„Kazany” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Mihályi József (vita) szerkesztéséről Texaner szerkesztésére |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
<!--Infobox kezdete-->{{Orosz település infobox |
<!--Infobox kezdete-->{{Orosz település infobox |
||
| név = |
| név = Kazán |
||
| helyi név = Казань, Казан |
| helyi név = Казань, Казан |
||
| kép = Kazan Kremlin.JPG |
| kép = Kazan Kremlin.JPG |
||
| képaláírás = A |
| képaláírás = A kazáni kreml |
||
| zászló = Flag of Kazan (Tatarstan).png |
| zászló = Flag of Kazan (Tatarstan).png |
||
| címer = Coat of Arms of Kazan (Tatarstan) (2004).png |
| címer = Coat of Arms of Kazan (Tatarstan) (2004).png |
||
21. sor: | 21. sor: | ||
| weboldal = WWW.kzn.ru |
| weboldal = WWW.kzn.ru |
||
}} <!-- Infobox vége --> |
}} <!-- Infobox vége --> |
||
{{egyért2|a településről| |
{{egyért2|a településről|Kazán (egyértelműsítő lap)}} |
||
''' |
'''Kazán''' ([[orosz nyelv|oroszul]]: ''Казань, Kazany,'' [[tatár nyelv|tatárul]]: ''Казан, Qazan'') város [[Oroszország]]ban, [[Tatárföld|Tatársztán|Tatár Köztársaság]] fővárosa. Népessége {{szám|1143535}} fő (a 2010. évi népszámláláskor),<ref>{{cite web| url = http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/Documents/Vol1/pub-01-05.pdf |title = A 2010. évi népszámlálás adatai |author = | format =pdf|date=|accessdate =| publisher =Oroszország statisztikai hivatala}}</ref> ezzel Oroszország hetedik legnépesebb városa, emellett az ország egyik legrégibb települése. [[Szamara]] mellett a középső-volgai régió fontos kulturális, oktatási, politikai, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági központja. |
||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
A [[Volga]] középső folyásán terül el. Közvetlenül |
A [[Volga]] középső folyásán terül el. Közvetlenül Kazán alatt ér véget a Szamarai víztározó visszaduzzasztása, másként fogalmazva itt kezdődik a Volga leghatalmasabb víztározója. |
||
== Neve == |
== Neve == |
||
Kazán nevének eredete bizonytalan. A leginkább elfogadott verzió az, hogy az ősbolgár (és a modern tatárban ma is létező) ''qazan'' szóból ered, melynek jelentése "kazán, üst". Másik helyi legenda szerint a közeli hegyről nevezték el, melynek formája felfordított üst. |
|||
== Története == |
== Története == |
||
A települést [[1005]]-ben [[bolgártörökök|bolgártörök]] (volgai bolgár) törzsek alapították. Az első írásos feljegyzés [[1117]]-ben említi. A [[13. század]]ban már igen jelentős település. A város a [[Volgai Bolgárország]], majd az [[Arany Horda]] fontos városa volt. [[1438]]-tól a [[ |
A települést [[1005]]-ben [[bolgártörökök|bolgártörök]] (volgai bolgár) törzsek alapították. Az első írásos feljegyzés [[1117]]-ben említi. A [[13. század]]ban már igen jelentős település. A város a [[Volgai Bolgárország]], majd az [[Arany Horda]] fontos városa volt. [[1438]]-tól a [[Kazáni Kánság]] székhelye. |
||
[[1552]]-ben foglalta el [[IV. Iván orosz cár|Rettegett Iván]]. [[1919]]-től a Tatár Autonóm Köztársaság és [[1990]]-től a [[Tatárföld|Tatár Köztársaság]] (Tatárföld) fővárosa. |
[[1552]]-ben foglalta el [[IV. Iván orosz cár|Rettegett Iván]]. [[1919]]-től a Tatár Autonóm Köztársaság és [[1990]]-től a [[Tatárföld|Tatár Köztársaság]] (Tatárföld) fővárosa. |
||
== Oktatás == |
== Oktatás == |
||
Kazan igazi diákváros, ahol több egyetem, akadémia található több mint 140000 diákkal. |
|||
Ezek közül a legnagyobb és legrégebbi 46500 diákkal a [[ |
Ezek közül a legnagyobb és legrégebbi 46500 diákkal a [[Kazáni Állami Egyetem]], [http://kpfu.ru/eng/about-the-university KFU], amit 1804. november 17-i rendeletével [[I. Sándor orosz cár|I. Sándor]] cár alapított. Ez Oroszország második és egyben egyik legjelentősebb tudományegyeteme. Tanárai illetve hallgatói között voltak olyan neves személyiségek, mint [[Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij|Lobacsevszkij]], [[Lev Nyikolajevics Tolsztoj|Tolsztoj]], [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]] stb. |
||
== Kultúra == |
== Kultúra == |
||
45. sor: | 45. sor: | ||
A város gazdaságában meghatározó a nehézipar, de jelentős a bankszektor, kereskedelem és az építőipar. Jelentőségét tekintve kiemelkedik a repülőgép- és helikoptergyártás. |
A város gazdaságában meghatározó a nehézipar, de jelentős a bankszektor, kereskedelem és az építőipar. Jelentőségét tekintve kiemelkedik a repülőgép- és helikoptergyártás. |
||
A [http://www.russianhelicopters.aero/en/kvz/ |
A [http://www.russianhelicopters.aero/en/kvz/ Kazáni Helikoptergyár]-at [[1933]]-ban létesítették. A helikoptergyártás [[1951]]-ben indult. Termékei korábban a [[Mi–4]], napjainkban a [[Mi–8]], [[Mi–14]], [[Mi–17]] helikopterek, melyek a világ 80 országában repülnek. |
||
Másik fontos repülőgépgyártó üzem az [[Egyesített Repülőgépgyártó Vállalat]]hoz (EAK) tartozó [ |
Másik fontos repülőgépgyártó üzem az [[Egyesített Repülőgépgyártó Vállalat]]hoz (EAK) tartozó [[Kazáni Repülőgépgyártó Termelési Egyesülés]] (KAPO), amely elsősorban a [[Tupoljev tervezőiroda]] típusait gyártja. Ott készülnek napjainkban a [[Tu–214]], [[Tu–334]] és az [[Il–62|Il–62M]] típusú repülőgépek. |
||
== Közlekedés == |
== Közlekedés == |
||
A városban jól megszervezett busz, troli, villamos hálózat és metró található. |
A városban jól megszervezett busz, troli, villamos hálózat és metró található. |
||
Ez utóbbit |
Ez utóbbit Kazán fennállásának 1000 éves évfordulója alkalmából [[2005]]-ben adták át. |
||
Az újabb közlekedési eszközökön orosz, tatár, angol nyelvű tájékoztatás hallható. |
Az újabb közlekedési eszközökön orosz, tatár, angol nyelvű tájékoztatás hallható. |
||
Kazán fontos vasúti csomópont, amit két pályaudvar szolgál ki. Vasúti fővonal köti össze Moszkvával. |
|||
A [ |
A [[Kazáni nemzetközi repülőtér]] ([[IATA]]: ''KZN'', [[ICAO]]: ''UWKD'') hivatalos nemzetközi repülőtér, amely képes minden forgalomban lévő repülőgéptípus fogadására. Naponta több járat köti össze [[Moszkva|Moszkvával]], szomszédos országokkal és más [[európa]]i városokkal. |
||
Kazán fontos [[kikötő|folyami kikötő]]. Déli irányban [[Szamara]], [[Volgográd]], [[Rosztov-na-Donu]], [[Asztrahány]], a [[Kaszpi-tenger]] és a [[Fekete-tenger]] közvetlenül elérhető. Nyugati irányba pedig a [[Volga]] összeköti a várost [[Nyizsnyij Novgorod]]dal, [[Jaroszlavl]]lal és [[Moszkva|Moszkvával]], és a [[Néva|Néván]] keresztül a [[Balti-tenger]]i kikötőkkel. |
|||
== Sport == |
== Sport == |
||
64. sor: | 64. sor: | ||
== Látnivalók == |
== Látnivalók == |
||
Legfontosabb látnivaló a [[ |
Legfontosabb látnivaló a [[Kazáni Kreml|Kreml]], ami a folyó feletti dombon terül el szabálytalan szögletű fehérre festett várfallal, 9 toronnyal körbevéve. Főbejárata délen a Szpasszkaja torony ami 1560-ban épült. A falakon belül több régi épület, benne múzeum, képtár, katedrális, a megdőlt vörös téglás Szüjümbike torony, az újonnan épített Kul Sarif mecset, és az elnöki palota található. A várfalakról remek kilátás a városra és a Kazanka folyóra. |
||
Említésre méltó a város sétáló utcája /Bauman/ szépen helyrehozott régi épületeivel, templomaival ami a Szpasszkaja toronytól indul délnek a Kalcóig. A séta során több étteremben kávézóban lehet megpihenni. Érdemes megnézni az egyetemi negyedet, ahol a régi és újabb szárnyakon és egy parkon keresztül eljuthatunk az Operáig. Mellette található a konzervatórium, a városháza és a hangverseny terem. A városban sétálva felváltva találkozunk hagymakupolás templomokkal, mecsetekkel, a két legfőbb vallás épületeivel, előttük kihelyezett táblákon orosz- angol nyelvű történelmi információkkal. |
Említésre méltó a város sétáló utcája /Bauman/ szépen helyrehozott régi épületeivel, templomaival ami a Szpasszkaja toronytól indul délnek a Kalcóig. A séta során több étteremben kávézóban lehet megpihenni. Érdemes megnézni az egyetemi negyedet, ahol a régi és újabb szárnyakon és egy parkon keresztül eljuthatunk az Operáig. Mellette található a konzervatórium, a városháza és a hangverseny terem. A városban sétálva felváltva találkozunk hagymakupolás templomokkal, mecsetekkel, a két legfőbb vallás épületeivel, előttük kihelyezett táblákon orosz- angol nyelvű történelmi információkkal. |
||
Nem messze a Kalcótól a Kabanka tó partján található |
Nem messze a Kalcótól a Kabanka tó partján található Kazany város régi muszlim negyede mecsettel, színes házaival, étteremmel, szállodával. |
||
Érdemes megnézni a [[minden vallás templomát]], amit egy festőművész kezdett el építeni a Volga partján. Télen itt autós átkelés van a jégen a két part között. 2-es busszal lehet eljutni a Kalcó közeléből a Kreml irányába, majd tovább a Kazanka folyón át. |
Érdemes megnézni a [[minden vallás templomát]], amit egy festőművész kezdett el építeni a Volga partján. Télen itt autós átkelés van a jégen a két part között. 2-es busszal lehet eljutni a Kalcó közeléből a Kreml irányába, majd tovább a Kazanka folyón át. |
||
74. sor: | 74. sor: | ||
[[Fájl:Kazan cityscape.jpg|center]] |
[[Fájl:Kazan cityscape.jpg|center]] |
||
==Híres |
==Híres kazanyiak== |
||
*[[Rasid Gibjatovics Nyezsmetgyinov]], nemzetközi sakkmester, az Orosz Föderáció sakkbajnokságának 5-szörös győztese. |
*[[Rasid Gibjatovics Nyezsmetgyinov]], nemzetközi sakkmester, az Orosz Föderáció sakkbajnokságának 5-szörös győztese. |
||
*[https://www.youtube.com/watch?v=rWcTpAoZu5s&list=PL9EB0E90C5C23EABE Fjodor Ivanovics Saljapin], énekes. Város sétáló utcáján szobra, nevét viselő hotel látható. |
*[https://www.youtube.com/watch?v=rWcTpAoZu5s&list=PL9EB0E90C5C23EABE Fjodor Ivanovics Saljapin], énekes. Város sétáló utcáján szobra, nevét viselő hotel látható. |
A lap 2016. május 20., 01:44-kori változata
Kazán (Казань, Казан) | |||
A kazáni kreml | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Föderációs alany | Tatárföld | ||
Alapítás éve | 1005 | ||
Polgármester | Ilszur Metsin | ||
Irányítószám | 420000–420999 | ||
Körzethívószám | 843 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1 259 173 fő (2022) | ||
Népsűrűség | 2661 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tengerszint feletti magasság | 105 m | ||
Terület | 425 km² | ||
Időzóna | MSK (UTC+3) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 55° 47′ 00″, k. h. 49° 07′ 00″Koordináták: é. sz. 55° 47′ 00″, k. h. 49° 07′ 00″ | |||
Kazán weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazán témájú médiaállományokat. |
Kazán (oroszul: Казань, Kazany, tatárul: Казан, Qazan) város Oroszországban, Tatársztán|Tatár Köztársaság fővárosa. Népessége 1 143 535 fő (a 2010. évi népszámláláskor),[1] ezzel Oroszország hetedik legnépesebb városa, emellett az ország egyik legrégibb települése. Szamara mellett a középső-volgai régió fontos kulturális, oktatási, politikai, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági központja.
Fekvése
A Volga középső folyásán terül el. Közvetlenül Kazán alatt ér véget a Szamarai víztározó visszaduzzasztása, másként fogalmazva itt kezdődik a Volga leghatalmasabb víztározója.
Neve
Kazán nevének eredete bizonytalan. A leginkább elfogadott verzió az, hogy az ősbolgár (és a modern tatárban ma is létező) qazan szóból ered, melynek jelentése "kazán, üst". Másik helyi legenda szerint a közeli hegyről nevezték el, melynek formája felfordított üst.
Története
A települést 1005-ben bolgártörök (volgai bolgár) törzsek alapították. Az első írásos feljegyzés 1117-ben említi. A 13. században már igen jelentős település. A város a Volgai Bolgárország, majd az Arany Horda fontos városa volt. 1438-tól a Kazáni Kánság székhelye.
1552-ben foglalta el Rettegett Iván. 1919-től a Tatár Autonóm Köztársaság és 1990-től a Tatár Köztársaság (Tatárföld) fővárosa.
Oktatás
Kazan igazi diákváros, ahol több egyetem, akadémia található több mint 140000 diákkal. Ezek közül a legnagyobb és legrégebbi 46500 diákkal a Kazáni Állami Egyetem, KFU, amit 1804. november 17-i rendeletével I. Sándor cár alapított. Ez Oroszország második és egyben egyik legjelentősebb tudományegyeteme. Tanárai illetve hallgatói között voltak olyan neves személyiségek, mint Lobacsevszkij, Tolsztoj, Lenin stb.
Kultúra
A város kulturális élete is igen gazdag, amiről opera, több színház, hangversenyterem gondoskodik. Ezeken kívül több múzeum is látogatható.
Gazdaság
A város gazdaságában meghatározó a nehézipar, de jelentős a bankszektor, kereskedelem és az építőipar. Jelentőségét tekintve kiemelkedik a repülőgép- és helikoptergyártás.
A Kazáni Helikoptergyár-at 1933-ban létesítették. A helikoptergyártás 1951-ben indult. Termékei korábban a Mi–4, napjainkban a Mi–8, Mi–14, Mi–17 helikopterek, melyek a világ 80 országában repülnek.
Másik fontos repülőgépgyártó üzem az Egyesített Repülőgépgyártó Vállalathoz (EAK) tartozó Kazáni Repülőgépgyártó Termelési Egyesülés (KAPO), amely elsősorban a Tupoljev tervezőiroda típusait gyártja. Ott készülnek napjainkban a Tu–214, Tu–334 és az Il–62M típusú repülőgépek.
Közlekedés
A városban jól megszervezett busz, troli, villamos hálózat és metró található. Ez utóbbit Kazán fennállásának 1000 éves évfordulója alkalmából 2005-ben adták át. Az újabb közlekedési eszközökön orosz, tatár, angol nyelvű tájékoztatás hallható.
Kazán fontos vasúti csomópont, amit két pályaudvar szolgál ki. Vasúti fővonal köti össze Moszkvával.
A Kazáni nemzetközi repülőtér (IATA: KZN, ICAO: UWKD) hivatalos nemzetközi repülőtér, amely képes minden forgalomban lévő repülőgéptípus fogadására. Naponta több járat köti össze Moszkvával, szomszédos országokkal és más európai városokkal.
Kazán fontos folyami kikötő. Déli irányban Szamara, Volgográd, Rosztov-na-Donu, Asztrahány, a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger közvetlenül elérhető. Nyugati irányba pedig a Volga összeköti a várost Nyizsnyij Novgoroddal, Jaroszlavllal és Moszkvával, és a Néván keresztül a Balti-tengeri kikötőkkel.
Sport
A 2013-as Universiade nagy fejlődést hozott a város életébe. Sok új sportlétesítmény épült amit a 2015-ben megrendezett FINA világkupára tovább építettek. A városnak több sportágban, foci, hoki, kosár, röplabdában első osztályú csapatai vannak, jó támogató háttérrel.
Látnivalók
Legfontosabb látnivaló a Kreml, ami a folyó feletti dombon terül el szabálytalan szögletű fehérre festett várfallal, 9 toronnyal körbevéve. Főbejárata délen a Szpasszkaja torony ami 1560-ban épült. A falakon belül több régi épület, benne múzeum, képtár, katedrális, a megdőlt vörös téglás Szüjümbike torony, az újonnan épített Kul Sarif mecset, és az elnöki palota található. A várfalakról remek kilátás a városra és a Kazanka folyóra. Említésre méltó a város sétáló utcája /Bauman/ szépen helyrehozott régi épületeivel, templomaival ami a Szpasszkaja toronytól indul délnek a Kalcóig. A séta során több étteremben kávézóban lehet megpihenni. Érdemes megnézni az egyetemi negyedet, ahol a régi és újabb szárnyakon és egy parkon keresztül eljuthatunk az Operáig. Mellette található a konzervatórium, a városháza és a hangverseny terem. A városban sétálva felváltva találkozunk hagymakupolás templomokkal, mecsetekkel, a két legfőbb vallás épületeivel, előttük kihelyezett táblákon orosz- angol nyelvű történelmi információkkal. Nem messze a Kalcótól a Kabanka tó partján található Kazany város régi muszlim negyede mecsettel, színes házaival, étteremmel, szállodával. Érdemes megnézni a minden vallás templomát, amit egy festőművész kezdett el építeni a Volga partján. Télen itt autós átkelés van a jégen a két part között. 2-es busszal lehet eljutni a Kalcó közeléből a Kreml irányába, majd tovább a Kazanka folyón át.
Testvérvárosai
Híres kazanyiak
- Rasid Gibjatovics Nyezsmetgyinov, nemzetközi sakkmester, az Orosz Föderáció sakkbajnokságának 5-szörös győztese.
- Fjodor Ivanovics Saljapin, énekes. Város sétáló utcáján szobra, nevét viselő hotel látható.
- Dajana Jurjevna Kirillova, énekes, zeneszerző, több nemzetközi versenyen képviselte az Orosz Föderációt.
- Szofja Mejerovna Guljak, zongorista, a Leedsi Zongoraverseny egyetlen női győztese, 2009-ben.
- Itt halt meg Mihkel Veske (1843–1890) észt költő, nyelvész, a kazanyi egyetemen a finnugor nyelvek tanára.
Jegyzetek
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala