Gyóró

Gyóró
A római katolikus templom
Gyóró címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Kapuvári
Kistérség	Kapuvári
Jogállás	község
Polgármester	Zsirai Jenő
Irányítószám	9363
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	372 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	34,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	11,64 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 17° 01′ 31″47.490869444444, 17.025311111111
Gyóró Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Gyóró weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyóró témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A községháza

Válaszút

Gyóró község Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári járásban található.

)

Fekvése

Magyarország északnyugati részén, Kapuvártól délre helyezkedik el. Gyóró a Répce-vidék települése, a Kapuvár–Celldömölk irányába haladó fő közlekedési úttól nyugatra fekszik. A legkönnyebben közúton Kapuvár felől, valamint a szomszédos községek, Himod, Cirák és Mihályi irányából közelíthető meg. Kapuvár és Gyóró között rendszeresen indulnak autóbusz járatok.

Története és mai élete

1241-ből maradt fenn első írásos említése "Villa Gyorou" alakban. A 13. századig a soproni királyi várnak erdőőrei és katonái lakják. 1401-ben árvíz pusztítja el a települést. A XVI. század első felében a Csák nemzetségből származó Kisfaludy és Ládonyi, valamint a szentandrási Monthorok birtokolják. 1622-ben a Kisfaludy család valamennyi birtokot egyesít. A 18. századtól több család is birtokot szerez, közülük a legjelentősebb a Barthodeinkijek lesznek. Az 1683-as török hadjárat során heves harcok dúlnak a Répce-hídnál. Valószínűleg ennek az emlékét őrzi a Gyóró melletti Tatárföldi major elnevezés. 1704-ben a gyórói mezőn Heister ütött tábort és innen intéz kiáltványt Sopron vármegyéhez. A 18. században gyarapodik a falu lakossága, amely erdőirtással növeli a szántóterületet. A termőföld azonban rossz minőségű, erősen kavicsos, sok munka mellett is kevés termést ad. A 20. század elején a lakosság jelentős része nem tud megélni saját földjéből, ezért mezőgazdasági munkásként, napszámosként vállal munkát. Télen az erdei munka segíti a megélhetést.

Gyóró népessége a 18. század végén indult növekedésnek. Ez a tendencia folytatódott a 19. században is. 1850-ben 430-an, 1890-ben pedig már 765-en élnek itt, ami 30 év alatt több, mint másfélszeres növekedést jelent. Gyóró történetében ez a demográfiai csúcs, ezt a lélekszámot mind a mai napig nem tudta elérni a település. A 20. században a falu népessége folyamatosan csökkent. 1930-ban 734 a falu lakóinak száma. A népesség fogyása a második világháború után gyorsult fel. 1949-ben 672-en, 1960-ban 699-en, 1970-ben 572-en éltek a faluban. Jelenleg 419 fő alkotja a falu összlakosságát. Ebből 202 a férfi és 217 a nő. Bár jelenleg a ki- és beköltözések aránya kiegyenlíti egymást, de a halálozási arány évről évre magasabb, mint a születések száma. A fokozatos elöregedés veszélye is fenyegeti a falut, a nyugdíjasok aránya jelenleg 30%-os. Vallás megoszlás tekintetében a lakosság 80%-a római katolikus, 20%-a pedig evangélikus.

1990-ben alakult meg az önkormányzat. A képviselő-testületet és tisztségviselőit független képviselők alkotják. Az önkormányzat szűkös keretek között gazdálkodik. Gyóró számos társulásban vesz részt. Intézményirányító társulás az általános iskola fenntartására Cirákkal és Dénesfával közösen. Hatósági Igazgatási Társulás (adó- és építésügy), Házi szociális gondozás (Kapuvár Város Önkormányzata), Útügyi Társulás (Rábapordány), Védőnői szolgálat (Himód), Kis-Rába Menti Önkormányzatok Térségfejlesztő Társulása.

1945-ben megalakult a Földosztó Bizottság, 227 kh. földet osztottak ki 77 igénylő között. 1959-ben megalakul a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet, amit 1973-ban összevontak a Mihályi Táncsics Termelőszövetkezettel.

A falu villamosítására 1954-ben került sor. A nagy infrastrukturális beruházások időszaka az 1990-es években kezdődik. 1991-ben kiépül a vezetékes ívóvízhálózat. 1994-ben Gyóró bekapcsolódik a Crossbar-rendszerbe. Jelenleg a háztartások 40%-a rendelkezik telefonnal. 1995-ben lefektetik a vezetékes földgázhálózatot. 1992-ben kerül sor az utak portalanítására, a középületek felújítására, valamint az autóbusz-megállókban a leszállószigetek megépítésére. Megoldott a szilárd kommunális hulladék összegyűjtése, elhelyezése. 1962 és 1963 között épült fel az óvoda épülete. A 20 férőhelyes napköziotthonos óvodában 2 óvodapedagógus 18 gyermeket lát el. Gyóró iskolája 1929-ben készült el. 1945-ig külön katolikus és evangélikus iskolája is volt. Jelenleg az egy osztálytermes iskolában 1 pedagógus 11 tanulóval foglalkozik. A művelődést, kikapcsolódást egy művelődési ház és egy könyvtár szolgálja. A sportolni vágyókat a Répcementi Sportegyesület fogja össze és egy sportpálya áll a rendelkezésükre.

Az aktív lakosság a mezőgazdaságban vállal munkát, vagy bejár a környező települések, főleg Beled, Répcelak, Kapuvár munkahelyeire. Az 1990-es években megnőtt a vállalkozókedv. Jelenleg 10 vállalkozást tartanak nyilván.

Látnivalók

• Római katolikus templom - A község idegenforgalmi látnivalója a műemlék jellegű római katolikus templom, amelyet 1794-ben a szentgyörgyi Horváth család építtetett. A templom egyhajós, középtornyos, késő barokk épület. A szentélyben Dorfmeister István kései munkája látható: A 12 éves Jézus a templomban.

• Vízimalom

Forrás

• CEBA Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Kaposvár, 2004) ISBN 963-9089-94-X

További információk

• A község internetes honlapja