„Júdeai-sivatag” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 23. sor: | 23. sor: | ||
== Szerzetesség == |
== Szerzetesség == |
||
A sivatagban a bizánci korból való keresztény kolostorokat is találunk. A szerzetesi élet virágzott már itt Jézus idejében az [[esszénusok]] között, majd [[Nagy Konstantin]] idejétől az arab invázióig. Egyesek szerzetes közösségben éltek, mások barlangokban a remeteéletet választották. Híres szerzetesek voltak: Szent Khariton (3-4. század), Szent |
A sivatagban a bizánci korból való keresztény kolostorokat is találunk. A szerzetesi élet virágzott már itt Jézus idejében az [[esszénusok]] között, majd [[Nagy Konstantin]] idejétől az arab invázióig. Egyesek szerzetes közösségben éltek, mások barlangokban a remeteéletet választották. Híres szerzetesek voltak: Szent Khariton (3-4. század), Szent Euthümosz (4-5. század), Szent Szabbász (5-6. század), Szent Theodosziosz (5-6. század). Mindegyikük saját [[kolostor]]t alapított. Ma is élnek itt szerzetesek és remeték a világtól elvonultan. <ref>Gyürki László: A Biblia földjén, 1990</ref> |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2015. október 23., 21:58-kori változata
,_Israel_03.jpg) |
|
| Tájkép Maszada környékén (légifelvétel) |
A Júdeai-sivatag területe (műholdas kép) |
A Júdeai-sivatag (héber: מִדְבַּר יְהוּדָה arabul: صحراء يهودا) régió Palesztinában, Ciszjordánia és Izrael területén. Jeruzsálem és a Holt-tenger között fekszik, délen a Negev-sivatagba megy át. A többnyire hegyvidékes, száraz területen számos nyugat-kelet irányú vádi húzódik, amelyek közül néhány akár a 600 méter mélységet is eléri.
A terület a Bibliából ismert még Júda/Júdea pusztája, pusztasága (יְשִׁימוֹן) néven is. [1]
A Holt-tenger partjának közelében találták meg az elhíresült Qumrán-i tekercseket.
Éghajlata:
- a nyugati szélén mediterrán hegyvidéki, ahol az évi átlagos csapadék 400-500 mm
- középső részén félsivatagi,
- keleti részén sivatagi.
Főbb városok:
- A nyugati szélén Jeruzsálem, Betlehem, Gus Ecion (Gush Etzion) és Hebron
- ÉK-en a Jordán folyó közelében Jerikó.
Szerzetesség
A sivatagban a bizánci korból való keresztény kolostorokat is találunk. A szerzetesi élet virágzott már itt Jézus idejében az esszénusok között, majd Nagy Konstantin idejétől az arab invázióig. Egyesek szerzetes közösségben éltek, mások barlangokban a remeteéletet választották. Híres szerzetesek voltak: Szent Khariton (3-4. század), Szent Euthümosz (4-5. század), Szent Szabbász (5-6. század), Szent Theodosziosz (5-6. század). Mindegyikük saját kolostort alapított. Ma is élnek itt szerzetesek és remeték a világtól elvonultan. [2]
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Judaean Desert című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.