„Hamvazószerda” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
mert |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.93.165 (vita) szerkesztéséről Crimea szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
| 26. sor: | 26. sor: | ||
A '''hamvazószerda''' ({{latinul|feria quarta cinerum}}, régi népi elnevezései ''hamvas szerda<ref name=katlexhamv>{{KatLex|4||H/hamvazószerda.html}}</ref>, szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda'') a nyugati [[kereszténység]]ben a [[nagyböjt]] kezdőnapja, a [[húsvét]]vasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap.<ref name=katlexhamv/> Mozgó ünnep, legkorábbi lehetséges időpontja [[február 4.]] és a legkésőbbi [[március 10.]] Ez a [[farsang]]i időszak utáni első nap. |
A '''hamvazószerda''' ({{latinul|feria quarta cinerum}}, régi népi elnevezései ''hamvas szerda<ref name=katlexhamv>{{KatLex|4||H/hamvazószerda.html}}</ref>, szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda'') a nyugati [[kereszténység]]ben a [[nagyböjt]] kezdőnapja, a [[húsvét]]vasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap.<ref name=katlexhamv/> Mozgó ünnep, legkorábbi lehetséges időpontja [[február 4.]] és a legkésőbbi [[március 10.]] Ez a [[farsang]]i időszak utáni első nap. |
||
A húsvétot megelőző nagyböjt hossza [[Jézus]] 40 napos böjtjét követi. A nyugati egyházban (mivel [[vasárnap]], az |
A húsvétot megelőző nagyböjt hossza [[Jézus]] 40 napos böjtjét követi. A nyugati egyházban (mivel [[vasárnap]], az Úr napján nincsen böjt) a húsvét előtti negyven hétköznapra terjed ki, a szombatokat is beleértve; így – mivel az ebbe az időszakba eső hat vasárnap nem része a böjtnek – kezdőnapja, a hamvazószerda a húsvét előtti 46. napra esik. Ezzel szemben a [[bizánci rítus]] szerint szombaton sem böjtölnek, ezért a nagyböjt a hamvazószerda előtti második vasárnapon ''(húshagyóvasárnap)'' kezdődik.<ref name=katlexhamv/> |
||
Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként [[hamu]]t szórtak a fejükre, ez a [[12. század]]tól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás). |
Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként [[hamu]]t szórtak a fejükre, ez a [[12. század]]tól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás). |
||
A lap 2019. március 7., 12:20-kori változata
| Hamvazószerda | |
 | |
| Hamvazkodás | |
| Alternatív neve | szárazszerda, böjtfogószerda |
| Ünneplik | elsősorban a katolikusok |
| Típusa | keresztény |
| Tartalma, jelentése | a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete |
| Ideje | húsvét előtti hetedik hét szerdája (húsvétvasárnap előtti 46. nap) |
| 2018. | február 14. |
| 2019. | március 6. |
| 2020. | február 26. |
| Rituálé | hamvazkodás |
| Kapcsolódó ünnep | nagyböjt |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hamvazószerda témájú médiaállományokat. | |
Hamvazkodás Strasbourgban
A hamvazószerda (latinul: feria quarta cinerum, régi népi elnevezései hamvas szerda[1], szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda) a nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdőnapja, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap.[1] Mozgó ünnep, legkorábbi lehetséges időpontja február 4. és a legkésőbbi március 10. Ez a farsangi időszak utáni első nap.
A húsvétot megelőző nagyböjt hossza Jézus 40 napos böjtjét követi. A nyugati egyházban (mivel vasárnap, az Úr napján nincsen böjt) a húsvét előtti negyven hétköznapra terjed ki, a szombatokat is beleértve; így – mivel az ebbe az időszakba eső hat vasárnap nem része a böjtnek – kezdőnapja, a hamvazószerda a húsvét előtti 46. napra esik. Ezzel szemben a bizánci rítus szerint szombaton sem böjtölnek, ezért a nagyböjt a hamvazószerda előtti második vasárnapon (húshagyóvasárnap) kezdődik.[1]
Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).
Történelem
Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.
.jpg)
Hamvazószerdán – elsősorban a katolikus egyházban – szentelt hamuból (melyet az előző évi virágvasárnapi körmeneten használt barka elhamvasztásával állítanak elő) keresztet rajzolnak a hívők homlokára, az alábbi mondatok egyikével: „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel”, illetve „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumnak!”[2] Ezt a napot ritkábban protestáns közösségekben is megünneplik.
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt.
Liturgia
A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. Ezt nevezik hamvazásnak (latinul: impositio cinerum), ami a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
Népszokások
A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje.[3]
Jegyzetek
- ↑ a b c Magyar katolikus lexikon IV. (Gas–Hom). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1998.
- ↑ Hamvazás, lexikon.katolikus.hu
- ↑ Hamukeresztek jelzik a nagyböjt kezdetét, mult-kor.hu
Források
További információk
- Feke György – Kováts Annamária: Hamvazószerda üzenete (A református és a katolikus egyházban). Református.hu, 2012. március 15. (Hozzáférés: 2014. március 4.)
