„Oromzat” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Fmvh (vitalap | szerkesztései) a apró kieg., kép |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Szeged-Felsőváros Kakuszy-ház (Csaba utca 34.) napsugaras oromzat 2013-09-10.JPG|bélyegkép|Egy [[Kakuszy-ház|szegedi parasztház]] oromzata]] |
|||
Az '''oromzat''' szélesebb értelemben az épület rövid oldala, főleg az utcára néző vége. Szűkebb értelemben a [[csonkakontyos tető|csonkakontyos]] vagy [[nyeregtető]]k végeit lezáró fal, a ferde tetősíkig felnyúló |
Az '''oromzat''' szélesebb értelemben az épület rövid oldala, főleg az utcára néző vége. Szűkebb értelemben a [[csonkakontyos tető|csonkakontyos]] vagy [[nyeregtető]]k végeit lezáró fal, a ferde tetősíkig felnyúló [[homlokzat]]i felfalazás, a tetőzet alatti, padlásteret lezáró rész vagy nyíláskeret hasonló formájú lezárása. A [[sátortető]]s, mindkét végén [[farazat]]os épületnek nincs oromzata. |
||
Tájanként más-más szóval nevezték: |
Tájanként más-más szóval nevezték: [[Erdély]]ben [[bütü]]nek, a [[Dunántúl]]on ''csúcsfal''nak, ''homlokfal''nak, illetve ''homlok''nak, a [[Duna–Tisza köze|Duna–Tisza közén]], [[Kalocsa]] környékén ''humlok''nak, [[Nógrád]]ban és a Duna–Tisza közén ''fürfal''nak, ''fürgát''nak, a [[Dél-Alföld]]ön ''házvég''nek, ''végfal''nak, a Közép-Tiszavidéken és a [[Tiszántúl]]on ''vértelek''nek, a [[Felvidék]]en ''vért''nek, illetve ''front''nak, a [[Dél-Dunántúl]]on ''üstök''nek, [[Bácska|Bácskában]] ''kibli''nek. A [[Nyugat-Dunántúl]]on és [[Északkelet-Magyarország]]on kialakult '''tűzfal''' elnevezés a [[19. század]] végétől országszerte uralkodóvá vált. |
||
== Forrás == |
== Forrás == |
A lap 2015. március 26., 23:04-kori változata
Az oromzat szélesebb értelemben az épület rövid oldala, főleg az utcára néző vége. Szűkebb értelemben a csonkakontyos vagy nyeregtetők végeit lezáró fal, a ferde tetősíkig felnyúló homlokzati felfalazás, a tetőzet alatti, padlásteret lezáró rész vagy nyíláskeret hasonló formájú lezárása. A sátortetős, mindkét végén farazatos épületnek nincs oromzata.
Tájanként más-más szóval nevezték: Erdélyben bütünek, a Dunántúlon csúcsfalnak, homlokfalnak, illetve homloknak, a Duna–Tisza közén, Kalocsa környékén humloknak, Nógrádban és a Duna–Tisza közén fürfalnak, fürgátnak, a Dél-Alföldön házvégnek, végfalnak, a Közép-Tiszavidéken és a Tiszántúlon vérteleknek, a Felvidéken vértnek, illetve frontnak, a Dél-Dunántúlon üstöknek, Bácskában kiblinek. A Nyugat-Dunántúlon és Északkelet-Magyarországon kialakult tűzfal elnevezés a 19. század végétől országszerte uralkodóvá vált.
Forrás