásokat folytatott III. Edwarddal.

1371 február 22-én halt meg természetes halállal az Edinburghi kastélyban. Halála után a Stuart-házat emelték a skót trónra.

  1. 1 2 3 4 p10210.htm#i102093
  2. 1 2 3 4 "Gran Enciclopèdia Catalana". Nagy Katalán Enciklopédia (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia.
  3. 1 2 3 4 "Proleksis enciklopedija". Proleksis Encyclopedia (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute. 2005.
  4. 1 2 "Kindred Britain".
  5. p10210.htm#i102093, 2020. augusztus 7.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]