„Habsburg–Estei Károly Ambrus főherceg” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
6. sor: 6. sor:
=== Származása, testvérei ===
=== Származása, testvérei ===
[[Fájl:Armoiries Autriche-Este 1803.svg|balra|80px]]
[[Fájl:Armoiries Autriche-Este 1803.svg|balra|80px]]
A [[Habsburg–Lotaringiai-ház]] Este–Modenai ágából származó Károly Ambrus főherceg Milánóban született 1785. november 2-én. Keresztneveit [[Milánó]] két püspökéről, [[Szent Ambrus]]tól és [[Borromeo Szent Károly]]tól kapta. Édesapja [[Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd Károly Antal főherceg|Ferdinánd Károly Antal osztrák főherceg]] (1754–1806) volt, [[I. Ferenc német-római császár|I. (Lotaringiai) Ferenc]] [[Nyugati császárok listája|német-római császár]] és [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia császárné]] fia, Lombardia főkormányzója, [[II. József magyar király|II. József császár]] öccse.
A [[Habsburg–Lotaringiai-ház]] Este–Modenai ágából származó Károly Ambrus főherceg Milánóban született 1785. november 2-án. Keresztneveit [[Milánó]] két püspökéről, [[Szent Ambrus]]tól és [[Borromeo Szent Károly]]tól kapta. Édesapja [[Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd Károly Antal főherceg|Ferdinánd Károly Antal osztrák főherceg]] (1754–1806) volt, [[I. Ferenc német-római császár|I. (Lotaringiai) Ferenc]] [[Nyugati császárok listája|német-római császár]] és [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia császárné]] fia, Lombardia főkormányzója, [[II. József magyar király|II. József császár]] öccse.


Édesanyja [[Estei Mária Beatrix modenai hercegnő]] ''(Principessa Maria Beatrice Ricciarda d'Este, duchessa di Modena,'' 1750–1829) volt, [[Estei III. Herkules modenai herceg|III. Herkules Regináld ''(Ercole III. Rinaldo d’Este)'' hercegnek]], [[Modena és Reggio Hercegség]] trónörökösének, [[1780]]-tól III. Herkules néven Modena utolsó [[Este-ház]]i uralkodó hercegének és a Cybo–Malaspina családból származó Mária Terézia hercegnőnek (1725–1790), [[1731]] óta [[Massa és Carrara Hercegség]] uralkodó hercegnőjének egyetlen élő leánya, az [[Este-ház]] utolsó tagja, és a Este hercegi birtokok örököse.
Édesanyja [[Estei Mária Beatrix modenai hercegnő]] ''(Principessa Maria Beatrice Ricciarda d'Este, duchessa di Modena,'' 1750–1829) volt, [[Estei III. Herkules modenai herceg|III. Herkules Regináld ''(Ercole III. Rinaldo d’Este)'' hercegnek]], [[Modena és Reggio Hercegség]] trónörökösének, [[1780]]-tól III. Herkules néven Modena utolsó [[Este-ház]]i uralkodó hercegének és a Cybo–Malaspina családból származó Mária Terézia hercegnőnek (1725–1790), [[1731]] óta [[Massa és Carrara Hercegség]] uralkodó hercegnőjének egyetlen élő leánya, az [[Este-ház]] utolsó tagja, és a Este hercegi birtokok örököse.


A szülők [[1771]]-ben kötött házasságukkal megalapították a [[Habsburg–Lotaringiai-ház]] Este–Modenai mellékágát ''Haus von Österreich-Este).'' 10 gyermekük született, címük szerint Habsburg–Estei főhercegek és főhercegnők), heten érték meg a felnőttkort:
A szülők [[1771]]-ben kötött házasságukkal megalapították a [[Habsburg–Lotaringiai-ház]] Este–Modenai mellékágát ''Haus von Österreich-Este).'' 10 gyermekük született, címük szerint Habsburg–Estei főhercegek és főhercegnők), heten érték meg a felnőttkort:
* József Ferenc főherceg (*/† 1772), születésekor meghalt.
* József Ferenc főherceg (*/† 1772), születésekor meghalt.
* [[Habsburg–Estei Mária Terézia Johanna főhercegnő|Mária Terézia Johanna főhercegnő]] (1773–1832), aki [[I. Viktor Emánuel szárd–piemonti király|I. Viktor Emánuel]] [[Szardínia királyainak listája|szárd–piemonti királyhoz]] ment feleségül.
* [[Habsburg–Estei Mária Terézia Johanna főhercegnő|Mária Terézia Johanna főhercegnő]] (1773–1832), aki [[I. Viktor Emánuel szárd–piemonti király|I. Viktor Emánuel]] [[Szardínia királyainak listája|szárd–piemonti királyhoz]] ment feleségül.
* Jozefina főhercegnő (1775–1776), kisgyermekként meghalt.
* Jozefina főhercegnő (1775–1776), kisgyermekként meghalt.
* [[Habsburg–Estei Mária Leopoldina főhercegnő|Mária Leopoldina főhercegnő]] (1776–1848), aki [[Károly Tivadar bajor választófejedelem|Károly Tivadar (Theodor) pfalzi és bajor választófejedelemhez]], majd Ludwig von Arco grófhoz ment feleségül.
* [[Habsburg–Estei Mária Leopoldina főhercegnő|Mária Leopoldina főhercegnő]] (1776–1848), aki [[Károly Tivadar bajor választófejedelem|Károly Tivadar (Theodor) pfalzi és bajor választófejedelemhez]], majd Ludwig von Arco grófhoz ment feleségül.
* [[IV. Ferenc modenai herceg|Ferenc József Károly főherceg]] (1779–1846), 1814–1846-ig IV. Ferenc néven Modena uralkodó hercege , aki [[Savoyai Mária Beatrix szárd királyi hercegnő]]t vette feleségül.
* [[IV. Ferenc modenai herceg|Ferenc József Károly főherceg]] (1779–1846), 1814–1846-ig IV. Ferenc néven Modena uralkodó hercege , aki [[Savoyai Mária Beatrix szárd királyi hercegnő]]t vette feleségül.
* [[Habsburg–Estei Ferdinánd Károly József főherceg|Ferdinánd Károly József főherceg]] (1781–1850), a [[napóleoni háborúk]]ban a császári hadak főparancsoka, 1830-tól [[Galícia]] és [[Erdély]] főkormányzója.
* [[Habsburg–Estei Ferdinánd Károly József főherceg|Ferdinánd Károly József főherceg]] (1781–1850), a [[napóleoni háborúk]]ban a császári hadak főparancsnoka, 1830-tól [[Galícia]] és [[Erdély]] főkormányzója.
* [[Habsburg–Estei Miksa főherceg|Miksa József főherceg]] (1782–1863) tüzértábornok, erődítési szakértő, 1835–63-ig a [[A Német Lovagrend nagymestereinek listája|Német Lovagrend 56. Nagymestere]].
* [[Habsburg–Estei Miksa főherceg|Miksa József főherceg]] (1782–1863) tüzértábornok, erődítési szakértő, 1835–63-ig a [[A Német Lovagrend nagymestereinek listája|Német Lovagrend 56. Nagymestere]].
* Mária Antónia főhercegnő (1784–1786), kisgyermekkorban meghalt.
* Mária Antónia főhercegnő (1784–1786), kisgyermekkorban meghalt.
* '''Károly Ambrus főherceg''' (1785–1809) magyar hercegprímás, 1808-tól [[esztergomi érsek]].
* '''Károly Ambrus főherceg''' (1785–1809) magyar hercegprímás, 1808-tól [[esztergomi érsek]].
* [[Habsburg–Estei Mária Ludovika magyar királyné|Mária Ludovika Beatrix főhercegnő]] (1787–1816), aki [[I. Ferenc magyar király|I. Ferenc]] [[osztrák császárok listája|osztrák császár]] harmadik felesége lett.
* [[Habsburg–Estei Mária Ludovika magyar királyné|Mária Ludovika Beatrix főhercegnő]] (1787–1816), aki [[I. Ferenc magyar király|I. Ferenc]] [[osztrák császárok listája|osztrák császár]] harmadik felesége lett.
24. sor: 24. sor:
=== Tanulmányai ===
=== Tanulmányai ===
[[Fájl:WrNeustadt_Neukloster_Portal.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Bécsújhely, Neukloster]]
[[Fájl:WrNeustadt_Neukloster_Portal.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Bécsújhely, Neukloster]]
Károly Ambrust törékenysége miatt papnak szánták. Életének első tíz esztendejét a [[modena]]i családi kastélyban töltötte. Napóleon csapatainak közeledése miatt [[1800]]-tól a apjának menekülnie kellett Modenából, a család [[Breisgau]]ba költözött, Károly Ambrus anyjával együtt a [[bécsújhely]]i [[ciszterciek|cisztercita]] kolostorban, a ''Neukloster''ben élt.
Károly Ambrust törékenysége miatt papnak szánták. Életének első tíz esztendejét a [[modena]]i családi kastélyban töltötte. Napóleon csapatainak közeledése miatt [[1800]]-tól a apjának menekülnie kellett Modenából, a család [[Breisgau]]ba költözött, Károly Ambrus anyjával együtt a [[bécsújhely]]i [[ciszterciek|cisztercita]] kolostorban, a ''Neukloster''ben élt.


Nagybátyja, [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] császár, magyar király [[1804]]-ben a családnak ajándékozta [[Szerencs]] várát, a család ideköltözött, Károly Ambrus itt kezdett el készülni a papi pályára, valamint itt kezdett [[magyar nyelv|magyarul]] tanulni. 1805-ben Bécsben vette fel a tonzúrát. Az uralkodó utasítására Gerlóczy báró, Rauscher Miklós és Zimányi Ignác hittudósok utaztak Szerencsre, a papnak készülő ifjú főherceg további oktatására. Ferenc császár 1806. [[július 29.|július 29-én]] kinevezte őt a váci püspökség adminisztrátorává. (Ez a hivatal [[1795]]. [[december 22.]] óta betöltetlen volt). Mivel a fiatal Károly Ambrus még nem volt felszentelt pap, ezért a váci egyházmegye kormányzását [[Bodonyi Sándor]] (1734–1811) felszentelt püspök végezte. Károly Ambrust [[1807]]. [[október 1.|október 1-jén]] diakónussá nevezték ki. Pappá szentelésére [[november 5.|november 5-én]] került sor.
Nagybátyja, [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] császár, magyar király [[1804]]-ben a családnak ajándékozta [[Szerencs]] várát, a család ideköltözött, Károly Ambrus itt kezdett el készülni a papi pályára, valamint itt kezdett [[magyar nyelv|magyarul]] tanulni. 1805-ben Bécsben vette fel a tonzúrát. Az uralkodó utasítására Gerlóczy báró, Rauscher Miklós és Zimányi Ignác hittudósok utaztak Szerencsre, a papnak készülő ifjú főherceg további oktatására. Ferenc császár 1806. [[július 29.|július 29-én]] kinevezte őt a váci püspökség adminisztrátorává. (Ez a hivatal [[1795]]. [[december 22.]] óta betöltetlen volt). Mivel a fiatal Károly Ambrus még nem volt felszentelt pap, ezért a váci egyházmegye kormányzását [[Bodonyi Sándor]] (1734–1811) felszentelt püspök végezte. Károly Ambrust [[1807]]. [[október 1.|október 1-jén]] diakónussá nevezték ki. Pappá szentelésére [[november 5.|november 5-én]] került sor.
31. sor: 31. sor:
Származása miatt várható volt, hogy elnyeri az [[esztergomi érsek]]i széket. Unokaöccse, [[Ferenc magyar király|I. Ferenc császár]] [[1808]]. [[január 6.|január 6-án]] Károly Ambrus nővérét, [[Habsburg–Estei Mária Ludovika magyar királyné|Mária Ludovika főhercegnőt]] vette feleségül, és két nappal később [[január 8.|január 8-án]] valóban Károly Ambrust nevezte ki Esztergom [[érsek]]évé. A kinevezést [[VII. Piusz pápa]] 1808. [[február 25.|február 25-én]] megerősítette. Károly Ambrus helyére 1808. [[április 29.|április 29-én]] [[Kámánházy László Mihály]]t (1753–1817) nevezték ki váci megyés püspökké.
Származása miatt várható volt, hogy elnyeri az [[esztergomi érsek]]i széket. Unokaöccse, [[Ferenc magyar király|I. Ferenc császár]] [[1808]]. [[január 6.|január 6-án]] Károly Ambrus nővérét, [[Habsburg–Estei Mária Ludovika magyar királyné|Mária Ludovika főhercegnőt]] vette feleségül, és két nappal később [[január 8.|január 8-án]] valóban Károly Ambrust nevezte ki Esztergom [[érsek]]évé. A kinevezést [[VII. Piusz pápa]] 1808. [[február 25.|február 25-én]] megerősítette. Károly Ambrus helyére 1808. [[április 29.|április 29-én]] [[Kámánházy László Mihály]]t (1753–1817) nevezték ki váci megyés püspökké.


1808. [[július 24.|július 24-én]] [[Bécs]]ben a császári udvar kápolnájában szentelték [[püspök]]ké. A szertartáson jelen volt a császár és felesége is. Püspöki jelmondata a következő volt: ''„Ha az őszinteség hiba, úgy én ebben a hibában igen vétkes vagyok.”''
1808. [[július 24.|július 24-én]] [[Bécs]]ben a császári udvar kápolnájában szentelték [[püspök]]ké. A szertartáson jelen volt a császár és felesége is. Püspöki jelmondata a következő volt: ''„Ha az őszinteség hiba, úgy én ebben a hibában igen vétkes vagyok.”''


[[Püspök]]ké szentelése után augusztusban ünnepélyesen bevonult Esztergomba a prímási palotába. Az [[augusztus 17.|augusztus 17-én]] tartott ünnepélyes beiktatásán [[József nádor]] is jelen volt. Az új érsek 1808. [[szeptember 7.|szeptember 7-én]] húgát, [[Habsburg–Estei Mária Ludovika magyar királyné|Mária Ludovikát]] magyar királynévá koronázta.
[[Püspök]]ké szentelése után augusztusban ünnepélyesen bevonult Esztergomba a prímási palotába. Az [[augusztus 17.|augusztus 17-én]] tartott ünnepélyes beiktatásán [[József nádor]] is jelen volt. Az új érsek 1808. [[szeptember 7.|szeptember 7-én]] húgát, [[Habsburg–Estei Mária Ludovika magyar királyné|Mária Ludovikát]] magyar királynévá koronázta.


Károly Ambrus érsek tagja volt a budai helytartótanácsnak, a [[Hétszemélyes Tábla]] bírói testületének, és prelátusa volt a [[Magyar Királyi Szent István-rend]]nek. Esztergomi érsekként ő volt [[Esztergom vármegye]] [[örökös főispán]]ja is.
Károly Ambrus érsek tagja volt a budai helytartótanácsnak, a [[Hétszemélyes Tábla]] bírói testületének, és prelátusa volt a [[Magyar Királyi Szent István-rend]]nek. Esztergomi érsekként ő volt [[Esztergom vármegye]] [[örökös főispán]]ja is.


Rövid érseki működését alapvetően meghatározta a [[napóleoni háborúk]]ra való felkészülés, mivel a császár őt és [[József nádor]]t bízta meg a felkészülés szervezésével: József nádort nevezte ki fővezérré, Károly Ambrus vállalta a tábori püspökség megszervezését és vezetését. A hercegérsek az ország északi és nyugati területein, József nádor a Dél-Dunántúlon és a tiszántúli [[vármegye|vármegyékben]] szervezte a [[nemesi felkelés]]t. 1809. [[február 25.]] – [[április 23.]] között végigjárta a reá bízott 23 vármegye székhelyét. [[1809]] Nagyszombatján [[Kassa|Kassán]] személyesen vezette a [[húsvét]]i körmenetet, ahol a források szerint magyarul énekelte a ''„Feltámadt Krisztus e napon”'' kezdetű éneket.
Rövid érseki működését alapvetően meghatározta a [[napóleoni háborúk]]ra való felkészülés, mivel a császár őt és [[József nádor]]t bízta meg a felkészülés szervezésével: József nádort nevezte ki fővezérré, Károly Ambrus vállalta a tábori püspökség megszervezését és vezetését. A hercegérsek az ország északi és nyugati területein, József nádor a Dél-Dunántúlon és a tiszántúli [[vármegye|vármegyékben]] szervezte a [[nemesi felkelés]]t. 1809. [[február 25.]] – [[április 23.]] között végigjárta a reá bízott 23 vármegye székhelyét. [[1809]] Nagyszombatján [[Kassa|Kassán]] személyesen vezette a [[húsvét]]i körmenetet, ahol a források szerint magyarul énekelte a ''„Feltámadt Krisztus e napon”'' kezdetű éneket.


[[Fájl:Giuseppe Pisani - Carl Ambros.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Károly Ambrus síremléke Esztergomban]]
[[Fájl:Giuseppe Pisani - Carl Ambros.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Károly Ambrus síremléke Esztergomban]]
===Elhunyta===
===Elhunyta===
A franciáktól elszenvedett sorozatos katonai vereségek, majd az [[1809]]. [[június 14.|június 14-ei]] [[győri csata]]vesztés nyomán hadikórház céljára engedte át a nagyszombati szemináriumot, a régi [[Jézus Társasága|jezsuita]] rendházat, az [[Orsolya-nővérek]] zárdáját és más egyházi épületeket is. Rendszeresen látogatta a sebesülteket, a tatai ispotályban fekvő beteg katonáktól [[tífusz]]t kapott, a fertőzés néhány nap múlva a halálát okozta. Huszonhárom éves volt. A [[bíboros]]i címet valószínűleg korai halála miatt nem kaphatta meg.
A franciáktól elszenvedett sorozatos katonai vereségek, majd az [[1809]]. [[június 14.|június 14-ei]] [[győri csata]]vesztés nyomán hadikórház céljára engedte át a nagyszombati szemináriumot, a régi [[Jézus Társasága|jezsuita]] rendházat, az [[Orsolya-nővérek]] zárdáját és más egyházi épületeket is. Rendszeresen látogatta a sebesülteket, a tatai ispotályban fekvő beteg katonáktól [[tífusz]]t kapott, a fertőzés néhány nap múlva a halálát okozta. Huszonhárom éves volt. A [[bíboros]]i címet valószínűleg korai halála miatt nem kaphatta meg.


[[Tata|Tatán]], halálának helyén tartották meg érte a gyászmisét, majd holttestét [[Esztergom]]ba vitték. Később, az [[Esztergomi bazilika]] építésekor – testvérei megrendelésére – ott állítottak neki síremléket [[carrara]]i fehér márványból, melyet [[Giuseppe Pisani]] neves modenai szobrász készített. Halála után az esztergomi érseki szék egy évtizedig nem volt betöltve. Utódja, [[Rudnay Sándor]] [[1819]].[[július 12.|július 12-én]] foglalta el hivatalát.
[[Tata|Tatán]], halálának helyén tartották meg érte a gyászmisét, majd holttestét [[Esztergom]]ba vitték. Később, az [[Esztergomi bazilika]] építésekor – testvérei megrendelésére – ott állítottak neki síremléket [[carrara]]i fehér márványból, melyet [[Giuseppe Pisani]] neves modenai szobrász készített. Halála után az esztergomi érseki szék egy évtizedig nem volt betöltve. Utódja, [[Rudnay Sándor]] [[1819]]. [[július 12.|július 12-én]] foglalta el hivatalát.


== Emlékezete ==
== Emlékezete ==

A lap 2015. március 31., 22:39-kori változata

Habsburg–Estei Károly Ambrus főherceg
Született1785. november 2.[1][2][3][4]
Milánó[5][4][3]
Elhunyt1809. szeptember 2. (23 évesen)[1][2][3][4]
Tata[6]
Állampolgárságaosztrák
SzüleiEstei Mária Beatrix modenai hercegnő
Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd Károly Antal főherceg
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus szerpap
Tisztsége
  • megyéspüspök (1806. augusztus 29. – )
  • magyar királyi főkancellár (1808. január 25. – 1809. szeptember 2.)
  • esztergomi érsek (1808. július 24. – )
SírhelyeEsztergomi bazilika
Habsburg–Estei Károly Ambrus főherceg aláírása
Habsburg–Estei Károly Ambrus főherceg aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Habsburg–Estei Károly Ambrus főherceg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Aláírása

Habsburg–Estei Károly Ambrus főherceg (Erherzog Karl Ambrosius Joseph Johann Baptist von Österreich–Este) (Milánó, 1785. november 2. – Tata, 1809. szeptember 2.); osztrák főherceg, Mária Terézia császárné unokája, Modena hercege, 1806–1808 között Vác püspöke, 1808–1809 között esztergomi érsek, hercegprímás. Korabeli egyházi dokumentumok Lotaringiai–Habsburg Károly Ambrus néven is említik.

Élete

Származása, testvérei

A Habsburg–Lotaringiai-ház Este–Modenai ágából származó Károly Ambrus főherceg Milánóban született 1785. november 2-án. Keresztneveit Milánó két püspökéről, Szent Ambrustól és Borromeo Szent Károlytól kapta. Édesapja Ferdinánd Károly Antal osztrák főherceg (1754–1806) volt, I. (Lotaringiai) Ferenc német-római császár és Mária Terézia császárné fia, Lombardia főkormányzója, II. József császár öccse.

Édesanyja Estei Mária Beatrix modenai hercegnő (Principessa Maria Beatrice Ricciarda d'Este, duchessa di Modena, 1750–1829) volt, III. Herkules Regináld (Ercole III. Rinaldo d’Este) hercegnek, Modena és Reggio Hercegség trónörökösének, 1780-tól III. Herkules néven Modena utolsó Este-házi uralkodó hercegének és a Cybo–Malaspina családból származó Mária Terézia hercegnőnek (1725–1790), 1731 óta Massa és Carrara Hercegség uralkodó hercegnőjének egyetlen élő leánya, az Este-ház utolsó tagja, és a Este hercegi birtokok örököse.

A szülők 1771-ben kötött házasságukkal megalapították a Habsburg–Lotaringiai-ház Este–Modenai mellékágát Haus von Österreich-Este). 10 gyermekük született, címük szerint Habsburg–Estei főhercegek és főhercegnők), heten érték meg a felnőttkort:

Tanulmányai

Bécsújhely, Neukloster

Károly Ambrust törékenysége miatt papnak szánták. Életének első tíz esztendejét a modenai családi kastélyban töltötte. Napóleon csapatainak közeledése miatt 1800-tól a apjának menekülnie kellett Modenából, a család Breisgauba költözött, Károly Ambrus anyjával együtt a bécsújhelyi cisztercita kolostorban, a Neuklosterben élt.

Nagybátyja, I. Ferenc császár, magyar király 1804-ben a családnak ajándékozta Szerencs várát, a család ideköltözött, Károly Ambrus itt kezdett el készülni a papi pályára, valamint itt kezdett magyarul tanulni. 1805-ben Bécsben vette fel a tonzúrát. Az uralkodó utasítására Gerlóczy báró, Rauscher Miklós és Zimányi Ignác hittudósok utaztak Szerencsre, a papnak készülő ifjú főherceg további oktatására. Ferenc császár 1806. július 29-én kinevezte őt a váci püspökség adminisztrátorává. (Ez a hivatal 1795. december 22. óta betöltetlen volt). Mivel a fiatal Károly Ambrus még nem volt felszentelt pap, ezért a váci egyházmegye kormányzását Bodonyi Sándor (1734–1811) felszentelt püspök végezte. Károly Ambrust 1807. október 1-jén diakónussá nevezték ki. Pappá szentelésére november 5-én került sor.

Esztergomi érseki működése

Származása miatt várható volt, hogy elnyeri az esztergomi érseki széket. Unokaöccse, I. Ferenc császár 1808. január 6-án Károly Ambrus nővérét, Mária Ludovika főhercegnőt vette feleségül, és két nappal később január 8-án valóban Károly Ambrust nevezte ki Esztergom érsekévé. A kinevezést VII. Piusz pápa 1808. február 25-én megerősítette. Károly Ambrus helyére 1808. április 29-én Kámánházy László Mihályt (1753–1817) nevezték ki váci megyés püspökké.

1808. július 24-én Bécsben a császári udvar kápolnájában szentelték püspökké. A szertartáson jelen volt a császár és felesége is. Püspöki jelmondata a következő volt: „Ha az őszinteség hiba, úgy én ebben a hibában igen vétkes vagyok.”

Püspökké szentelése után augusztusban ünnepélyesen bevonult Esztergomba a prímási palotába. Az augusztus 17-én tartott ünnepélyes beiktatásán József nádor is jelen volt. Az új érsek 1808. szeptember 7-én húgát, Mária Ludovikát magyar királynévá koronázta.

Károly Ambrus érsek tagja volt a budai helytartótanácsnak, a Hétszemélyes Tábla bírói testületének, és prelátusa volt a Magyar Királyi Szent István-rendnek. Esztergomi érsekként ő volt Esztergom vármegye örökös főispánja is.

Rövid érseki működését alapvetően meghatározta a napóleoni háborúkra való felkészülés, mivel a császár őt és József nádort bízta meg a felkészülés szervezésével: József nádort nevezte ki fővezérré, Károly Ambrus vállalta a tábori püspökség megszervezését és vezetését. A hercegérsek az ország északi és nyugati területein, József nádor a Dél-Dunántúlon és a tiszántúli vármegyékben szervezte a nemesi felkelést. 1809. február 25. – április 23. között végigjárta a reá bízott 23 vármegye székhelyét. 1809 Nagyszombatján Kassán személyesen vezette a húsvéti körmenetet, ahol a források szerint magyarul énekelte a „Feltámadt Krisztus e napon” kezdetű éneket.

Károly Ambrus síremléke Esztergomban

Elhunyta

A franciáktól elszenvedett sorozatos katonai vereségek, majd az 1809. június 14-ei győri csatavesztés nyomán hadikórház céljára engedte át a nagyszombati szemináriumot, a régi jezsuita rendházat, az Orsolya-nővérek zárdáját és más egyházi épületeket is. Rendszeresen látogatta a sebesülteket, a tatai ispotályban fekvő beteg katonáktól tífuszt kapott, a fertőzés néhány nap múlva a halálát okozta. Huszonhárom éves volt. A bíborosi címet valószínűleg korai halála miatt nem kaphatta meg.

Tatán, halálának helyén tartották meg érte a gyászmisét, majd holttestét Esztergomba vitték. Később, az Esztergomi bazilika építésekor – testvérei megrendelésére – ott állítottak neki síremléket carrarai fehér márványból, melyet Giuseppe Pisani neves modenai szobrász készített. Halála után az esztergomi érseki szék egy évtizedig nem volt betöltve. Utódja, Rudnay Sándor 1819. július 12-én foglalta el hivatalát.

Emlékezete

A Károly Ambrustól örökölt hercegprímás címet a későbbi esztergomi prímások egészen 1948-ig használták.

Külső hivatkozások

Commons:Category:Archduke Karl Ambrosius of Austria-Este
A Wikimédia Commons tartalmaz Habsburg–Estei Károly Ambrus főherceg témájú médiaállományokat.


Elődje:
Batthyány József
Esztergomi érsek
1808–1809
 Utódja:
Rudnay Sándor
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 3.)
  2. ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b c Este, Karl Ambros (BLKÖ)
  4. ↑ a b c Habsburg, Karl Ambros Joseph Johann Baptist (BLKÖ)
  5. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Habsburg–Estei_Károly_Ambrus_főherceg&oldid=15825629”