„Usztasa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 14. sor: | 14. sor: | ||
== Utóélete == |
== Utóélete == |
||
Az 1991–1995-ös [[délszláv háború]]ban a [[Horvátok|horvát]] szabadcsapatokat is így nevezték. Nevükhöz számos vérengzés és erőszakos cselekmény köthető. |
Az 1991–1995-ös [[délszláv háború]]ban a [[Horvátok|horvát]] szabadcsapatokat is így nevezték. Nevükhöz számos vérengzés és erőszakos cselekmény köthető. |
||
==Jegyzetek== |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2015. augusztus 31., 20:08-kori változata
Az usztasa mozgalom vagy usztasák a Horvát Ifjúsági Mozgalomból alakult militáns szélsőjobboldali függetlenségi mozgalom volt a két világháború között.
Nevének eredete
A horvát ustaša szó annyit tesz: felkelő.
Története
Vezetőjük a második világháború végéig Ante Pavelić (vezér = poglavnik) volt. 1929-ben hozták létre Olaszországban.[1] Olaszországtól táborhelyeket, védelmet és pénzügyi támogatást kaptak, emellett a magyar kormány és később a Harmadik Birodalom is támogatta őket. Hamarosan terrorcselekményeket kezdtek végrehajtani a királyi Jugoszláviában. Legnagyobb akciójuk az úgynevezett Lika-felkelés volt Dalmáciában (ezután alakították meg egyik bázisukat Jankapusztán), illetve Sándor király megölése volt 1934. október 14-én Marseille-ben. A merénylet után Olaszországban letartóztatták az usztasa vezérkart, de kiadatásukat megtagadták, majd néhány hónap után szabadlábra helyezték őket.
A második világháború idején megalapították a nácibarát úgynevezett Független Horvát Államot (Nezavisna Država Hrvatska) 1941 áprilisában Ante Pavelić vezetésével.[1] Már az első hónapokban megkezdődött a horvátországi és a boszniai-hercegovinai szerbek tömeges koncentrációs táborokba (Jasenovac, Jadovno, Glina, Prebilovci, Stara Gradiška, Nova Gradiška stb.) hurcolása és kegyetlen legyilkolása. Egyes becslések szerint közel egymillió szerb és tízezer zsidó civilt mészároltak le a mai Horvátország, illetve Bosznia-Hercegovina területén.
A Független Horvát Állam létrehozásában a horvát Római katolikus egyház is kivette részét. Alojzije Stepinac, Horvátország prímása áldását adta Ante Pavelić kormányára és tevékenységére. A szörnyűségekben tevékenyen részt vettek a hírhedt, főként hercegovinai horvát ferences rendi barátok is.
Utóélete
Az 1991–1995-ös délszláv háborúban a horvát szabadcsapatokat is így nevezték. Nevükhöz számos vérengzés és erőszakos cselekmény köthető.
Jegyzetek
- ↑ a b Sokcsevits Dénes (2010). „Bleiburg, a horvát Katiny” 8. szám, Kiadó: História folyóirat. [2015. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva].
Források
- Hrvoje Matković: Povijest Nezavisne Države Hrvatske (Zagreb, 2002) (horvátul)
- Milorad Lazić: Krstaški rat Nezavisne Države Hrvatske (Beograd, 1991)
| Szervezetek | .svg) | |
|---|---|---|
| Események | ||
| Ideológia | ||
| Fajelmélet | ||
| Jelképek | ||
| Vezetők | ||
| Kormányok | ||
| Németországon kívül |
| |
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
