Dávid
Ellenőrzött
A Dávid[1] héber eredetű férfinév, jelentése bizonytalan, esetleg kedvelt, szeretett, ill. apai részről testvér, esetleg uralkodó,[2] más vélemény szerint egyesítő.[3] Istenszerető jelentése is elterjedt. Ez utóbbi főleg Dávid zsidó királyhoz köthető.
Rokon nevek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gyakorisága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Dávid nevet a Magyar Királyságban a középkorban szinte egyáltalán nem használták, 1967-ben is csak heten kapták ezt a nevet, viszont az 1980-as években már a 22. leggyakoribb férfinév volt.[3] Az 1980-as–1990-es években a Dávid igen gyakorivá vált, a Dakó, Dókus és Dózsa szórványos név volt, a 2000-es évek elején a Dávid a 3–6. leggyakoribb férfinév volt, a többi nem szerepelt az első százban.[2][7][8]
Névnapok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Dávid, Dakó, Dókus, Dózsa
Híres névviselők
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- „Dávid” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
- „David” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
- „Dózsa” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
Kitalált személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Copperfield Dávid, Charles Dickens regényhőse
Szólások, hiedelmek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- a teleholdban Dávid király hegedül: népi hiedelem[3]
- Szent Dávid száradó kapcája: népi hiedelem, mely szerint a telehold foltjait hívják így[3]
- Elhegedülte azt már Szent Dávid: szólás egy olyan dologról, aminek a megvalósulásáról már lemondtak[3]
- Elhegedülték rajta Szent Dávid nótáját: mondják egy olyan emberre, akit nagyon elvertek[3]
- Szent Dávidné éneke: az egyházi énekkel szemben a világi dalokat hívták így, erre utal a Dávidné zsoltára(i) és a Dávidné dudája kifejezés is, de így hívták a régi kollégiumi diákirodalomban a tréfás énekeket tartalmazó köteteket.[3]
- Két részt húzott, mint Dávid a nyúlból: mondták annak, aki valamiből nem egy, hanem két részt kapott[3]
- Hogy is szóljak Szent Dáviddal?: így szólnak rá arra, aki elkáromkodja magát[3]
A népnyelvben
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- dávid a kékes színű, gömbölyű szemű szőlőfajta neve[3]
- dávidfüttynek hívják a Tolna vármegyei Döbröközben a felesleges és nevetséges erőlködést.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- 1 2 3 4 5 6 7 Ladó-Bíró, 48. old.
- 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Fercsik-Raátz, 96. old.
- ↑ Ladó-Bíró, 49. old.
- ↑ Ladó-Bíró, 50. old.
- ↑ ዳዊት (dawit) meaning in English - Amharic Dictionary
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ↑ http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv[halott link]
Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- "Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke". nytud.hu. Hozzáférés: 2023. április 10.
- "Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa". Hozzáférés: 2023. április 10.
- "Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák". Hozzáférés: 2023. április 10.
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit (2009). "Keresztnevek enciklopédiája" (PDF). Tinta Könyvkiadó. Hozzáférés: 2020. március 28.
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit (1997). Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó. ISBN 963 9036 250.
{{cite book}}: Cite has empty unknown parameter:|coauthors=(súgó)