„Haifa” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Xing (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Xing (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
13. sor: | 13. sor: | ||
|alapítás éve = |
|alapítás éve = |
||
|alapítás éve forrás = |
|alapítás éve forrás = |
||
|polgármester = |
|polgármester = Joná Jaháv |
||
|irányítószám = na., öt számjegyű |
|irányítószám = na., öt számjegyű |
||
|körzethívószám = (+972) |
|körzethívószám = (+972) |
||
31. sor: | 31. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Haifa''' ({{ny-he| |
'''Haifa''' ({{ny-he|חיפה}} ''Heifá'' {{ny-ar|حَيْفَا}} {{Audio|ArHaifa.ogg|Hajfá}}) |
||
Észak-[[Izrael]] legnagyobb városa és az ország harmadik legnagyobb városa. Lakosságának száma kb. 268 200 fő.<ref>http://www1.cbs.gov.il/shnaton62/st02_16.pdf</ref> |
Észak-[[Izrael]] legnagyobb városa és az ország harmadik legnagyobb városa. Lakosságának száma kb. 268 200 fő.<ref>http://www1.cbs.gov.il/shnaton62/st02_16.pdf</ref> |
||
Kikötőváros, a Földközi-tenger partján fekszik a Haifa-i öbölben, |
Kikötőváros, a Földközi-tenger partján fekszik a Haifa-i öbölben, |
A lap 2016. augusztus 13., 23:16-kori változata
Haifa חיפה | |||
| |||
Héber neve: חיפה | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Izrael | ||
Körzet | Haifa körzet | ||
Rang | város | ||
Polgármester | Joná Jaháv | ||
Irányítószám | na., öt számjegyű | ||
Körzethívószám | (+972) | ||
Testvértelepülései | Lista lásd a fejezetben | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 282 831 fő (2021)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | IST, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 32° 49′ 09″, k. h. 34° 59′ 57″Koordináták: é. sz. 32° 49′ 09″, k. h. 34° 59′ 57″ | |||
Haifa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Haifa témájú médiaállományokat. |
Haifa (héberül: חיפה Heifá arabul: حَيْفَا Hajfá) Észak-Izrael legnagyobb városa és az ország harmadik legnagyobb városa. Lakosságának száma kb. 268 200 fő.[2] Kikötőváros, a Földközi-tenger partján fekszik a Haifa-i öbölben, kb 90 km-re északra Tel-Aviv városától.[3] A város dimbes-dombos, mivel a Kármel-hegyen és annak lábánál épült; fontos ipari központ is. Izrael legbékésebb városa; keresztények, muszlimok és zsidók között ritka az összetűzés.[4]
Története
Mai ismereteink szerint Haifát, illetve a Kármel-hegyet már említik a perzsa (lásd:perzsia), majd görög birodalom történettudósai, az arab, a héber, a muszlim és a keresztény szent könyvek is. Ebből következően alapítása az ókorban történt. Ókori neve biztosan nem ismeretes. Része volt a Mezopotámiai, majd a Szeleukida birodalomnak. Az ókori birodalmak összeomlása után a korai középkorban a szaracénok ellen vívott keresztes háborúk is érintették a várost.
Jelentősebb történelmi évszámok Haifa történelmében:
- 1096-1270-ig a hét keresztes háború;
- 1914-1918 az első világháború a Palesztinán átmenő Hidzsáz-vasút leágazó vonala és kikötői mivolta révén ellátási vonal;
- 1920-1948 a Palesztin állam része;
- 1948-1982 arab-izraeli háborúk részese, és Izrael állam része.
Nevezetességek
- Haifa egyik nevezetessége a Kármel-hegy, amelynek nevét ma is őrzik a Kármeliták. A hegyen található a Kármelita Kolostor és Illés barlangja.
- A bahái kert, mely Izrael leglátogatottabb botanikus kertje a Bahái Világközpont területén.[5][6]
- A német protestáns templomos mozgalom (nem tévesztendő össze a középkori, azonos nevű lovagrenddel) piros cseréptetős városnegyede. A Ben Gurion út mentén elterülő kávéházak, éttermek és butikok a város szórakozónegyedének központja.
- Raoul Wallenberg dolgozott Haifában egy holland érdekeltségű banknál.
Városkép
Testvérvárosok
|
|
Hivatkozások
- ↑ Israeli Central Bureau of Statistics, https://www.cbs.gov.il/he/publications/doclib/2019/ishuvim/bycode2021.xlsx
- ↑ http://www1.cbs.gov.il/shnaton62/st02_16.pdf
- ↑ Haifa Port. (Hozzáférés: 2007. május 5.)
- ↑ http://www.jpost.com/Christian-News/Hijabs-kippahs-and-Santa-hats-the-Haifa-Festival-of-Festivals-384800
- ↑ A bahá’í kertek
- ↑ Turista információk a botanikus kertről
Könyvek
- Történelmi világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1981 ISBN 963-351-696-X CM 32.oldal IIB4; 78.oldal IE4; 97. oldal IB1 és IIIC2