„Haifa” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
13. sor: 13. sor:
|alapítás éve =
|alapítás éve =
|alapítás éve forrás =
|alapítás éve forrás =
|polgármester = Yona Yahav
|polgármester = Joná Jaháv
|irányítószám = na., öt számjegyű
|irányítószám = na., öt számjegyű
|körzethívószám = (+972)
|körzethívószám = (+972)
31. sor: 31. sor:
}}
}}


'''Haifa''' ({{ny-he|חֵיפָה}} ''Heifá'' {{ny-ar|حَيْفَا}} {{Audio|ArHaifa.ogg|Ḥayfā}})
'''Haifa''' ({{ny-he|חיפה}} ''Heifá'' {{ny-ar|حَيْفَا}} {{Audio|ArHaifa.ogg|Hajfá}})
Észak-[[Izrael]] legnagyobb városa és az ország harmadik legnagyobb városa. Lakosságának száma kb. 268&nbsp;200 fő.<ref>http://www1.cbs.gov.il/shnaton62/st02_16.pdf</ref>
Észak-[[Izrael]] legnagyobb városa és az ország harmadik legnagyobb városa. Lakosságának száma kb. 268&nbsp;200 fő.<ref>http://www1.cbs.gov.il/shnaton62/st02_16.pdf</ref>
Kikötőváros, a Földközi-tenger partján fekszik a Haifa-i öbölben,
Kikötőváros, a Földközi-tenger partján fekszik a Haifa-i öbölben,

A lap 2016. augusztus 13., 23:16-kori változata

Haifa
חיפה
Haifa címere
Haifa címere
Haifa zászlaja
Haifa zászlaja
Héber neve: חיפה
Közigazgatás
Ország Izrael
KörzetHaifa körzet
Rangváros
PolgármesterJoná Jaháv
Irányítószámna., öt számjegyű
Körzethívószám(+972)
Testvértelepülései
Lista
lásd a fejezetben
Népesség
Teljes népesség282 831 fő (2021)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaIST, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 32° 49′ 09″, k. h. 34° 59′ 57″Koordináták: é. sz. 32° 49′ 09″, k. h. 34° 59′ 57″
Haifa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Haifa témájú médiaállományokat.

Haifa (héberül: חיפה Heifá arabul: حَيْفَا Hallgat Hajfá) Észak-Izrael legnagyobb városa és az ország harmadik legnagyobb városa. Lakosságának száma kb. 268 200 fő.[2] Kikötőváros, a Földközi-tenger partján fekszik a Haifa-i öbölben, kb 90 km-re északra Tel-Aviv városától.[3] A város dimbes-dombos, mivel a Kármel-hegyen és annak lábánál épült; fontos ipari központ is. Izrael legbékésebb városa; keresztények, muszlimok és zsidók között ritka az összetűzés.[4]

Története

Haifa a Kármel-hegy lábánál

Mai ismereteink szerint Haifát, illetve a Kármel-hegyet már említik a perzsa (lásd:perzsia), majd görög birodalom történettudósai, az arab, a héber, a muszlim és a keresztény szent könyvek is. Ebből következően alapítása az ókorban történt. Ókori neve biztosan nem ismeretes. Része volt a Mezopotámiai, majd a Szeleukida birodalomnak. Az ókori birodalmak összeomlása után a korai középkorban a szaracénok ellen vívott keresztes háborúk is érintették a várost.

A bahái kert, középen az aranykupolás Báb sírszentélye

Jelentősebb történelmi évszámok Haifa történelmében:

  • 1096-1270-ig a hét keresztes háború;
  • 1914-1918 az első világháború a Palesztinán átmenő Hidzsáz-vasút leágazó vonala és kikötői mivolta révén ellátási vonal;
  • 1920-1948 a Palesztin állam része;
  • 1948-1982 arab-izraeli háborúk részese, és Izrael állam része.

Nevezetességek

  • Haifa egyik nevezetessége a Kármel-hegy, amelynek nevét ma is őrzik a Kármeliták. A hegyen található a Kármelita Kolostor és Illés barlangja.
  • A bahái kert, mely Izrael leglátogatottabb botanikus kertje a Bahái Világközpont területén.[5][6]
  • A német protestáns templomos mozgalom (nem tévesztendő össze a középkori, azonos nevű lovagrenddel) piros cseréptetős városnegyede. A Ben Gurion út mentén elterülő kávéházak, éttermek és butikok a város szórakozónegyedének központja.
  • Raoul Wallenberg dolgozott Haifában egy holland érdekeltségű banknál.

Városkép

Panorámafelvétel
Panorámafelvétel

Testvérvárosok

Hivatkozások

Könyvek

Commons:Category:Haifa
A Wikimédia Commons tartalmaz Haifa témájú médiaállományokat.
  • Történelmi világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1981 ISBN 963-351-696-X CM 32.oldal IIB4; 78.oldal IE4; 97. oldal IB1 és IIIC2